Portfolio signature

Miért csak egyetlen császár maradt a világon?

Ma a világon egyedül a japán uralkodó viseli a császári címet, miközben alig több mint száz éve csak Európában három államfő is ezzel a ranggal uralkodott. Míg a Távol-Keleten Kína teremtette meg a császárság fogalmát, amely aztán Japánban is meghonosodott, addig Európában Augustus római császártól ered a rang, és később minden európai császár és cár Augustus és a római császárok örökösének tartotta magát. A császári cím egyfajta szakrális uralmi forma, ugyanis mind az európai, mind a távol-keleti kultúrkörben magában foglalja, hogy a cím birtokosa közvetlenül a legfelsőbb hatalomtól (az Égtől vagy Istentől) kapta uralkodói jogát, és nemcsak egy ország, hanem elviekben az egész földkerekség ura. Európában egészen az I. világháború végéig tartották magukat a császárok, bukásuk után azonban a Nyugaton már senki sem tartott igényt a császári címre.

A világ ura

Naruhito japán császár – ő ma a világon az egyetlen uralkodó, aki a császári címet viseli. A japán nyelvben a tennó szót használják a rang megjelölésére, ami „égi uralkodót” jelent. Hatalma a mai Japánban az 1947-es új alkotmány óta csak formális: ő az állam szimbóluma és a japán nép egységének megtestesítője, de az 1868-ban indult Meidzsi-restaurációtól a II. világháborús vereségig a császár ténylegesen is az ország vezetője volt. A japán császári dinasztia, a Jamato-ház ma a világ legrégibb uralkodóháza. A legenda szerint Japán alapítója és első császára Dzsinmu volt, aki az i. e. 7. és 6. században uralkodott, bár történészek szerint csak mondai alakról van szó. Az első császárt a napistennő, Amateraszu leszármazottjának tartják, ezért minden japán császár isteni eredettel bír. A mindenkori japán császár a japán nemzeti vallás, a sintoizmus főpapja is egyben.

A japán császárfogalom Kínából került át Japánba az i. sz. 7 század környékén. A kínai felfogás szerint a császár az „Ég fia” (Tien-ce), aki az „Égalatti” világ, vagyis az egész földkerekség ura. A kínai császárfogalmat az i. e. 11. és 3. század között, a Csou-korszakban alakították ki, amikor még nem létezett egységes Kína, és nem volt kínai császár sem. Az első császár Csin Si Huang-ti lett, aki az i. e. 221-ben egyesítette az addig széttagolt Kínát, és felvette a császár, azaz a huang-ti címet. (A Csin uralkodóház nevéből ered az ország európai nyelvekben használt neve, így a magyar „Kína”, az angol „China” stb. név is.) A vallási alapú elképzelés szerint tehát

a császár nem pusztán Kína ura, hanem az egész világé, így a gyakorlatban is joggal tart igényt az egész földkerekség fölötti uralomra.

A cikk tartalma:

  • Miért nevezték, nevezik császárnak Kína és Japán uralkodóit
  • Miért volt fontos a római császárság eszménye Európában
  • Hányan jelentkeztek a római császárok örökösének
  • Hogyan ért véget a császárok kora

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés