Előfizetői tartalom

Embertelen csellel ment volna háborúba Amerika a '60-as években, de az elnök inkább kirúgta a vezérkari főnököt

Huszák Dániel
A hidegháború során vadabbnál vadabb ötletek születtek mind szovjet, mind pedig amerikai részről arra vonatkozóan, hogy tudnak minél nagyobb geopolitikai, stratégiai előnyre szert tenni egymással szemben a nagyhatalmak. Amerikának különösen fájó seb volt, amikor a hozzájuk földrajzilag és politikailag is igencsak közelálló Kubában átvette a hatalmat Fidel Castro, aki gyorsan a szovjet érdekszférába tolta az országot. A kudarcos Disznó-öböli invázió után az amerikai katonai vezérkar azt fontolgatta, hogy nyílt támadást indít Kuba ellen, ehhez pedig annyira abszurd tervet dolgoztak ki, hogy Kennedy elnök inkább menesztette az akkori vezérkari főnököt, mintsem hogy megvalósítsa az öntámadással, hamis zászlós hadművelet kivitelezésével járó hadműveletet.

1959. január 1-jén véget ért a kubai forradalom. Fidel Castro és népfelkelői elűzték az ország éléről az Amerika-barát katonai diktátort, Fulgencio Batistát, majd radikális gazdasági reformba kezdtek, melynek része volt az amerikai tulajdonban lévő vagyontárgyak kárpótlás nélküli államosítása. Fidel Castro Washingtonban, rövidesen a győztes forradalom után. 1959-ben...

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

1 854 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái