visegrádi négyek lengyelország csehország babis
Globál

Lengyelország forrong, Csehország új irányt vehet – Mi lesz a V4-szövetséggel?

A lengyel alkotmánybíróság múlt heti, az EU-ban nagy felhördülést kiváltó döntése, illetve a hétvégi csehországi választások után a Visegrádi Együttműködés két országában is kiszámíthatatlan politikai folyamatok indultak be, amelyek hatással lehetnek a V4-ek kooperációjára is. Csehországban valószínűleg új kormány alakul, amellyel vélhetően nehezebb lesz együttműködnie a magyar kormánynak, mint Andrej Babis kabinetjével, amely mellett Orbán Viktor is letette a garast. Ha pedig Lengyelország kilépne az EU-ból – amire egyelőre kicsi az esély, de vannak, akik már komoly eshetőségként beszélnek róla –, az valóban jelentős változásokat indíthatna el a visegrádi országok együttműködésében.

Erősödő, majd gyengülő szövetség

A 2010-es évek közepének menekültválsága idején a krízis kezelésének kérdésében éles különbség alakult ki az Európai Unió nyugati és keleti tagállamai között. Míg a nyugatiak alapvetően a menekültek EU-n belüli, kvóták szerinti arányos elosztását szerették volna elérni, a keleti tagállamok, mindenekelőtt a Visegrádi Együttműködés országai – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – élesen szembementek a kvótajavaslattal, közösen fellépve az uniós tervekkel szemben. Az 1991-ben alakult, és sokáig meglehetősen laza, valódi politikai erőt alig jelentő szövetség négy tagja a menekültválság idején sokkal szorosabb egységbe kovácsolódott, a visegrádi négyek (V4) együttműködése pedig már a nyugat-európai uniós tagállamok számára is olyan politikai tényező lett, amellyel számolni kell.

Az együttműködés erősödését segítette, hogy a négy ország élére az elmúlt években olyan politikusok kerültek, akik nyíltan szembehelyezkedtek az európai, általuk liberálisnak nevezett fősodorral, kritizálták az Európai Uniót, elitellenes programot hirdettek, és a hagyományos európai, keresztény értékek védelmezőjeként léptek fel. A 2010-ben hatalomra került Orbán Viktor, a 2015 óta regnáló lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság elnöke, Lengyelország de facto vezetője, Jaroslaw Kaczynski, a 2012 és 2018 között Szlovákiát irányító Robert Fico és a Csehországot 2017 óta vezető Andrej Babis mindannyian bevándorlás- és establishment-ellenes, ellenfeleik által populistának nevezett irányvonalat vittek, illetve visznek.

A Visegrádi Együttműködés a menekültválság tetőpontjának ideje óta veszített lendületéből, és a tagok már korántsem annyira egységesek, mint az a 2010-es évek közepén látszott. Mikor például tavaly decemberben Magyarország és Lengyelország vétót helyezett kilátásba az uniós költségvetés ellen a jogállamisági mechanizmus miatt, Csehország és Szlovákia nemcsak, hogy nem csatlakozott a vétóhoz, hanem bírálta is azt.

Fokozódik a helyzet Magyarország és Szlovákia között

Bár Magyarország és Szlovákia viszonya az elmúlt évtizedben érezhetően javult, éppen mostanában éleződik ki a feszültség a két ország között, miután a magyar állam több ezer hektár termőföld megvásárlását tervezi Szlovákiában. Mint arról a pozsonyi Új Szó beszámolt, Ivan Korcok szlovák külügyminiszter máris törvénymódosítást kezdeményezett az ügyben, egyes szlovák politikusok pedig már Magyarország revíziós szándékáról beszélnek. Az ellenzékbe szorult Robert Fico, aki a menekültválság idején még jó kapcsolatokat ápolt Orbánnal, most rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, és a szlovák kormányt is bírálva azt mondta,

Orbán úgy viselkedik, mint az a ragadozó, amely kiszimatolt egy öreg és sánta őzet.

Ám Szlovákia mellett a magyar kormány számára most a Visegrádi Négyek két másik tagjának, Lengyelországnak és Csehországnak a napokban zajló politikai fejleményei is aggodalomra adhatnak okot. A lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntése újabb feszültséget eredményezett az Európai Unió és Lengyelország között, a lengyel ellenzék pedig a hétvégén nagyszabású tüntetést tartott az ország EU-ban való maradása mellett. Szombaton pedig Orbán Viktor egyik fontos politikai szövetségese, Andrej Babis cseh miniszterelnök vereséget szenvedett a parlamenti választásokon, és egyelőre bizonytalan, milyen lesz a magyar kormány kapcsolata egy esetleges új cseh kormánnyal, és ez utóbbi milyennek képzeli el a V4-együttműködés jövőjét.

Alkotmánybírósági döntés után: az EU dühös, a lengyel ellenzék tiltakozik

A jobboldali, konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) 2015-ben került kormányra Lengyelországban, és azóta gyakorlatilag folyamatos a feszültség Lengyelország és az Európai Unió között. Az EU és Lengyelország konfliktusa a múlt héten lépett új szintre, amikor a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte az uniós alapszerződés egyes pontjait, vagyis a testület szerint az uniós alapszerződés nem áll a hazai alkotmány felett.

A döntés megdöbbenést és éles kritikákat váltott ki uniós és tagállami vezetők között.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen határozottan visszautasította a lengyel alkotmánybíróság jogértelmezését, és mély aggodalmát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter úgy nyilatkozott, Lengyelország a tűzzel játszik. Az EU két vezető hatalma, Németország és Franciaország külügyminiszterei pénteken közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben azt írták, az európai uniós tagság együtt jár a közös értékek és szabályok teljes és feltétel nélküli betartásával. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azonban üdvözölte az alkotmánybíróság döntését, mondván, az EU nem lehet olyan csoportosulás, ahol vannak egyenlők és még egyenlőbbek. A lengyel kormány ugyanakkor megerősítette, támogatják az uniós tagságot, nincs szándékukban kilépni az Unióból, vagy – ahogy a Brexit mintájára nevezik – egy Polexitet előkészíteni.

A lengyel alkotmánybíróság döntése ennek ellenére úgy az EU-ban, mint Lengyelországban növelte azokat a félelmeket, hogy Lengyelország távozhat a közösségből. Az ellenzék vezető ereje, a Polgári Platform (PO) a hétvégére tüntetést hirdetett – a szervezők szerint több mint 100 településen zajlottak tiltakozások, egyedül Varsóban 100 ezren vettek részt a demonstráción. A lengyel fővárosban felszólalt Donald Tusk korábbi miniszterelnök is, aki az Európai Tanácsban betöltött elnöki tisztsége után idén visszatért Lengyelországba, júliusban pedig ismét a Polgári Platform elnökévé választották. Donald Tusk az egybegyűltek előtt elmondta: kötelességének tartotta a tüntetés összehívását, mert az alkotmánybíróság és az ország vezetése „minden köntörfalazás nélkül úgy döntöttek, hogy kivezetik Lengyelországot az Európai Unióból”. A kormányt Tusk az európai elvek megsértésével vádolta, az ellenzéket pedig egységre hívta fel, mely végeredményben – mint mondta – a kormány leváltását eredményezheti.

