sztyepan bandera szobor
Globál

Mégis ki a fene az a Bandera és miért gyűlölik annyira az oroszok, hogy háborút kezdjenek miatta?

Huszák Dániel
Banderisták, banderomobil, banderák – gyakran látjuk ezeket a kifejezéseket az ukrajnai háborúról szóló orosz híradásokban, beszédekben, beszámolókban. Az oroszok Sztyepan Bandera második világháború környékén aktív ukrán nacionalista vezetőre és ideológiájának követőire utalnak, akik a Kreml szerint lényegében egy az egyben megfeleltethetők az oroszok ellen harcoló ukrán katonáknak és önkénteseknek. Az igazság ezzel szemben az, hogy Sztyepan Bandera emlékének megítélése Ukrajnában is megosztó dolog: tény, hogy vannak, akik a modern ukrán nacionalizmus egyfajta ideológiai atyjaként gondolnak rá, ugyanakkor rengeteg ukrán állampolgár határolódik el egyértelműen Banderától, illetve a nemzetiszocialista Németországgal való kollaborációjától. De ki is volt valójában Sztyepan Bandera és mekkora befolyása van a "banderistáknak" a mai Ukrajnában? Nézzük.

Mégis ki az a Sztyepan Bandera?

bandera
Ukrán tüntetők Sztyepan Bandera arcképével, 2022 januárjában. Fotó: Andriy Andriyenko/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Sztepan Bandera egy ukrán politikai aktivista volt, aki közvetlenül az első világháború után kezdett el tevékenykedni a közéletben, majd egészen a második világháború végéig aktív maradt.

1909-ben, Galíciában született és itt is töltötte fiatalkorát, ami azért lényeges, mert a terület születésekor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, aztán rövid ideig az első Ukrajnának nevezett állam, a Nyugat-ukrajnai Népköztársaság, majd Ukrán Népköztársaság területe lett, végül a lengyel-ukrán háború után Lengyelország részévé vált. A lengyelek több diszkriminatív intézkedést is hoztak a helyi ukrán (és zsidó) kisebbség ellen, például limitálták az oktatáshoz, földtulajdonhoz való hozzáférésüket.

Bandera korai fiatalkora óta kacérkodott az ukrán nacionalizmussal, 22 évesen már az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) vezető propagandistája volt, 1933-ban (mindössze 24 évesen) pedig megkapta a teljes galíciai alszervezet vezetői posztját. Bandera ekkor elsősorban a lengyelek diszkriminatív intézkedéseire hivatkozva szervezkedett; 1934-ben letartóztatták, majd halálra ítélték, amiért Bronisław Pieracki lengyel külügyminiszter ellen merényletet tervezett.

Banderát a kezdeti ítélet ellenére nem végezték ki, hanem fogva tartották egészen addig, amíg a náci Németország 1939 szeptemberében meg nem támadta Lengyelországot. Valamikor a náci invázió alatt az ukrán nacionalista vezető tisztázatlan körülmények közt kiszabadult a börtönből, majd a német katonai hírszerzés (Abwehr) felkérésére fegyveres milíciákat kezdett el létrehozni az OUN állományából a Szovjetunió destabilizálásának céljára. Arról, hogy milyen mély volt az együttműködés az ukrán nacionalisták és az Abwehr közt, nincs történészi konszenzus, de az OUN milíciáinak szinte biztos nem volt stratégiai fontosságú szerepe a Szovjetunió elleni invázió előkészítésében, korai szakaszában.

A Szovjetunió elleni német Barbarossa-hadművelet megindulása után sztyepan Bandera és az OUN vezetése kikiáltotta a független ukrán államot, deklaráltan azzal a céllal, hogy „közeli együttműködésben dolgozzanak az Adolf Hitler vezette Nagy Németországgal,” amely segít az ukrán népnek megszabadítani magát a „Moszkovita elnyomás alól.”

Az "Ukrajna visszaállítására szolgáló törvény" eredeti példánya. Forrás: Wikimedia Commons

Ezután az ekkor már két külön szervezetté oszlott OUN (melynek radikálisabb szárnyát, az OUN-B-t Bandera vezette), több másik párt bevonásával kormányt alakított.

Bandera és társainak nagy meglepetésére azonban

Hitler nemhogy nem fogadta szövetségeseként az új ukrán kormányt és az önálló ukrán államot, de úgy értékelte kormányával a helyzetet, hogy Bandera és támogatói egyfajta puccsot kísérelnek meg Németország ellen.

A mai Ukrajna területét megszálló náci haderő és titkosszolgálat szinte a teljes banderista ukrán kormányt őrizetbe vette, majd koncentrációs táborokba szállították őket.

