tálibok
Globál

Érik a katasztrófa: megállíthatatlanul tör előre a világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete

Még el sem hagyták a NATO-katonák Afganisztánt, de már beigazolódni látszik, amit az elemzők java része előre megjósolt: a nemzetközi Koalíciós Erők hiányában valószínűleg rövid idő alatt destabilizálódik az ország. Folyamatosan törnek előre a tálibok Afganisztánban: már több mint 50 körzetet elfoglaltak és több nagyobb várost is körülzártak az iszlamisták. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok elkapkodta a kivonulást, hiszen számos olyan, az ország stabilitása szempontjából kritikus probléma megoldatlan maradt, melyet egy kicsit több idővel és körültekintőbb tervezéssel kezelni lehetett volna.

Folyamatosan törnek előre a tálibok

Faryab4
Norvég katona Farjab-tartomány egy települése mellett, a 2010-es években. A térségből szinte teljesen kivonultak már a NATO-katonák és folyamatosan nyomulnak előre a tálibok. Fotó: PRT Meymaneh via Flickr

Aligha túlzás azt állítani, hogy szinte naponta jön hír arról, hogy újabb körzet felett vesztette el uralmát az afgán kormány, ahogy a tálibok előrenyomultak; legutóbb a tádzsik határ mellett található Sir Hán Bandar kikötővárost és a környéken található, frekventált tádzsik-afgán határátkelő fölött vették át az ellenőrzést a „mudzsahedinek.”  

Jelenleg az ország északi térségében Farjáb, Balh és Kunduz tartományok székhelyei körül dúlnak heves harcok és közel sem borítékolható az, hogy a kormánykatonák kerekednek felül a lázadókon.

Afganisztán 421 körzetből áll, ebből körülbelül 50-et már teljes egészében a szélsőséges dzsihadisták uralnak és még 80 körzetben harcolnak a kormányerőkkel. Önmagában tehát még nem mondható el, hogy az ország jelentős része az ellenőrzésük alatt áll, de az megállapítható, hogy a tálibok előrenyomulása igencsak gyors ütemben zajlik;

két hete még csak 23 körzetet tartottak ellenőrzésük alatt a szélsőségesek, mára már ennek több mint dupláját.

Szintén hatalmas problémát jelent, hogy a tálibok az előrenyomulás során jelentős mennyiségű hadianyaghoz jutnak hozzá, hiszen a magukat megadó, visszavonuló vagy dezertáló kormánykatonák jellemzően hátrahagyják felszerelésük egy részét vagy egészét.

Csak a múlt heti, Farjáb tartományban dúló harcok során több mint 100 katonai járművet szereztek meg a tálibok.

A tartomány körüli harcokban ráadásul a tálibok megsemmisítették az afgán különleges erők egyik teljes egységét és megszerezték többnyire amerikai eszközökből álló felszerelésüket is.

Fontos megjegyezni, hogy a NATO-csapatok még mindig nem vonultak ki teljes egészében az országból, így ha nem is feltétlenül vesznek részt most már az ország elsősorban északi részében dúló harcokban, jelenlétük egy szinten visszatartó erőt képvisel. Balh tartományban például még mindig állomásoznak német katonák, de legkésőbb szeptember 11-jéig az ő kivonásuk is megtörténik. Egyes források szerint még ennél is előbb, már július közepén elhagyhatja az utolsó koalíciós katona az országot.

Már látszanak a katasztrófa előjelei

afgán kommandósok
Az afgán kormányerők egyik különleges műveleti egységének új tagjai a beavatási ceremónián, koponyás maszkkal a fejükön, amerikai fegyverekkel. A háttérben egy szovjet gyártmányú Mi-17-es helikopter látható. Fotó: Haroon Sabawoon/Anadolu Agency via Getty Images

Még ki se vonultak a NATO-csapatok Afganisztánból, már most beigazolódni látszik, amit szinte egyöntetűen állítottak biztonsági elemzők a világ minden részéről, amikor Biden elnök bejelentette a áprilisban a csapatkivonást:

az afgán kormányerők nem fognak tudni tartósan ellenállni a tálibok offenzívájának és NATO-csapatok híján gyorsan desabilizálódik majd az ország.