Jól tudjuk, valójában miért is akarnak kilépni az EU-ból, azért, hogy büntetlenül sérthessék az állampolgárok jogait, a demokrácia elveit, hogy féktelenül lophassanak

– jelentette ki Tusk.

lengyelország tüntetések alkotmánybíróság európai unió
A Lengyelország európai uniós tagságát támogató tüntetés résztvevői Varsóban 2021. október 10-én. A lengyel Alkotmánybíróság október 7-én megállapította, hogy az Európai Unió szerződéseinek egyes cikkei alkotmányellenesek Lengyelországban. Döntésük szerint az EU Bírósága döntéseinek ellenőrzésére is joguk van. Ez a lépés megkérdőjelezi az európai integráció egyik alapelvét, mely szerint az EU-s jog felsőbbrendű, és tovább mélyíti a vitát Brüsszel és a lengyel kormánypárt, a PiS között. MTI/AP/Czarek Sokolowski

Kérdés, hogy a gyakorlatban milyen jogi nehézségeket okoz a lengyel alkotmánybíróság döntése, hiszen hasonlóra még nem volt precedens. Patryk Wachowiec jogi elemző a BBC-nek ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, a döntés felveti egy jogi Polexit lehetőségét, mivel elmélyíti a lengyel és az európai bíróságok közötti igazságszolgáltatási együttműködés problémáját, különösen az ítéletek kölcsönös elismerését.

A magyar kormány mindenesetre kiáll a lengyel alkotmánybíróság döntése mellett. Orbán Viktor miniszterelnök szombat reggel aláírta azt a kormányhatározatot, amely üdvözli a lengyel alkotmánybíróságnak a nemzeti jog és az európai uniós jog viszonyáról hozott határozatát, egyben felkéri az EU intézményeit, hogy tartsák tiszteletben a tagállami szuverenitást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig úgy nyilatkozott, Európában megkísérlik félremagyarázni a lengyel alkotmánybíróság világos döntését, a vita ugyanis nem arról szól, hogy az európai uniós jognak van-e elsőbbsége a nemzeti joggal szemben, hanem arról, hogy hol van elsőbbsége.

Csehországban új szelek fújnak

A hétvégén tartott csehországi parlamenti választásokon meglepetésre csak második lett a regnáló miniszterelnök, Andrej Babis pártja, az ANO. A legtöbb szavazatot az ellenzéki, jobbközép Spolu szövetség kapta, amely bár egy sajátos szabálynak köszönhetően eggyel kevesebb mandátummal számolhat a cseh törvényhozásban, mint a jelenlegi kormánypárt, egy másik jobboldali szövetséggel, a Polgármesterek–Kalózok tömörüléssel együtt viszont 108 képviselői helyük van, ami elég a többséghez a 200 fős parlamentben.

andrej babis csehország választások
Andrej Babis cseh miniszterelnök, a kormányzó centrista ANO mozgalom vezetője beszél a párt prágai központjában 2021. október 9-én. A jobboldali hárompárti Spolu koalíció nyerte az október 9-én zárult képviselőházi választást Csehországban a szavazatok 27,62 százalékával. A második helyen az ANO végzett 27,28 százalékkal. MTI/AP/Petr David Josek

Milos Zeman államfő, aki a hétvégén kórházba került, de állapota azóta stabilizálódott, úgy nyilatkozott, a nyertes pártnak, nem pedig a nyertes pártszövetségnek fog kormányalakítási megbízást adni, vagyis lényegében előbb Babis kezébe helyezi a kormányalakítás jogát. Babis elismerte vereségét, de úgy nyilatkozott, ha az elnök őt bízza meg kormányalakítással, akkor a Spolu koalíciót fogja elsőként megszólítani együttműködés céljából. A két jobboldali pártszövetség öt pártja viszont közös memorandumot adott ki, amelyben kifejezték szándékukat egy többségi kormány alakítására.

Vagyis ha nem lesz fordulat az elkövetkező napokban, nagy eséllyel az eddigi ellenzékből kerülhet ki Csehország új kormánya, Babis pedig kénytelen lesz távozni miniszterelnöki pozíciójából.

Bár a közvélemény-kutatások végig az ANO győzelmét valószínűsítették, Babis reményeit az úgynevezett Pandora-iratok múlt heti nyilvánosságra kerülése is beárnyékolta. Az iratok szerint a cseh miniszterelnök a francia Riviérán vásárolt még 2009-ben egy 22 millió dollár értékű kastélyt egy offshore vállalaton keresztül, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A korrupciós botrány már csak azért is érzékenyen érintette Babist, mivel 2017-ben éppen annak köszönhetően is került hatalomra, mert a korrupt elit elleni fellépést ígért.

