kilőtt tank
Globál

Mit tud a Sztugna-P, az ukrán tankgyilkos csodafegyver, ami már a helikoptereket is pusztítja?

Huszák Dániel
Rengeteg szó esik az orosz-ukrán háborúban a nyugati Javelin és NLAW páncéltörő fegyverekről, viszont sokkal kevesebbet lehet hallani az ukránok saját fejlesztésű Sztugna (vagy Sztuhna) P fegyverrendszeréről, amely legalább annyira tizedeli az orosz páncélosállományt, mint a nyugati fegyverek; sőt, már két harci helikoptert is lelőttek vele. Mit tud a Sztugna-P? Tényleg olyan jó fegyver, netán jobb, mint az amerikai Javelin? Nézzük.

A háború előtt nem sok komoly szakértő gondolta volna, hogy az ukrán hadiipar saját termékei érdemi segítséget nyújtanak majd az ukrán fegyveres erőknek a modern orosz fegyverrendszerek ellen, de ez is egy olyan téves prekoncepció volt az ukrán fegyveres erőkkel kapcsolatosan, melyre a február 24-én indult orosz invázió eseményei alaposan rácáfoltak. Meglepő eredményt értek el az ukrán fegyveres erők például saját fejlesztésű Neptun cirkálórakétáikkal, amikor vélhetően elsüllyesztették a Moszkva rakétás cirkálót egy ilyen eszközzel, de jól teljesítenek a különleges erők a Maljuk-gépkarabéllyal, illetve a (könnyebb) páncélosok elleni tűzharcban is ütőképesnek bizonyulnak a BTR-4-es harcjárművek.

Az orosz haderő támadása elleni védekező műveletekben az egyik legfontosabb szerepet mégis a páncéltörő rakétafegyverek foglalják el, hiszen az orosz haderő rendelkezik / rendelkezett a világ legnagyobb szárazföldi páncélozott járműállományával. Várható volt, hogy egy Ukrajna elleni háború során a szárazföldi támadás során rengeteg tankot, gyalogsági harcjárművet, MRAP-et, páncélozott szállító harcjárművet fog használni az orosz haderő. Ezért is küldött csak az Egyesült Államok 19 500 páncéltörő fegyvert, rakétagránátvetőt, hátrasiklás nélküli löveget Ukrajnába.

A nyugati (és szovjet) gyártmányú páncéltörő fegyverek mellett fontos szerepet játszik a védekező műveletekben Ukrajna saját fejlesztésű irányított páncéltörő fegyvere, a Sztugna / Sztuhna P (vagy Szkif) is.

A fegyverrendszer kiválóan pusztítja a tankokat…

…tüzérségi eszközöket…

…gyalogsági harcjárműveket…

…de legalább két orosz Ka-52-es harci helikoptert is lelőttek már Sztugnával.

A fegyverrendszer első ránézésre nem tűnik kifejezetten modern technikának – leginkább az orosz Kornet és az amerikai TOW ATGM-ekre hajaz. Tehát nem egy olyan „fire-and-forget” rendszerről van szó, mint mondjuk a Javelin, ahol csupán ki kell jelölnie a kezelőnek a célpontot, majd elsütnie a fegyvert és a rakéta „magától” célt talál; a kezelőnek egy számítógépes tűzvezérlő rendszer és egy lézeres célzóberendezés segítségével célra kell vezetnie a kilőtt rakétát.

Ennek ellenére a Sztugna számítógépes rendszere segít a kezelőnek a pontos találat leadásában, például azzal, hogy figyelembe veszi és megpróbálja korrigálni a rakétát érő környezeti hatásokat, illetve lehetőséget ad a kezelőnek arra is, hogy a Javelinekhez hasonlóan felülről támadja a kijelölt célpontokat, ahol a leggyengébb a páncélvédettség.

A Sztugna páncéltörőt ráadásul kifejezetten azzal a céllal fejlesztették, hogy egy tandem robbanófej segítségével semlegesítse az orosz harckocsik reaktív páncélzatát (ERA) és papíron át tudja törni akár a T-90-es harckocsik homlokpáncélját is. Azt nem tudni, hogy a Sztugna ezeket a célokat mennyire valósítja meg, hiszen az Ukrajna elleni orosz támadást alkotó páncélosok zöme felújított T-72-es, de ezen harckocsik, illetve a könnyebben páncélozott tűztámogató járművek ellen az ukrán páncéltörő eddig kifejezetten hatékonynak bizonyult.

Bár kicsit alma-körtével összehasonlítás, azért annyit is érdemes megjegyezni, hogy a Sztugna az amerikai Javelin-rendszerekkel szemben

  • nagyobb lőtávolsággal bír (5-5,5 km vs. 4-4,7 km),
  • alkalmas kifejezetten közeli célpontok megsemmisítésére is, így jobban használható városi harcokra, mint a Javelin, ahol a minimum rálövési távolság 150 méter,
  • körülbelül harmadáron beszerezhető (bár ez Ukrajnának épp nem számít, mert de facto ingyen kapják nyugatról a fegyvereket).

A Sztugna nagy hátránya a Javelinnel szemben a kevésbé fejlett tűzvezérlő rendszer mellett, hogy sokkal nehezebb, így kevésbé mobilis – egy ilyen rendszer közel 100 kilogrammot nyom, miközben egy Javelin „csak” 22 kiló. Az utóbbit így akár egy-két katona is tudja szállítani, kezelni, míg a Sztugna használata komplexebb logisztikai megoldásokat igényel.

Az ukránok ezt a problémát úgy próbálják orvosolni, hogy homokfutó járművekre szerelik fel a Sztugnákat és különleges csapásmérő alakulatokat hoznak létre, melyek behatolnak a műveleti területre, kilőnek pár páncélost, majd elmenekülnek.

A homokfutós megoldás előnye, hogy összességében egy ilyen eszköz jóval mozgékonyabb, mint egy gyalogsági lövészraj, viszont sokkal könnyebben észlelhető és likvidálható is az általuk megcélzott harcjárművek által.  

Mindenesetre, ahogy a teljes ukrán haderőre, úgy a Sztugna-P fegyverrendszerre is igaz, hogy a vártnál jobban teljesít az oroszok elleni harcokban, ez pedig a teljes ukrán hadiiparnak jó hír.

A Sztugnákat ugyanis az páncéltörőket gyártó Lucs Tervezőiroda részben exportra szánta, sikerült is már eladni belőlük több feltörekvő és posztszovjet tagállam mellett Katarnak és Szaúd-Arábiának is. A fegyverek teljesítményét látva alighanem számos olyan ország dönthet Sztugna-P páncéltörők beszerzése mellett, amely egy jó ár / érték arányú, katonai járművek ellen könnyen használható és bizonyítottan hatékony eszközzel szeretné felszerelni saját haderejét.

Jó alternatíva lehet ez kifejezetten olyan országoknak, amelyek mondjuk le akarják cseréni hidegháborús Konkursz, Metyisz vagy Fagot rendszereiket, de nem akarnak sem orosz technikát, sem méregdrága NATO-cuccokat vásárolni.

Az export persze csak a háború után lesz szempont, jelenleg minden fegyvert próbál hasznosítani az ukrán haderő, amit csak ér, beleértve azokat az eszközöket is, melyeket elsősorban külföldi piacra szántak.  

A háború után viszont a hadiipar alighanem Ukrajna egyik húzóágazata lesz, amennyiben sikerül tartósan stabilizálni az országot.

Címlapkép: kilőtt orosz harckocsi Kijev térségében. A címlapkép illusztráció. Fotó: Hesther Ng/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Liszicsanszk
Orosz útlevél
Puskák
Karikó Katalin
Maszk eldobva
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
pp tank