szudán 2
Globál

Épphogy elkezdték kiheverni a történelem egyik legvéresebb polgárháborúját, újabb puccs rázta meg a 40 milliós országot

Huszák Dániel
Hivatalosan is magához ragadta a hatalmat a hadsereg Szudánban. A katonák őrizetbe vették Abdalla Hamdok miniszterelnököt és feloszlatták az országot irányító katonai-civil koalíciós testületet. Abdel Fattah al-Burhan tábornok, a puccs vezetője vészhelyzetet hirdetett és beszédet intézett Szudán népéhez, melyben tettét a "béke és stabilitás megőrzésével" indokolta. Elemzők szerint valószínűleg épp a puccs lesz az, amely ismét destabilizálja az országot, melyben alig 16 éve zárult le a történelem egyik legvéresebb polgárháborúja.

Puccs volt Szudánban

Ma reggel kezdtek el szivárogni hírek arról, hogy valószínűleg katonai puccs zajlik Szudánban. Váratlanul katonák jelentek meg több szudáni kormányzati tisztségviselő háza körül és volt, akinek megtiltották, hogy elhagyja lakhelyét, míg másokat elszállítottak. Katonai őrizetbe került Abdalla Hamdok miniszterelnök mellett Ibrahim Al-Sejk ipari miniszter és Szudán fővárosának, Kartúmnak kormányzója, Ajmán Khalid is.

Abdalla Hamdok miniszterelnököt azóta házi őrizetből ismeretlen helyre szállították, mert nem volt hajlandó együttműködni a hadsereggel. Hamdok miniszterelnöki irodája közleményt adott ki, melyben arra kérte Szudán népét, hogy menjenek az utcára és tüntessenek a katonai hatalomátvétel ellen.

A felhívásnak sokan eleget tettek: ezres tömegek mentek utcára csak Kartúmban, Szudán fővárosában. A tüntetők összecsaptak a hadsereggel és gumikat égettek az utcákon. Eddig 12 sérültről tudni.

A puccsot Abdel Fattah al-Burhan tábornok vezette, az országot irányító katonai és civil koalíció vezetője. A főtiszt feloszlatta a koalíciót és vészhelyzetet hirdetett, illetve bejelentett azt is, hogy a tartományi kormányzókat is leváltatja.

Al-Burhan azzal indokolta a puccsot rövidesen a hatalomátvétel után, hogy a regnáló civil-katonai koalíció folyamatos vitái instabillá teszik az országot és veszélyeztetik a békét. Azt ígérte, hogy átmeneti, szakértői kormányt hoz majd létre, majd 2023. júliusában választások lesznek.

A nemzetközi közvélemény egyöntetűen elítélte a puccsot. Aggódó közleményeket adott ki az Arab Liga, az ENSZ és az Európai Unió is. Az nem világos, hogy az eseményt milyen diplomáciai vagy gazdasági válasz követhet. Szudán az Arab Liga tagja, Guineát kizárta az Afrikai Unió a szeptemberi puccs után, míg Mianmar vezetését a februári puccs után nem hívták meg az ASEAN-csúcsra. Elképzelhető, hogy Szudán is hasonló sorsra jut.

Az Al-Jazeerának nyilatkozó elemzők egyébként úgy látják,

kevés az esély arra, hogy a hadsereg konszolidálni tudja a hatalmát és reális esély van rá, hogy ismét polgárháború robban ki az országban.

Puccsot puccs követett

Szudánt 2019 óta uralta egy átmeneti, civil és katonai vezetőket egyaránt tartalmazó testület. A testület feladata az lett volna, hogy kiépítsen egy demokratikus rendszert Szudánban, melynek céldátuma 2024 lett volna.

Az országot 30 éven keresztül, egészen 1989-től egy katonai diktátor, Omár al-Basír irányította, akit 2019-ben saját katonái puccsoltak meg. Al-Basír is puccsal került hatalomra, ő a demokratikusan megválasztott Szadik Al-Mahdit távolította el az ország éléről, aki egy háború és egy gazdasági krízis miatt gyorsan népszerűtlenné vált második miniszterelnöki terminusa alatt.

Omár al-Basír marsal vezetésének jelentős része szintén háborúval telt: egészen 2005-ig tartott, mire a vezető le tudta zárni a második szudáni polgárháborút, melyben az északi arab területek a déli, afrikaiak által lakott területekkel folytattak etnikai és vallási vonalak mentén húzódó konfliktust.

A háború 22 éven át tartott és körülbelül 2 millió áldozata volt – ez volt az egyik legvéresebb katonai konfliktus a második világháború óta és a történelem egyik legvéresebb polgárháborúja.

A konfliktust lezáró megállapodás értelmében Dél-Szudán először autonóm régióvá, majd teljesen önálló országgá vált 2011-ben.

Dél-Szudán egyébként a mai napig a világ második legszegényebb országa, ahol az egy főre jutó GDP körülbelül 300 dollár. Szudánban ez a szám 600 dollár; az országban sokat javult az életszínvonal a háború vége óta, de még mindig nem nevezhető közel sem fejlettnek a térség. Az UNICEF adatai szerint Szudán lakosságának 36%-a él szegénységben, 25% pedig mélyszegénységben. Szudán lakossága 43 millió fő.

Sokadik erőszakos hatalomátvétel volt idén

A szudáni puccs már az ötödik sikeresen lezajlott erőszakos hatalomátvétel volt 2021-ben és a sokadik hatalom-átvételi kísérlet az évben.

  • Február 1-jén a mianmari vezérkari főnök, Min Aung Hlaing magához ragadta a hatalmat, miután az ország belpolitikájában jelentős befolyással rendelkező hadsereg választási csalással vádolta meg Ang Szan Szu Csí kormányát. Az ország azóta több frakciós polgárháború szélére sodródott.
  • Májusban Maliban is puccs történt, mely során elmozdították a 2020-as puccs során kinevezett politikai vezetést. Malit az esemény miatt kirúgták az ECOWAS-ból és az Afrikai Unióból is.
  • Augusztus 15-én a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban körülbelül három hónap harc után, a regnáló elnök, Asraf Gáni elmenekült az országból. Mint ismert, a főváros és a nagyobb városok többsége harcok nélkül esett el. Ez nem egy katonai puccs volt, hanem mintegy 20 éves háború végkonklúziója.
  • Szeptember 5-én katonai puccs történt a nyugat-afrikai Guineai Köztársaságban is. Az elnöki palotát megostromolta az haderő különleges műveleti egysége és erőszakkal eltávolították az ország éléről Alpha Condé elnököt. Az ország irányítását, mint ügyvivő elnök Mamady Doumbouya ezredes, egy volt francia idegenlégiós vette át.

Ezen kívül

  • Márciusban Nigerben volt puccskísérlet, de az elnöki palotánál visszaverték a hadsereg lázadó elemeit.
  • Februárban Örményország katonai vezérkara lemondásra szólította fel Nikol Pasinjan miniszterelnököt, aki erre válaszul katonai puccskísérlettel vádolta meg a haderő fővezéreit, majd lemondott. Ezután Pasinjan megnyerte a júniusban kiírt választásokat, úgyhogy továbbra is ő vezeti az országot.
  • Jordániában április 3-án puccskísérlet vádjával őrizetbe vették a királyi család néhány tagját, többek közt Hamza bin Husszeint, volt koronaherceget is. Hogy tényleg terveztek-e puccsot vagy csak családi vitát rendezett ilyen módon a jordániai király, a mai napig nem tudni.
  • Egyes politikai hangok puccskísérletként emlegetik a 2021. január 6-án, az Egyesült Államok Capitoliumát ért ostromot is, de ezt az eseményt talán túlzás annak nevezni, hiszen nem volt szervezett cselekmény és az eddigi nyomozati anyagok alapján a tüntetőknek sem volt célja a hatalomátvétel.

Címlapkép: Kép a 2019-es katonai puccsról. Fotó: Agence France-Presse via Wikimedia Commons.

séf étterem szakács főzés
schiphol
repülés légitársaság boeing dreamliner utazás naplemente repülő

Kiszámoló Újabb kamatemelés

Ma a jegybank szerencsére újra kamatot emelt, az elmúlt másfél hétben most harmadjára. Ennek oka a borzasztóan gyenge...

Online előadás
Telepítés, testreszabás, megbízások, beállítások.
Ingyenes online előadás
Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
koronavírus