Stoltenberg ERdogan
Globál

Nem várt helyről bombáznák szét a Putyin elleni példátlan katonai összefogást – Így verheti szét egyetlen ember évtizedek munkáját

Kiss Csaba
Jelentős fordulat készül az európai biztonságpolitikában: az eddig katonailag szigorúan semleges Svédország és Finnország Oroszország ukrajnai háborúja miatt szerdán hivatalosan is beadta NATO-csatlakozási kérvényét. Azonban, hogy valóban tudnak-e csatlakozni az észak-atlanti katonai szövetséghez, kérdéses, ahhoz ugyanis mind a 30 jelenlegi tag egyhangú hozzájárulása szükséges, Törökország pedig egyelőre ellenzi a két ország belépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal vádolta meg a két országot, hogy kurd és gülenista terroristáknak ad otthont. Bár egyelőre úgy fest, a török elnök köti az ebet a karóhoz, a NATO-ban arra számítanak, megfelelő ellentételezésért cserébe Erdogan végül beadja a derekát.

Putyin hozta el a fordulatot

Svédország a napóleoni háborúk óta nem bocsátkozott katonai konfliktusba, fegyvereket is csak egy ízben szállítottak, éppen a finneknek a finn–szovjet téli háború idején. A svédek kimaradtak mindkét világháborúból, de a hidegháború idején, majd a Szovjetunió felbomlása után sem csatlakoztak katonai szövetséghez. Az Európai Unióba is csak 1995-ben léptek be. A svéd lakosság többsége támogatta a semleges álláspontot, a NATO-csatlakozás hívei kisebbségben voltak.

Finnország utolsó háborúját az őt elfoglalni akaró sztálini Szovjetunióval vívta a II. világháború idején. Az úgynevezett téli háborút a finn katonák hősies ellenállásának köszönhetően megnyerték, még ha Karéliát el is veszítették. Finnország sokáig svéd uralom alatt állt, majd 1809-ben az Orosz Birodalom hódította meg. Függetlenségüket a bolsevik forradalom után, 1917-ben kiáltották ki.

A második világháborút követően Finnország nem akart konfrontálódni a Szovjetunióval, ezért katonailag semleges politikát folytatott (finlandizáció). Semlegességét tartósan megőrizte, a NATO-csatlakozás támogatottsága még alacsonyabb volt a finnek, mint a svédek körében. Finnország is 1995-ben csatlakozott az EU-hoz Svédországgal és a szintén semleges Ausztriával együtt. Az országnak 1340 kilométeres határa van Oroszországgal, jól felszerelt hadsereget, atombiztos bunkereket tart fent, mert a semlegesség ellenére mindig is gyanakvóan tekintett a nagy szomszédra.

Az ukrajnai invázió után azonban hirtelen nagyot fordult a finn közvélemény, és a svédeknél is erőteljesebb támogatója lett a NATO-csatlakozásnak. Nem véletlen, hogy a finn politika is sokkal kevésbé vonakodva, egyhangúan a NATO-csatlakozás oldalára állt, szemben Svédországgal, ahol a hagyományosan semlegességpárti, most kormányon lévő szociáldemokraták csak nehezen fogadták el a csatlakozás gondolatát. Országuk közvéleményével azonban ők sem mehettek szembe.

Finnország Svédország Biden
Sauli Niinistö finn elnök és Magdalena Andersson svéd miniszterelnök Joe Biden amerikai elnökkel a Fehér Házban 2022. május 19-én. Forrás: az Egyesült Államok Elnökének Hivatala / Wikimedia Commons

Erdogan bemondta a vétót

A finn államfő, Sauli Niinistö és a miniszterelnök, Sanna Marin május 12-én együtt jelentették be, hogy támogatják országuk NATO-csatlakozását. Másnap derült égből villámcsapásként érkezett meg Erdogan nyilatkozata, aki azt mondta, a két ország terrorszervezeteknek nyújt otthont, ezért nem tudja támogatni csatlakozásukat. Erdogan Görögország NATO-felvételét is hibának tartotta, holott a két ország együtt lett tagja a szövetségnek 1952-ben.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter május 14-én elmondta, konkrétan mi a problémájuk a két ország NATO-csatlakozásával: szerinte Stockholm és Helsinki elfogadhatatlan és felháborító módon támogatja a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát.

Erdogan hétfőn még durvább nyilatkozattal állt ki: azt mondta, Svédország a terrorszervezetek melegágya, továbbá sérelmezte, hogy Svédország és Finnország 2019-ben, amikor Törökország támadást indított a szíriai kurdok ellen, megtiltotta a Törökországba irányuló fegyverszállításokat.

A török elnök szerdán, majd csütörtökön tovább fokozta a zűrzavart. Míg szerdán azt szabta a csatlakozás támogatásának feltételéül, hogy Svédország és Finnország adja ki az általa terroristának tartott személyeket, csütörtökön már teljes elzárkózásról árulkodó nyilatkozatot tett közzé: kijelentette, megmondták szövetségeseiknek, hogy nem támogatják a két ország felvételét a katonai szövetségbe.

Törökország, a vonakodó szövetséges

Bár területének nagy része Ázsiában fekszik, Konstantinápoly, azaz a mai Isztambul 1453-as elfoglalása óta Törökország az európai biztonságpolitika megkerülhetetlen játékosa. Európai területei Buda 1686-os visszafoglalása után folyamatosan csökkentek, a balkáni országok sorra vívták ki függetlenségüket, de a török katonai szerep továbbra is meghatározó maradt. A Fekete-tenger medencéjének birtoklásáért a török és az orosz birodalom ádáz küzdelmet vívott; a legismertebb talán az 1853 és 1856 közötti krími háború, amely török győzelemmel és Oroszország meggyengülésével végződött.

Krími háború
Bit katonák a krími háborúban. Forrás: Wikimedia Commons

Törökország az I. világháborúba a központi hatalmak, azaz Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia, illetve Bulgária oldalán lépett be, a vereség miatt pedig jelentős területeket vesztett, főleg Ázsiában. (A világháború alatt még olyan városok tartoztak a birodalomhoz, mint Jeruzsálem, Bagdad, Mekka és Medina.) A világháborús vereség nemcsak az Oszmán Birodalom végét jelentette, hanem a modern, szekuláris Törökország létrejöttét is Mustafa Kemal Atatürk tábornok vezetésével, aki európai típusú modernizációt hajtott végre, és megteremtett egy olyan parlamentáris demokráciát, ahol a haderőnek is jelentős politikai szerepe van.

Törökország a II. világháborúban nem vett részt, 1952-ben csatlakozott viszont a NATO-hoz. A török NATO-csatlakozás különösen fontos volt az Egyesült Államok számára, hiszen

Törökország a Boszporusz és a Dardanellák birtokosaként ellenőrzést gyakorol afölött, hogy milyen hajók léphetnek be a Fekete-tengerre.

Az 1936-os montreux-i egyezmény értelmében háborús helyzetben Törökország lezárhatja a tengerszorosokat a hadviselő felek hadihajói előtt. Ennek az Ukrajna elleni mostani orosz invázió kapcsán lett újra jelentősége, amikor Ankara kezdeti vonakodás után ugyan, de lezárta a szorosokat, így Oroszország nem tud újabb hadihajókat küldeni a Fekete-tengerre. Ez különösen a fekete-tengeri orosz zászlóshajó, a Moszkva április közepi elvesztése után fájó pont Oroszország számára.

Törökország az orosz–ukrán konfliktusban régóta kétkulacsos játékot játszik.

Erdogan évek óta igyekszik jó viszonyt ápolni Putyinnal, miközben az orosz és a török nagyhatalmi érdekek a mai napig több ponton ütköznek.

Például Azerbajdzsán és Örményország hegyi-karabahi konfliktusában Törökország a nyelvrokon azerieket segítette, Oroszország katonai szövetségese viszont a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén belül Örményország. (Igaz, Oroszország nem avatkozott be Örményország oldalán, hanem közvetítőként segítette egy fegyverszünet létrejöttét.) Az orosz kapcsolat ellensúlyozására Törökország jó kapcsolatokat tart fent Ukrajnával is, számos saját gyártású Bayraktar drónt adott el neki, amelyek jó szolgálatot tettek az ukrán haderőnek Oroszország ellen. Ugyanakkor Erdogan Putyinnal sem akarta összerúgni a port, ezért nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz.

Törökország a tengerszorosok birtoklásán felül még egy szempontból megkerülhetetlen a NATO-ban, ő rendelkezik ugyanis az Egyesült Államok után a katonai szövetség legnagyobb haderejével.

Kiket ért terroristákon Erdogan?

A török vezetés több olyan terrorista szervezetet is megemlített, amelyeknek szerinte Svédország és Finnország otthonául szolgál. Az egyik ilyen a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), amely a kurd függetlenségért, később a kurd autonómiáért küzd fegyveresen az 1970-es évek vége óta. A PKK-t nemcsak Törökország, hanem az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti. Svédország éppen Törökország után másodikként minősítette terrorszervezetnek 1984-ben.

A másik Erdogan által említett szervezet a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG), amely 2011-ben alakult, és az egyik leghatékonyabb küzdelmet vívta az Iszlám Állam ellen Szíriában, az Egyesült Államok támogatásával. Törökország azonban terrorszervezetnek és a PKK egyik nyúlványának tekinti. Az YPG-t a 2003-ban Szíriában alapított Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) hozta létre, amely valóban szoros kapcsolatot ápol a Kurdisztáni Munkáspárttal. Ennek ellenére sem az YPG-t, sem a PYD-t nem tekintik terrorszervezetnek Nyugaton.

ypg kurdok
A szíriai kurd YPG harcosai. Forrás: Kurdishstruggle / Wikimedia Commons

A harmadik csoport, amelyet Erdogan emleget, a török muszlim hitszónok, Fethullah Gülen hívei. Gülen sokáig Erdogan mentora volt, majd a 2010-es években megromlott a viszonyuk, és odáig fajult, hogy a török elnök Gülent és híveit vádolta meg a 2016-os puccskísérlettel. Gülen jelentős nemzetközi hálózatot tartott és tart fenn, hívei ma is szerte Európában jelen vannak.

A szíriai kurdok ellen 2019 októberében indított offenzívát Erdogan, hogy ütközőzónát hozzon létre Törökország és a kurdok között. Az offenzíva kiváltotta a nyugati világ rosszallását, hiszen éppen azok ellen a kurd harcosok ellen irányult, akik a legsikeresebb küzdelmet folytatták az Iszlám Állam ellen, ráadásul az Egyesült Államok oldalán. Donald Trump akkori amerikai elnök „rossz ötletnek” nevezte ugyan a török hadműveletet, de éppen néhány nappal annak elindulása előtt vonta ki a határ menti régióból az amerikai csapatokat.

Trump alelnöke, Mike Pence aztán viszonylag gyorsan tető alá hozott egy fegyverszünetet Törökország és a szíriai kurdok között, akik kivonultak az Erdogan által kért „biztonsági zónából”. Trumpot akkor sokan a szíriai kurdok elárulásával vádolták. Svédország és Finnország a török offenzívára válaszul megtiltotta a fegyverszállításokat Ankarának, amit most, több mint két és fél évvel később vett elő Erdogan mint NATO-csatlakozásuk blokkolásának egyik indokát.

Valóban terroristákat támogat Svédország és Finnország?

A 30 milliós kurd népesség a világ legnagyobb, saját állammal nem bíró népe, amely négy országban, Törökországban, Irakban, Szíriában és Iránban szétszóródva él. A kurd diaszpóra is jelentős, szinte egész Európában jelen van, csak Svédországban mintegy 100 ezer kurd él. Finnországban ugyanakkor jóval kevesebben, mintegy 15 ezren.

Törökország az elmúlt öt évben 6 gülenista és 6 PKK-tag kiadatását kérte Finnországtól, illetve 10 gülenista és 11 PKK-tag kiadását Svédországtól. A 33 ember közül 19 kiadatását megtagadta a két ország, 5 kérésre nem adott semmilyen választ a török igazságügyi minisztérium szerint.

Svédország tagadja, hogy együttműködne a PKK-val vagy az YPG-vel, azonban együttműködik a szíriai demokratikus erők politikai szervezetével, a Szíriai Demokratikus Tanáccsal (SDC). Az SDC egyik tagszervezete ugyanakkor az YPG politikai szárnya, a PYG, egyik vezetője pedig a PYG-tag Ilham Ahmad, akivel Ann Linde svéd külügyminiszter is többször találkozott.

Erdogan, aki ellenségnek tekinti a szíriai kurdokat, a maga szempontjából tehát jogosan gondolja, hogy Svédország terroristákkal szövetkezik, még ha a nemzetközi közösség számára sem az YPG, sem a PYG nem terrorszervezet.

Ráadásul Magdalena Andersson svéd miniszterelnök szociáldemokrata pártja kisebbségben van a parlamentben, ezért külső támogatásra szorul. Tavalyi kormányfővé választásakor éppen egy független kurd képviselőnőnek, Amineh Kakabavehnek köszönhetően kerülhetett a miniszterelnöki székbe. Kakabahev azonban a svéd Expressennek néhány napja úgy nyilatkozott, megvonja támogatását a kormánytól, mivel szerinte a szociáldemokraták engednek Erdogannak a NATO-csatlakozás miatt.

Andersson kormánya tehát kellemetlen helyzetbe került, mivel a NATO-csatlakozás benyújtása miatt bizonytalanná vált parlamenti támogatottsága, ugyanakkor azt sem teheti meg, hogy valóban enged Erdogannak, és az utóbbi által terroristának nevezett embereket szolgáltat ki, akik vélhetően nem sok jóra számíthatnának Törökországban. Ráadásul Svédország, illetve Finnország szerint ezek az emberek nem terroristák, így nincs is jogalapjuk arra, hogy kiadják őket.

Azzal komolyan senki nem számol, hogy Erdogant ne lehetne valahogy megpuhítani, és ha hosszú vonakodás után is, de nem adja áldását a két észak-európai ország csatlakozására. A török elnök ugyanis biztos nem akarja teljesen összerúgni a port NATO-szövetségeseivel, különösen nem az Egyesült Államokkal, zsaroló potenciálját azonban vélhetően szeretné teljesen kihasználni. Kivált, hogy jövőre elnökválasztás lesz Törökországban, és a sok tekintetben rosszul álló Erdogannak nem árt majd felmutatni néhány kicsikart, látványos eredményt.

Címlapkép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Recep Tayyip Erdogan török elnök találkozója Antalyában 2022. március 11-én. Murat Kula/Anadolu Agency via Getty Images

parkolás
CBDC digitális jegybankpénz virtuális fizetőeszköz
elemző

Kiszámoló Új gyászos rekord

Ezt is elértük, ma már 404,7 forintot kellett adni egy euróért. Ezek után izgatottan várjuk, hogy holnap az MNB...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Meddig esik az OTP? Mi lesz az amerikai kamatemeléssel, mekkora galibát okozhat a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni?
vlagyimir putyin orosz tamadas