chile választás
Globál

Történelmi választás zajlik Chilében - A világon elsőként biztosítják a nemi egyenlőség elvét

Történelmi választást tartanak a mostani hétvégén Chilében. Az andoki ország ugyanis a világon elsőként úgy szabályozta alkotmányozási folyamatát, hogy az új alaptörvényt megszövegező alkotmányozó nemzetgyűlésben biztosítja a nemi egyenlőség elvét, vagyis ugyanannyi számú férfi és nő kap majd helyet a testületben. A tegnap kezdődött kétnapos voksolás további kiemelt jelentőségét az adja, hogy a most megválasztandó képviselők fogják megalkotni a még a Pinochet-diktatúra idején, 1980-ban elfogadott alkotmányt felváltó új alaptörvényt, amelynek elfogadása a 2019 őszén kirobbant tüntetéshullám egyik fő célja volt.

A chilei alkotmányozási folyamat a 2019 októberében kitört, hónapokon át tartó, százezres tömegeket az utcára vivő tüntetéssorozattal indult el. Az egész országra kiterjedő tiltakozási hullám eredetileg a főváros, Santiago metrójegyárainak megemelése elleni demonstrációként indult, amely aztán gyorsan széleskörű szociális követeléseket megfogalmazó tüntetéssorozattá vált.

Az egy főre jutó jövedelem mértéke az elmúlt 20 évben ugyan megduplázódott a sokszor Dél-Amerika Svájcaként emlegetett országban (még Uruguay-t szokták így nevezni), amivel a chilei mutató az egyik legmagasabb a latin-amerikai országok körtében, azonban a jólét minél szélesebb rétegekre történő kiterjedése az utóbbi időszakban megállt. Jelenleg több mint 10 százalékos a munkanélküliség, illetve a jövedelmi egyenlőtlenség továbbra is magas, hiszen a lakosság egy százaléka rendelkezik az ország vagyonának 25 százalékával.

A jövedelmi egyenlőtlenségek felszámolását, az egészségügyi ellátásokhoz és az oktatáshoz való minél szélesebb körű hozzáférés biztosítását, nyugdíj- és béremelést sürgető tüntetéseken igen hamar megfogalmazódott a még az 1973-1990 közötti Pinochet-diktatúra idején megalkotott alkotmány új alaptörvénnyel való felváltásának követelése is. Az 1980-ban elfogadott, igaz azóta többször módosított alkotmány ugyanis a bírálói szerint továbbra sem garantál megfelelő szintű szociális jogokat, a Pinochet-érában kialakított gazdasági filozófiát szentesíti, amely számos közszolgáltatás, így például a vízszolgáltatás biztosítását magánpiaci szereplők kezébe adta. Chilében az egészségügyi rendszer is részben piaci alapokon nyugszik, így aki nem tudja megfizetni a magán szolgáltatásokat szerényebb állami ellátásra szorul. Hasonló helyzet figyelhető meg az oktatás állami és magán intézményei között, miután az állami intézmények alulfinanszírozottak.

A tüntetőkkel szemben a rendfenntartók keményen felléptek, majd a jobbközép kormány a követelések előtt meghajolva végül 2019. november közepén beleegyezett abba, hogy népszavazást tartanak arról, lecseréljék-e a jelenlegi alkotmányt. A 2020 októberében megtartott referendumon a résztvevők nemcsak arról dönthettek, hogy akarnak-e egy új alkotmányt, hanem arról is, hogy az új alaptörvényt milyen testület fogadja el. Két lehetőség közül választhattak: az egyik szerint egy külön erre a célra kiírt választás révén felálló nemzetgyűlés szövegezi meg az új alkotmányt, míg a másik megoldás egy felerészben jelenlegi parlamenti képviselőkből, felerészben választott delegáltakból álló testületet irányzott elő. A meglévő politikai elittel szembeni bizalmatlanságot tükrözi, hogy a polgárok az előbbi megoldás mellett döntöttek.

„Soha többet nélkülünk” szlogennel tüntettek nőjogi csoportok

Az egészen 2020 márciusáig, a koronavírus-járvány kitöréséig tartó – több mint 30 halálos áldozattal járó – tüntetések egyik legaktívabb közösségének a nőjogi csoportosulások számítottak. Bár a jelenlegi alkotmány előírja a nemek közötti diszkriminációmentességet, azonban a házassági jogok terén a nők még hátrányt szenvednek, az abortuszra vonatkozóan is szigorú szabályozás érvényesül, valamint a családon belüli erőszak ellen is hatékonyabb szabályozást szeretnének elérni a nőjogi szervezetek. 

A feminista csoportok a „soha többet nélkülünk” szlogen jegyében elérték azt is, hogy a 2020. októberi népszavazáson az alkotmányozó nemzetgyűlésre vonatkozó opció tartalmazta a nemi egyenlőségre vonatkozó kitételt is, miszerint a megválasztott képviselők fele-fele arányban kerüljenek ki férfiakból és nőkből, míg az alkotmány megszövegezésére javasolt másik testületnél ilyen nemi kvótát nem írtak elő.

A népszavazáson a chileiek elsöprő többséggel (közel 80 százalékos támogatottság mellett) arra szavaztak, hogy a Pinochet-érából megörökölt alkotmányt egy új alaptörvény váltsa fel, és azt a külön választás alapján felálló, a nemi paritást biztosító alkotmányozó nemzetgyűlés alkossa meg.

A nők minél szélesebb körű politikai részvételének biztosítása érdekében a chilei jogszabályok már előírták, hogy a parlamenti választásokon a jelöltek 40 százalékának nőnek kell lenniük. A 2015-ben elfogadott szabályozást a 2017-es választáson alkalmazták is, amelyen végül a parlamenti helyek 27 százalékát szerezték meg nők. A mostani választáson a „legjobb vesztes” elv alkalmazásával érvényesítik a nemi paritást a kiosztandó mandátumok terén: ha a nők nem szerzik meg az alkotmányozó nemzetgyűlés helyeinek felét, akkor a legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó férfi képviselők helyére a mandátumhoz nem jutó legtöbb szavazattal szerző nők kerülnek. A nőjogi szervezetek és különböző baloldali csoportok az új alkotmányba majd bele szeretnék írni, hogy a nemek közötti paritást az összes állami szervben meg kell valósítani, illetve azt a magánszektorban is érvényesíteni kell.

17 mandátumot kapnak az őshonos népcsoportok

Az alkotmányozó nemzetgyűlés 155 tagjának megválasztása tegnap kezdődött el, a szavazóhelyiség ma estig lesznek nyitva. A testületbe több mint ezerháromszázan jelöltették magukat, politikusok mellett akadémikusok, újságírók, színészek, divatmodellek is elindultak a megmérettetésen. A választáson csak az indulhatott el, aki előzőleg lemondott mindenféle politikai, állami tisztségéről. Az alkotmányozó testületben a nemi paritás biztosítása mellett az őshonos népcsoportok képviseletére 17 mandátumot különítettek el. A lakosság közel 13 százalékát kitevő népcsoportokat a jelenlegi alkotmány nem ismeri el, ami már csak néhány latin-amerikai országban róható fel.

A tervek szerint júniusban összeülő alkotmányozó nemzetgyűlésnek kilenc hónapja lesz az új alaptörvény megszövegezésére, amely időszakot három hónappal lehet meghosszabbítani.

Chile államformája az új alkotmány elfogadása után is köztársaság marad, illetve a meglévő nemzetközi megállapodásokat is tiszteletben kell majd tartani. Minden más kérdés szabályozását azonban megnyitják az alkotmányozási folyamat számára, amelynek egyik központi eleme a szociális jogok újradefiniálása lesz.

A kormányzó pártok megszerezhetik a mandátumok harmadát

Az alkotmány egyes rendelkezéseinek elfogadásához kétharmados többségre lesz majd szükség. Emiatt ha a Sebastian Pinera államfő vezette kormányzó jobbközép pártok megszerzik a mandátumok harmadát, akkor meg tudják akadályozni, hogy az alkotmányba túlságosan radikális megoldások is belekerüljenek. Diego Pardow, az Espacio Publico think-tank vezetője szerint a kormányzó pártok várhatóan megszerzik a mandátumok harmadát, így a jobbközép erőknek lényegében vétójoguk lesz az alkotmány minden egyes rendelkezésének megszövegezésénél – számolt be a Bloomberg. Bár az államfő népszerűsége nem túl magas, a kormányzó pártok számára előny lehet a választáson, hogy egységes listán indulnak a jelöltjei, míg a baloldali pártok több listán mérettetik meg jelöltjeiket.

A nemzetgyűlés által kidolgozott alkotmány elfogadásáról népszavazás fog dönteni, amit a tervek szerint 2022 közepén tartanak majd, és amelyen a részvétel kötelező lesz.

A választást eredetileg áprilisban tartották volna, azonban a 19 milliós országban már több mint 27 ezer halálos áldozatot követelő koronavírus-járvány akkori magas fertőzésszámai miatt a voksolás halasztásról döntöttek. A hatóságok szerint most már biztonságosan megrendezhető a választás, mivel a fertőzéses esetek száma az elmúlt hetekben csökkenésnek indult, és már a lakosság több mint 46 százaléka kapta meg az oltás első dózisát. Nagy kérdés, mennyien járulnak majd a szavazóurnákhoz, miután a kötelező választási részvétel 2012-ben történő eltörlése óta a részvételi arány csak a tavalyi népszavazáson lépte át az 50 százalékot (50,9 százalék).

2020 végi felmérések szerint a lakoság közel 70 százaléka szeretné, ha az új alkotmány garantálná a szociális jogokat a nyugdíjak, az egészségügy és az oktatás terén, a megkérdezettek 23 százaléka pedig a jobb fizetés biztosítását is elvárná.

Patricio Navia egyetemi professzor, politológus szerint az emberekben nagy várakozások alakultak ki az új alaptörvénnyel kapcsolatban, sokan csodaszerként tekintenek az alkotmányozásra, amely Chile minden problémáját megoldja majd.

Az Al Jazeera által idézett politológus úgy véli, hogy keserű csalódás vár majd rájuk, hiszen a szociális háló kiterjesztéséhez az utóbbi időszakban megtapasztalt gazdasági növekedéshez képest nagyobb ütemű expanzióra lesz majd szükség.

 

Bezuhant a peso árfolyama

Chile a világ legnagyobb réztermelője, illetve a második legnagyobb lítiumtermelője, így a bányászat kiemelt iparágnak számít az országban, amely a GDP mintegy 15 százalékát fedi le. A Plusmining iparági tanácsadó cég szakértője, Juan Carlos Guajardo ugyan arra számít, hogy az új alkotmány megszövegezésénél a képviselők kerülni fogják a szélsőséges megoldásokat a bányászat szabályozásánál, azonban szerinte „a szektorba lépő szereplőknek új szabályokra kell majd felkészülniük” – számolt be a Reuters.

A választással kapcsolatos politikai bizonytalanságtól tartó befektetői attitűd miatt a peso árfolyama jelenleg alacsonyabb szinten áll, mint amit amúgy a rézárak indokolnának.

A Credicorp elemzői szerint politikai bizonytalanság hiányában a peso 640-650-es szinten is állhatna a dollárral szemben a jelenlegi 700 körüli szinthez képest. 2019 novemberében, amikor az államfő bejelentette, hogy népszavazást írnak ki az alkotmány megváltoztatásával kapcsolatban, a peso árfolyama több mint 13 százalékot gyengült, ami jegybanki beavatkozást is kiváltott.

Címlapkép forrása: Marcelo Hernandez/Getty Images

koronavírus vakcina oltás 2 getty stock
pleschinger gyula
frankfurt
balaton nyár hőség
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Mikor melyik indikátort használjuk?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2021-06-15
Portfolio-MAGE Járműipar 2021
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
elektormos auto