Előfizetői tartalom

Miért csak egyetlen császár maradt a világon?

Kiss Csaba
Ma a világon egyedül a japán uralkodó viseli a császári címet, miközben alig több mint száz éve csak Európában három államfő is ezzel a ranggal uralkodott. Míg a Távol-Keleten Kína teremtette meg a császárság fogalmát, amely aztán Japánban is meghonosodott, addig Európában Augustus római császártól ered a rang, és később minden európai császár és cár Augustus és a római császárok örökösének tartotta magát. A császári cím egyfajta szakrális uralmi forma, ugyanis mind az európai, mind a távol-keleti kultúrkörben magában foglalja, hogy a cím birtokosa közvetlenül a legfelsőbb hatalomtól (az Égtől vagy Istentől) kapta uralkodói jogát, és nemcsak egy ország, hanem elviekben az egész földkerekség ura. Európában egészen az I. világháború végéig tartották magukat a császárok, bukásuk után azonban a Nyugaton már senki sem tartott igényt a császári címre.

A világ ura

Naruhito japán császár – ő ma a világon az egyetlen uralkodó, aki a császári címet viseli. A japán nyelvben a tennó szót használják a rang megjelölésére, ami „égi uralkodót” jelent. Hatalma a mai Japánban az 1947-es új alkotmány óta csak formális: ő az állam szimbóluma és a japán nép egységének megtestesítője, de az 1868-ban indult Meidzsi-restaurációtól a II. világháborús vereségig a császár ténylegesen is az ország vezetője volt. A japán császári dinasztia, a Jamato-ház ma a világ legrégibb uralkodóháza. A legenda szerint Japán alapítója és első császára Dzsinmu volt, aki az i. e. 7. és 6. században uralkodott, bár történészek szerint csak mondai alakról van szó. Az első császárt a napistennő, Amateraszu leszármazottjának tartják, ezért minden japán császár isteni eredettel bír. A mindenkori japán császár a japán nemzeti vallás, a sintoizmus főpapja is egyben.

A japán császárfogalom Kínából került át Japánba az i. sz. 7 század környékén. A kínai felfogás szerint a császár az „Ég fia” (Tien-ce), aki az „Égalatti” világ, vagyis az egész földkerekség ura. A kínai császárfogalmat az i. e. 11. és 3. század között, a Csou-korszakban alakították ki, amikor még nem létezett egységes Kína, és nem volt kínai császár sem. Az első császár Csin Si Huang-ti lett, aki az i. e. 221-ben egyesítette az addig széttagolt Kínát, és felvette a császár, azaz a huang-ti címet. (A Csin uralkodóház nevéből ered az ország európai nyelvekben használt neve, így a magyar „Kína”, az angol „China” stb. név is.) A vallási alapú elképzelés szerint tehát

a császár nem pusztán Kína ura, hanem az egész világé, így a gyakorlatban is joggal tart igényt az egész földkerekség fölötti uralomra.

A cikk tartalma:

  • Miért nevezték, nevezik császárnak Kína és Japán uralkodóit
  • Miért volt fontos a római császárság eszménye Európában
  • Hányan jelentkeztek a római császárok örökösének
  • Hogyan ért véget a császárok kora

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

1 943 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái