bruno macaes
Globál

Amerikai gyarmat lesz Európa? Veszélyes jövőt jósol a szakértő

A jövőben alighanem jelentősen veszíteni fog globális hatalmából az Egyesült Államok, Kína viszont nem fog abszolút dominanciát szerezni a világ felett, a következő évtizedek politikáját alighanem a két szuperhatalom rivalizációja fogja dominálni – mondta el Bruno Maçães, elismert nemzetközi geopolitikai szakértő, tanácsadó, szerző és volt politikus a Portfolio-nak. Az Eurázsia hajnala című könyv szerzője arról is beszélt, hogy jó esély van rá, hogy Európa gyakorlatilag az Egyesült Államok gyarmatává válik az évtized második felére, illetve összességében úgy véli, kifejezetten veszélyes évtizedek előtt állunk.

Bruno Maçãesszel az idei Brain Bar után beszélgettünk, mely során Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség politikai igazgatójával és Anatol Lieven klímaszakértővel tartott közös fórumot:

Portfolio: Sokan úgy vélik, az Egyesült Államok globális uralma veszélyben van, az évszázad közepére már Kína lesz a világ vezető nagyhatalma. Ön több könyvet is írt a témában, mi erről a véleménye? Valóban lehet első számú szuperhatalom egy olyan ország, melyre egyre nagyobb nyomást gyakorol az Egyesült Államok, a kínai termékek elsődleges felvevőpiaca?

Bruno Maçães: Szerintem a valóság valahol a két szélsőség között lesz. Nincs arról szó, hogy az Egyesült Államok elveszti majd a nagyhatalmi státuszát, viszont egyértelműen csökkent a befolyásuk és a hatalmuk a világban.

Inkább újfajta egyensúly jön majd létre a nagyhatalmak közt, de nem egy ország fogja egyedül uralni a világot.

Kína befolyása növekedni fog, de az Egyesült Államok nem hanyatlik majd annyira, hogy elveszti a helyét a legnagyobb játékosok asztalánál.

Az életünk végéig valószínűleg az Egyesült Államok lesz a világ domináns katonai hatalma. Ezen kívül bizonyos, kritikus fontosságú technológiai területeket is vezetni fognak. Kína viszont 10-15 éven belül a világ legnagyobb gazdasága lesz és már most is a világ elsődleges gyártó országa.

Ahogy a könyvemben is említem, az egész történet nem kizárólag Kínáról és az Egyesült Államokról szól. Ott vannak még olyan hatalmak, mint Oroszország, India, vagy az Európai Unió, illetve részben Japán és Törökország is. Összességében azt lehet mondani, hogy a világ működése összetettebb lesz, mint az elmúlt 70 évben volt.

Portfolio: Ön szerint mennyire less sikeres az Egyesült Államok kormányának Kínával szembeni nyomásgyakorlása, melynek elsődleges célja az ázsiai ország globális befolyásának visszaszorítása? Elképzelhető, hogy fordítva sül el a dolog és inkább merészebb tettekre sarkallja majd a Kínai Kommunista Pártot az amerikai nyomás?

Bruno Maçães: Folyamatos küzdelem, verseny lesz a két ország közt. Egyes területeken Kína, más területeken pedig az Egyesült Államok lesz a sikeresebb.

Néhány hete például azt láttuk, hogy történelmi katonai együttműködés jött létre az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia közt Kínával szemben, másnap viszont Kína már jelentkezett a TPP kereskedelmi megállapodásba, melynek már nem tagja az Egyesült Államok. A biztonsági szektorban még mindig az Egyesült Államok diktál számos területen, a kereskedelem területén viszont Kína folyamatosan erősödik.

Ez egy állandó játék lesz a következő tíz évben. A két fél folyamatosan azon fog dolgozni, hogy minél több befolyást és mozgásteret szerezzen magának.

Előbb-utóbb persze Kína alighanem megpróbál majd kitörni abból a béklyóból, melybe Amerika megpróbálja beszorítani. A fő kérdés ilyen szempontból Tajvan. Sokan latolgatják, hogy Kína végrehajt-e majd katonai akciót Tajvan ellen. Én erre egyelőre nem számítok, de az évszázad második felében szinte biztosan megpróbálnak majd valamit kezdeni Tajvannal. Lehet, hogy nem egy hagyományos invázió lesz ez, hanem valamilyen más módszer, mellyel Tajvan jövőjét irányítani tudják.

Portfolio: Pár nappal az afganisztáni kivonulás után azt írta Twitteren, hogy Joe Biden elnök többet tett az Egyesült Államok nemzetközi hírnevének rombolásáért, mint Donald Trump elnök négy év alatt. Ön magával a kivonulással nem ért egyet vagy csak a lebonyolítás módszertanával? Mit gondol, Donald Trump, aki tavasszal még májusi csapatkivonásért ágált, kevésbé kaotikusan irányította volna a folyamatot?

Bruno Maçães: Igen, nekem a kivonulás módjával, nem pedig annak tényével van problémám.

A kimenekítés kaotikus volt, rendezetlen, rengeteg amerikait hátrahagytak, mindez pedig sebet ejtett Amerika nemzetközi presztízsén. A világon most sokan azon gondolkoznak, hogy történhetett mindez; hogy lehet, hogy az Egyesült Államok még a saját embereit sem tudta kimenteni.

Sokan elkezdtek kételkedni az amerikaiak kompetenciájában. Mindez nagyon veszélyes egy szuperhatalomra nézve.

Nemcsak a végső kimenekítési műveletek voltak kaotikusak, hanem a katonák kivonása is. Trump 2020-ban azt tervezte, hogy az Egyesült Államok több tárgyalási kör után vonulna ki. A táliboknak meg kellett volna osztaniuk a hatalmat az előző afgán kormány egy részével, ez lemondásokkal is járt volna a részükről. Azt nem tudjuk, hogy Trump milyen alternatív utat járt volna be - és Trump nyilván nem olyan ember, aki minden ígéretet betart és betartat-, viszont azt ígérte, hogy csak akkor vonulnak ki Afganisztánból, ha a tálibok a 2020 februárjában megkötött megállapodás egy részét már teljesítették.

Ezzel szemben a tálibok minden egyes pontját megszegték az egyezménynek és ennek semmilyen következménye nem volt a számukra.

Más országok kormányai meglepve szemlélték az eseményeket és levonták a következtetéseiket azzal kapcsolatosan, hogy Amerika új megközelítést vett fel és inkább elvonul, ha a helyzet túl nehézzé válik. Ez nem éppen tett jót az Egyesült Államok imidzsének.

Portfolio: Sokan most úgy vélik, Kína megpróbálja a befolyása alá hajtani Afganisztánt annak földrajzi helyzete és kiaknázatlan nyersanyag-lelőhelyei miatt. Ön szerint ez egy helyes meglátás?

Bruno Maçães: Igen, természetesen. Máshogy csinálják majd, mint az Egyesült Államok; nem hiszem, hogy például nagy katonai jelenléttel zajlik majd a kínai befolyásszerzés, de nem kizárható, hogy lesz ott egy kínai katonai bázis 1-2 éven belül, talán Bagramban, ahol az amerikai bázis működött.

Kínát érdeklik a nyersanyagok, a táliboknak pedig kell a pénzügyi segítség, hiszen többé nem kapja meg ezt Afganisztán az Egyesült Államoktól.

Nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a kínai befolyási övezetbe jut Afganisztán, a befolyásszerzést már láthatjuk Pakisztánban is. Ez egy másik előny Kína számára: fel tudják használni Pakisztánt arra, hogy a tálibokat befolyásolják.

Vannak, akik vitatják ezt, de szerintem Kína örül annak, hogy az Egyesült Államok már nincs az országban. Nem örült Peking annak, hogy a küszöbükön áll a legnagyobb geopolitikai riválisuk – Kína ugye határos Afganisztánnal.

Természetesen Kínának jelen kell lennie Afganisztánban azért is, hogy ne szervezhessenek az országból olyan tevékenységeket, amelyek veszélyeztethetik Hszincsiang stabilitását. Talán ezt lehet nevezni az elsődleges prioritásuknak.

Portfolio: Kína nemzetközi befolyásának terjesztésére sok elemző szerint kiváló eszköz az Övezet és Út program, amely a régiónkba is kiterjed. Számos kelet-európai ország üdvözli a kínai befektetőket és azt várja, hogy a Távol-Keletről érkező pénz fellendíti majd a gazdaságot. Mit gondol, valóban a befolyási övezetébe hajthatja Kína Kelet-Európát? Beválthatja a kínai befektetői tőke a hozzá fűzött reményeket?

Bruno Maçães: Kína céljai összetettebbek, mint azt a legtöbben gondolják.

Peking már teljesen elégedett lenne azzal, ha Európa semleges marad és nem fűzi szorosabbra a viszonyt Amerikával.

Ha Európa nyitva hagyja az ajtót a kínai befektetőknek, Kína hozzáfér az európai technológiákhoz. Nincs szükségük arra, hogy Európa behódoljon Pekingnek, attól már boldogok, ha Európa csupán üzletel velük.

Ez a stratégia eddig egész jól működik. Nem köteleződött el Európa kizárólagosan az Egyesült Államok felé, a kontinens nagy gazdaságainak mainstream politikusai pedig nem akarják elvágni a kínai tőkeáramlás útját. Pekingnek ez egyelőre elég.

Portfolio: Az idei Brain Baron azt mondta, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok gyarmatává válhat 2050-re. Hogy nézne ki ez a folyamat gyakorlati szempontból? Létrejöhet egy olyan ország, melyet Amerikai és Európai Egyesült Államoknak hívnak vagy csupán arra gondolt, hogy szoros gazdasági és politikai szálak fűzik össze majd a két entitást, mely partnerségben az Egyesült Államok vezetése diktál?

Bruno Maçães: A jelenleg működő intézményi rendszerek keretei nem változnának, viszont az együttműködés szelleme más lenne.

Az elmúlt 70 év együttműködését partneri viszony jellemezte, Európa valamennyire saját külpolitikát tudott folytatni, nemet tudott mondani Amerikának és az Egyesült Államok is egyenrangú félként gondolt az öreg kontinens országaira. Az elmúlt hónapok eseményei viszont más forgatókönyvet vázolnak: Afganisztánban és a tengeralattjáró-krízissel kapcsolatosan is. Nagyon más már most Washington hozzáállása. Nem volt ezekben az esetekben semmilyen konzultáció, semmilyen figyelmeztetés, Amerika egyedül döntött fontos, Európát is érintő dolgokról. Angela Merkel kancellár úgy jellemezte az amerikaiak lépését a tengeralattjárókkal kapcsolatosan, hogy az sértés Európa számára.

Ilyen lehet a jövő. Egy olyan világ felé közelítünk, melyben az európaiak egyre inkább azt érzik, hogy nem kezelik őket partnerként.

Washington persze a tengeralattjáró ügyre is egy fél-bocsánatkérést adott és konzultációkat ígértek a jövőkben, de alighanem a következő hónapokban, hetekben megint történik majd hasonló eset.

A jelenlegi hatalmi dinamika afelé mutat, hogy Európa azt érzi majd, hogy egyre inkább függnek az Egyesült Államoktól és egyre kevesebb közös döntésbe van beleszólásuk, Amerika pedig hiába tart szép beszédeket, ezek a fundamentumok egyelőre aligha fognak változni.

Portfolio: A Brain Baron azt is megemlítette, hogy úgy látja, a következő évtizedek nagyon veszélyesek lesznek biztonsági szempontból. Mik lehetnek pontosan ezek a veszélyek, kihívások?

Bruno Maçães: Sok különféle dolgot jelenthet, mindig vannak meglepetések. Néhány éve több cikket is írtam arról, hogy újabb menekültválság jöhet, a szíriai Idlibből vagy Afganisztánból kiindulva és ez bár még mindig egy lehetőség, előbb jött a Covid.

Most az energiáról beszél mindenki. Ez a tél nagyon nehéz lesz, az energiaárak fel fognak menni, és ha a kormányok nem elégedettek az árakkal és szubvenciókat használnak és emiatt az árazásban hatalmas hézagok keletkeznek, még az is előfordulhat, hogy áramszünetek is jöhetnek Európában.

Ott van még a kiberháborúk folyamatosan növekvő fenyegetése is, ami egyre inkább úgy tűnik, lehet annyira pusztító, mint egy nukleáris háború. Folyamatosan ott lebeg a fejünk felett egy újabb menekültválság is, amely extrém módon destabilizálóan hatna Európára nézve. Jöhet egy újabb recesszió, pénzügyi válság is.

Számomra a legsokkolóbb esemény a fehérorosz gépeltérítés volt az elmúlt időben. Az európai lakosság egy része még mindig nem fogja fel, mennyire drasztikus volt ez az esemény. Egy repülőgépet, amely két európai város közt repült, eltérített egy fehérorosz katonai repülőgép. Amikor elfognak egy repülőgépet, mindig megvan a baleset veszélye.  Ha én azon a gépen repültem volna, azt éreztem volna, hogy az Európai Unió nem foglalkozik az én biztonságommal.

Szerintem most először felmerül az, hogy nem a szomszédunkban van valamilyen biztonsági fenyegetés, nem Libanonban, Szíriában vagy Hegyi-Karabahban, hanem Európában.

Ez a gép Athén és Vilnius között repült.

Szóval veszélyesebb lesz a világ. Egy szinten tudunk számítani a lehetséges fenyegetésekre, de nem minden fenyegetést tudunk előre megjósolni. Ami most biztos, hogy azok az erőforrások, melyekkel egy fenyegetésre válaszolni tudunk, most nagyon limitáltak. Ezt a repülőgép-krízis is bizonyítja, melyre Európa részéről nagyon korlátozott válasz született. 

Címlapkép: Roberto Ricciuti/Getty Images

minimálbér
vlagyimir putyin
vlagyimir putyin
maszk
covid koronavírus maszk getty stock
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Portfóliókezelő menedzser

Portfóliókezelő menedzser
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi és eladási zónákat azonosítunk, melyek a trendekkel kiegészítve szuper hatékony párost alkotnak.
csehország prága