A tádzsik határ körüli harcok során például százával adták fel az afgán kormánykatonák állásaikat és vonultak át Tádzsikisztánba, néhány héttel korábban pedig Mitarlam város védőinek egy része menekült el Kabulba, melyért súlyos büntetést is kaptak a kormányuktól. Tahár tartományban két hete pedig azért szenvedtek vereséget a kormányerők, mert felhasználták az összes lőszerüket és nem kaptak támogatást a környékbeli csapatokból, ami súlyos koordinációs és logisztikai hiányosságokra mutat rá. Arról is vannak hírek, hogy egyes esetekben a tálibok egyeztettek az afgán kormányerőkkel a kivonulásról és még fizettek is a kormánykatonáknak „zsebpénzt” is az elvonulásért cserébe.

A létszámbeli és morálhoz kapcsolódó hiányosságokat most úgy próbálja orvosolni a lojalista afgán vezetés, hogy helyi civileket fegyvereznek fel városaik védelmére; az otthonaikat védő, elkötelezett milíciák viszont érdemi kiképzés, koordináció és logisztikai támogatás híján aligha tudnak többet tenni, mint lassítani a tálib offenzívát.

A legsúlyosabb probléma rövid távon mégis talán az, hogy nagyon úgy néz ki, hogy az afgán haderő hamarosan elveszti ütőkártyáját, a tálibokkal szemben támasztott légi fölényt, alig néhány hónappal azután, hogy a Koalíciós erők kivonulnak az országból.

Az afgán haderő ugyanis az elmúlt években jelentős mennyiségű helikoptert, drónt és merevszárnyú repülőgépet szerzett be, ezek üzemeltetését viszont az Egyesült Államok által fizetett vállalkozók, szakemberek végzik, akik úgy néz ki, a nyáron szintén elhagyják a viharvert országot.

Amerikai katonai szakértők szerint, ha nem születik nagyon gyorsan valamilyen megoldás a megfelelő műszaki háttér biztosítására, fél éven belül használhatatlanná válik az afgán légierő felszerelése, ezzel pedig a földre szorítják az afgán kormányerőket, ahol eddig úgy tűnik, nem tudnak hatékony ellenállást támasztani a tálib előrenyomulással szemben.

Egyelőre tehát nem látszik az, hogy az afgán kormány koordinált és hatékony védekezési stratégiát tudna kiépíteni a tálibokkal szemben, csupán az, hogy a sűrűbben lakott városok köré próbálják összpontosítani a védelmi erejüket; nem hajlandók érdemi erőforrásokat fektetni kevésbé fontos körzetek megvédésébe. A tálibok viszont folyamatos győzelmeiknek köszönhetően egyre bátrabbak, tapasztaltabbak és még jobban is felszereltek, közel sem biztos, hogy eredményt hoz majd ez a talán túlságosan is defenzív stratégia.

Elkapkodott kivonulás

afganisztán kivonulás
Afganisztánból Dél-Karolinába tartó katonák egy katari légibázison. Fotó: Staff Sgt. Kylee Gardner / USAF

Joe Biden elnök csapatkivonási bejelentése megosztotta az elemzőket: egyesek úgy látják, hogy a koalíciós jelenlét volt az egyetlen erő, amely egyben tartotta még a viharvert Afganisztánt, ezért továbbra is szükség lenne a segítségükre, mások szerint viszont ideje volt feladni a 20 éve húzódó konfliktust, hiszen semmilyen garancia nincs arra, hogy akár újabb 20 év alatt sikerül stabil és élhető országot teremteni Afganisztánból.

Bár magával a döntéssel kapcsolatosan számos pro és kontra érv felmerül, a legnagyobb probléma talán az, hogy túl szűk határidőt adott meg az új amerikai elnök a csapatkivonásra, így

bő két és fél hónappal a kivonulási határidő előtt még mindig számos kritikus kérdés lezáratlan marad Afganisztán jövőjét illetően.

  • Az Egyesült Államok azt ígérte Afganisztánnak, hogy légi úton továbbra is támogatni fogják őket a tálibok elleni harcban, viszont még mindig nem sikerült egy környező országgal sem végleges megállapodást kötni arról, hogy az Egyesült Államok igénybe veheti az országban levezénylendő hadműveletekhez a szükséges légibázisokat. Felmerült Üzbegisztán és Pakisztán is, mint lehetséges támaszpont erre a célra, viszont a tálibok potenciális segítségnyújtásuk miatt már most fenyegetni kezdték az országokat, a megnövekedett terrorveszély miatt pedig nem biztos, hogy az érintett országok kormányai végül szívesen látják majd az amerikai repülőgépeket, katonákat.
  • Még mindig kérdéses, hogy mi lesz azokkal az afgán állampolgárokkal, akik a koalíciós erőket segítették tartózkodásuk alatt, elsősorban fordítóként, illetve azokkal a marginalizált kisebbségekkel, akik a tálibok agressziójának áldozatául eshetnek. Bár több ország, mint Ausztrália és az Egyesült Királyság is jelezte, hogy szívesen látná az érintetteket saját országukban is, illetve a Pentagon is elkezdett terveket összerakni az afgán állampolgárok evakuációjára, egyelőre még közel sem biztos, hogy időben sikerül minden veszélyeztetett civilit kimenekíteni Afganisztánból, akiket brutális megtorlás fenyeget a tálibok részéről. Több ezer menekültkérelmet adtak le afgán állampolgárok a csapatkivonás bejelentése után Amerikának; ha nem sikerül valamilyen gyorsított eljárást kitalálni ezek elbírálására, akár 1-1,5 évet is igénybe vehet a folyamat.
  • Ahogy már fent is írtuk, továbbra sincs megoldva az afgán kormányerők haditechnikai eszközeinek karbantartásához szükséges szakemberek finanszírozása. Felmerült már egy olyan megoldás, mely szerint az Egyesült Államok átadná a szakemberek szerződéseit az afgán kormánynak, viszont továbbra is segély formájában biztosítaná a fizetésüket. Ez egyrészt azért nem túl életképes megoldás, mert a külföldi szakemberek védelméről is gondoskodni kellene, melyet eddig elsősorban a koalíciós katonák láttak el, másrészt pedig az Afganisztánra jellemző extrém korrupció miatt a fizetések jelentős része aligha jutna el a szükséges szakemberek zsebébe, akik ennek híján nem lennének túl motiváltak a veszélyes körülmények közti munkavégzés folytatásában.

E problémák tükrében tehát nem túlzás azt mondani, hogy

úgy tűnik, elkapkodott volt a kivonulás, melyre vagy több időt kellett volna hagyni, vagy elő kellett volna készíteni e problémák megoldását, mielőtt a hivatalos kivonulási folyamat egyáltalán megkezdődik.

Így a jelenlegi helyzetben nem maradt más, mint kapkodva stop-gap megoldások sorozatát hozni, melyek nem biztos, hogy tartósak maradnak, és csak növelhetik a káoszt az eleve igencsak instabil országban.

Címlapkép: tálib harcosok ünneplik a 2020-as tűzszüneti megállapodást az Egyesült Államokkal. Fotó: Wali Sabawoon/NurPhoto via Getty Images

vodafone budapest logo

Kiszámoló Hogyan adózol?

Bár már sokszor írtam az adózásról, úgy tűnik, érdemes még írni róla. A választások közeledtével az ellenzék...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online előadás
Kagi, Renko, Heikin Ashi - melyik mire jó?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
ashraf ghani