Az Orbán-kormány és egy esetleges ötpárti cseh kormány jövőbeli viszonyáról ma még legfeljebb jóslásokba bocsátkozhatnánk.

A magyar kormány megítélésében nincs is egység a koalícióra készülő pártok között.

A Kalózok vezetője, Ivan Bartos például nemrég a Reutersnek úgy nyilatkozott, ő maga gyengítené a kapcsolatokat Magyarországgal és Lengyelországgal, és alternatív szövetségeseket keresne. Azt is mondta, bár nagyra értékeli azokat az előnyöket, amelyeket a Visegrádi Együttműködés jelent a kultúrában, az oktatásban és a szállításban, ugyanakkor nem szeretne

olyan országok csoportjába tartozni, ahol Orbán érdekei győznek, ahol tekintélyelvű tendenciák érvényesülnek, ahol az emberi jogokat megnyirbálják, ahol az embereket zaklatják eltérő szexuális orientációjuk miatt, mind Magyarországon, mind Lengyelországban.

A győztes ellenzéki szövetséget vezető és a kormányfői székre legesélyesebb Petr Fiala ellenben korábban kiállt Orbán mellett. A Fidesz 2018-as választási győzelme után például azt írta, Európának tiszteletben kell tartania a magyar társadalom egyértelmű döntését, és szorosabban együtt kellene működnie Orbán Viktorral.

Azt azonban, hogy a magyar kormányfő mindenképpen Babis győzelmét szerette volna, jól jelzi, hogy maga is beszállt a csehországi kampányba a cseh miniszterelnök mellett. Szeptember végén ugyanis a csehországi Ústí nad Labemban tett látogatást, ahol azt mondta, azért jött, hogy megerősítse a visegrádi együttműködés cseh–magyar szárnyát, mert ha Csehország nem elkötelezett a V4 iránt, a V4 nem működik, a visegrádi csoportban szükség van Csehország erejére és politikai befolyására. Hangsúlyozta: Magyarország készen áll, hogy „Andrej Babis kormányával szoros, baráti, józan és kölcsönös tiszteleten nyugvó együttműködést” valósítson meg a jövőben.

Bizonytalan jövő

Az együttműködésre azonban már nagy eséllyel nem fog sor kerülni, a cseh–magyar viszony, illetve a V4-együttműködés jellege is változhat a közeljövőben. Ráadásul a szlovák–magyar feszültség, valamint a lengyelországi helyzet eszkalálódása is kihívások elé állíthatja a visegrádi országok szövetségét. Ha Lengyelország úgy döntene, hogy kilép az EU-ból – amire azért kicsi az esély – aligha valószínű, hogy a másik három ország követné, ez pedig a visegrádi együttműködés eljelentéktelenedéséhez, esetleg felbomlásához is vezethetne. Valószínűbb azonban, hogy a Visegrádi Együttműködés összetartó ereje tovább gyengül, de a szövetség továbbra is megmarad. A politikai szövetségen kívül ugyanis számos területen (oktatás, kultúra, környezetvédelem, közlekedés) működik a négy ország összetartása, amelyet egyik kormánynak sem áll érdekében felbontani.

Címlapkép forrása: Getty Images

koppenhága_dánia_shutter
elon musk getty editorial
tanár iskola tanító pedagógus szomorú
euró eurózóna válság
toy shortage

Kasza Elliott-tal IBM - elemzés

Október 21-én óriási esett az árfolyama, 20-án 141,9 volt a záró, 21-én 128,33-on zárt, ez majdnem 10%-os esést...

Ricardo Kornai-interjú

Nem emlékszem, hogyan jutottam Michael Parkin 1990-ben megjelent Economics tankönyvéhez, de nyilván úgy vettem. A 12...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
facebook