hiperszonikus fegyver
Globál

Kivédhetetlen szuperfegyvereket építenek a nagyhatalmak, drámai helyzetbe került Amerika

Huszák Dániel
2018-ban alighanem új fejezet nyitott Vlagyimir Putyin orosz elnök a stratégiai hadviselésben. Nyilvánosan bejelentette, hogy Oroszország hiperszonikus fegyvert fejlesztett, majd 2019-ben világelsőként rendszerbe is állították az Avangárd névre hallgató eszközt. Rövidesen Kína is előállt saját hiperszonikus fegyverével, a DF-ZF még ebben az évben elérte kezdeti műveleti képességét. Néhány hete Kína állítólag egy olyan hiperszonikus fegyvert is tesztelt, melynek technikai hátteréről még csak fogalma sincs az amerikai hírszerzőknek. Az Egyesült Államok komolyan le van maradva a hiperszonikus fegyverek fejlesztésében; olyannyira, hogy a Capitoliumban, a Pentagonban és a nagy amerikai fegyvergyáraknál is 4-5 éves hátrányt emlegetnek.

Oroszország és Kína az élvonalban

Évtizedekig vitathatatlan volt, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezeti a technológiai versenyt a fegyverkezés terén legfőbb geopolitikai riválisaival szemben, az elmúlt években azonban számos stratégiai területen valósított meg Oroszország és / vagy Kína olyan technológiai áttörést, melyet Amerikának még nem sikerült elérni. Ilyen területek egyes elemzők szerint elsősorban az elektronikus hadviselés, a mesterséges intelligencia / robotika és a kibervédelem, de különösen látványos Amerika lemaradása a következő generációs stratégiai hadviselés részét képező hiperszonikus fegyverek fejlesztésében.

2018 decemberében jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy sikeresen tesztelték az Avangárd névre hallgató hiperszonikus fegyverrendszert, 2019-ben pedig megindul az eszköz rendszerbe állítása, ezzel elsőként az orosz haderő fog működőképes hiperszonikus fegyverrendszerekkel rendelkezni. 2019 decemberében az Avangárd műveleti készenlétbe állt.

A következő években Oroszország újabb hiperszonikus fegyverek egész sorozatát mutatta be: 2021-ben megkezdték a 3M22 Cirkon, egy vízi célpontok semlegesítésére való hiperszonikus cirkálórakéta sorozatgyártását, ezt a fegyverrendszert ráadásul tengeralattjáróról is ki tudják lőni. Felfedték továbbá a Kh-47M2 Kindzsal légi indítású hiperszonikus csapásmérő eszköz létezését is, amely állítólag 2017 vége óta szolgálatban áll már az orosz haderőben. A Cirkont többnyire vízi, a Kindzsalt légi, az Avangárdot pedig szárazföldi platformokról lehet indítani.

Kína 2014 óta dolgozik hiperszonikus fegyverek fejlesztésén; sok ilyen kísérlet teljes titokban zajlik, így pontos képességeikről csak limitált információmennyiség érhető el nyilvánosan. A legfejlettebb szakaszban alighanem a DF-ZF hiperszonikus fegyverrendszer áll jelenleg, amely 2019-ben állt műveleti készenlétbe, de folynak állítólag kísérletek olyan rendszerekkel is, melyek képesek alacsony földkörüli pályán körberepülni a Földet és bárhol csapást mérni az egész bolygón. Kína ezeket a kísérleteket tagadta, de az Egyesült Államok hírszerzése nem adott hitelt ennek az állásfoglalásnak.

A két katonai nagyhatalmon kívül állítólag Észak-Korea is rendelkezik már hiperszonikus fegyverekkel, de a KNDK propagandája mindig is hajlamos volt a nagyotmondásra, így ennek a képességnek a megléte igencsak vitatható. Rajtuk kívül még India, Brazília, Franciaország, Nagy-Britannia és persze az Egyesült Államok dolgozik hiperszonikus fegyverek fejlesztésén.

Amerika most tényleg lemaradt

Miközben Kína és Oroszország már hadrendbe állította hiperszonikus fegyverrendszereit, az Amerikai Egyesült Államok még csak most kísérletezik ezekkel az eszközökkel, a döntéshozók reményei szerint 2022-2023-ra kerülhet rendszeresítésre az első néhány hiperszonikus fegyver, vagyis 3-4 évvel azután, hogy az orosz Avangárd rendszerbe állt.

Az Egyesült Államok jelenleg hét párhuzamos fejlesztési projektet futtat, ezek közül a legelőrehaladottabb állapotban az AGM-183 ARRW légi indítású hiperszonikus csapásmérő eszköz van, melyet először 2019-ben teszteltek sikeresen, egy B-52-es bombázó bevonásával. Szintén jól halad a Long-Range Hypersonic Weapon projekt (LRHW), ez egy szárazföldi és vízi indítású hiperszonikus fegyverrendszer lesz majd, melyet az amerikai haditengerészet és hadsereg közösen fejleszt. Várhatóan 2023-ban áll majd szolgálatba a szárazföldi, 2025-ben a vízi indítású változat – utóbbit a Zumwalt-osztályú rombolókra és Virginia-osztályú tengeralattjárókra akarják felszerelni.

Ennek ellenére nem éppen zajlik akadálymentesen a hiperszonikus fegyverek fejlesztése Amerikában: épp a napokban zárult sikertelenül egy meg nem nevezett fegyverkísérlet Alaszkában.

hiperszonikus tábla

Fontos azt is megjegyezni, hogy a hiperszonikus fegyverek elleni védelmi képességek fejlesztése is folyamatban van az Egyesült Államokban: ezen a téren több megoldás létrehozása is tervben van, többek közt lézeres és elfogórakéta-alapú eszközök bevetése is.

Mindazonáltal az Egyesült Államok döntéshozói is elismerik: Amerika komolyan le van maradva a rivális nagyhatalmakkal; Oroszországgal és Kínával szemben.

Az egyik legnagyobb amerikai hadiipari vállalat, a Raytheon Technologies vezérigazgatója, Gregory Hayes a Bloombergnek nyilatkozta azt, hogy Amerika „több éves lemaradásban van” a hiperszonikus fegyverek terén, magukat az eszközöket pedig a „hazát fenyegető leginkább destabilizáló fenyegetésnek” nevezte, melyre „nagyon, nagyon kevés idő van reagálni.”

Néhány hete pedig a Kongresszus aggódó képviselői kérték meg a védelmi minisztériumot arra, hogy készítsenek egy jelentést arról, hogy mégis hogyan tudja megvédeni az Egyesült Államok érdekeit a rivális nagyhatalmak hiperszonikus fegyverei ellen.

A Kongresszus elsősorban amiatt aggódik, hogy

nemhogy nincsenek hatékony védelmi rendszerek a hiperszonikus fegyverek ellen, de még olyan radarok sincsenek, melyekkel egyáltalán időben észlelni lehetne egy ilyen támadást.

Mark Milley tábornok, az amerikai haderő vezérkari főnöke pedig „Szputnyik-pillanathoz hasonlónak” nevezte a kínai hiperszonikus fegyverkísérletet.

Amit láttunk, az egy hiperszonikus fegyverrendszer tesztjének nagyon számottevő pillanata volt. Ez nagyon aggasztó

– fogalmazott a tábornok.

Egyáltalán mi az a hiperszonikus fegyver?

Hiperszonikus fegyvernek minősül minden olyan csapásmérő eszköz, amely képes a hiperszonikus sebesség, vagyis a hangsebesség ötszörösének (Mach 5 – 6174 km / h) elérésére. Ez persze minimum érték, az orosz Avangárd például képes Mach 20 (24 696 km / h) teljesítésére is.

Alapvetően kétféle típusa van ezeknek a fegyvereknek: a hiperszonikus cirkálórakéták, amelyek 30 kilométeres magasság alatt üzemelnek, illetve a hiperszonikus siklórepülők, amelyek ennél magasabban repülnek.

A hiperszonikus fegyverek rombolóképessége nem tér el jelentősen egy "hagyományos" ballisztikus rakétákétól, illetve cirkálórakétáktól. Ez azt jelenti, hogy hagyományos robbanófejek mellett számos hiperszonikus fegyvert fel lehet szerelni nukleáris robbanófejekkel is.

Ami aggasztó a hiperszonikus fegyverekkel kapcsolatosan az, hogy

míg a ballisztikus rakéták ellen számos rakétavédelmi rendszertípus be lehet vetni a világon, a hiperszonikus fegyverek kivédésére jelenleg nincs hatékony eszköz.

Ennek két oka van:

  • a nagy sebességük miatt nem biztos, hogy minden hiperszonikus fegyvert észlelni lehet a jelenleg rendszerben lévő érzékelő-rendszerekkel,
  • a legtöbb hiperszonikus fegyver képes a röppálya módosítására.

Ahogy fent is említettük, már folynak kísérletek arra vonatkozóan, hogy lehet egy ilyen támadást elhárítani: elképzelhető, hogy valamilyen irányított energiafegyverrel kombinált hagyományos rakétavédelmi rendszer lesz majd a megoldás. Ez azonban aligha készül el időben, hiszen Amerika riválisai már évek óta rendelkeznek működő hiperszonikus fegyverrendszerekkel, a védelmi mechanizmusok fejlesztése viszont csak mostanában kezdődött meg érdemben.

Címlapkép: amerikai hiperszonikus fegyverkísérlet Hawaii-n. Fotó: Wikimedia Commons

Frankfurti tőzsde
elektromos auto veszely
Steiner Attila eloadas Portfolio konferencia MEKH
Látványterv a Budavári Palota újjászülető B épületéről

Holdblog Fejlődő országok

Az amerikai részvénypiac meneteléséről naponta értesülhet az olvasó, ha máshogy nem is, de egyedi részvénysztorik...

2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Díjmentes online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Al-Shabaab Szomália terrortámadás