Függetlenül attól, hogy maga Sztyepan Bandera koncentrációs táborba került, szervezete, az OUN aktív maradt és fegyveres formációkba szerveződve (többnyire az Ukrán Felkelő Hadsereg – UPA részeként) több lengyelellenes etnikai tisztogatást is lefolytattak Galícia területén (arról eltérnek a források, hogy a németekkel együttműködve vagy önállóan dolgoztak-e). Ezen atrocitások során eltérő források szerint 30-100 ezer lengyel civil halt meg. Az ilyen tisztogatások során kisebb részben a zsidó és az orosz lakosságot is célba vették az ukrán nacionalisták, de az áldozatok számáról nincs konszenzus.

Sztyepan Bandera 1944 végén szabadult ki Sachsenhausenből, a németek (ismét) azzal bízták meg, hogy szervezzen fegyveres ellenállást az ekkor már igencsak gyorsan előre nyomuló Vörös Hadsereggel szemben Ukrajna területén. Látszólag elfogadva a felkérést, Bandera vissza is jutott Ukrajnába, meg is szervezte a fegyveres milíciákat, azonban

az ukrán szuverenitás védelmében a Wehrmacht / Waffen-SS és a Vörös Hadsereg katonai alakulatait egyaránt támadta, szabotálta.

A háború után Banderát megfosztották állampolgárságától, egészen 1959-ben bekövetkező haláláig Európát járva bujkált a szovjet ügynökök elől, akik végül megmérgezték. Állítólag az MI6 és a CIA is fontolgatta, hogy beszervezik, hogy az immáron teljes egészlében Szovjetunióhoz tartozó, többé-kevésbé mai határok mentén működő Ukrán Népköztársaság területén vigyen véghez szabotázsakciókat, de elvetették az ötletet az OUN által elkövetett atrocitások és a szervezet Ukrajnán belül is igencsak megosztó híre miatt.

Miért gyűlölik ennyire az oroszok Banderát?

Az orosz állami propagandában már a 2022. február 24-én indult, Ukrajnával szembeni invázió előtt is fontos szerepet foglalt el Sztyepan Bandera személye és vélt vagy valós támogatóinak befolyása az ukrán belpolitikában. Azóta ennek a tényezőnek az intenzitása csak nőtt: az orosz állami média rendszeresen hivatkozik a „banderisták” atrocitásaira, Ramzan Kadirov csecsen vezető folyamatosan „a Banderának / banderáknak” hívja a roszgvargyijás csecsenekkel harcoló ukránokat, sőt, már elnevezték az ukránok statikus tűztámogató fegyverekkel felszerelt pickupjait is „banderomobiloknak” az oroszok.

bandera1
Forrás: Twitter

Az orosz politika, média jellemzően az alábbi tényezőket emeli ki Banderával kapcsolatosan:

  • szerintük Sztyepan Bandera menthetetlen náci kollaboráns, akinek szervezete, az OUN (és a belőlük szerveződött UPA) az SS-Einsatzgruppékkal összejátszva vállalhatatlan atrocitásokat követett el elsősorban az orosz, de nem mellesleg a lengyel és zsidó közösség tagjaival szemben is. Az orosz híradások arra jellemzően nem térnek ki, hogy Bandera épp Sachsenhausenben raboskodott, amikor az OUN halálbrigádja a legdurvább atrocitásokat követte el az Ukrajna területén élő kisebbségekkel szemben, vagy ha ki is térnek rá, azt állítják, hogy Bandera szolgáltatta hozzá az ideológiai alapot.
  • Igyekeznek összemosni a modern ukrán államiságot a Sztyepan Bandera emberei által kikiáltott ukrán állammal, amely deklaráltan Hitler szövetségese lett volna. Az orosz híradások jellemzően nem térnek arra ki, hogy épp Hitler és a náci Németország torpedózta meg Ukrajna létrejöttét és verte szét Bandera ukrán kormányát. Persze ez nem Banderán múlott, aki szívesen alávetette volna Ukrajnát a német érdekeknek, ha „felszabadítják Ukrajnát a Moszkovitáktól.”
  • Az oroszok előszeretettel mutatnak rá arra is, hogy alapvetően a Bandera által képviselt szélsőséges nacionalista ideológia a fasizmussal is jelentős átfedést mutat, hiszen az ukrán politikus egyáltalán nem egy szabad és demokratikus Ukrajnában gondolkodott, hanem egy autoriter állam-berendezkedést szorgalmazott. Némileg ellentmond ennek az 1941-ben felállt ukrán kormány összetétele, hiszen ez egy többpárti konszenzussal létrejött kormány volt és semmilyen hivatalos szerepet nem kapott benne Sztyepan Bandera, a miniszterelnök Jaroslav Sztyeckó volt / lett volna, aki nem mellesleg szintén OUN-tag volt. Ettől függetlenül nyugati történészek is egyetértenek abban, hogy Bandera ideológiája alapvetően fasiszta, autoriter jellegű volt.

A Kreml most igyekszik úgy tálalni Bandera szerepét, mintha mindenki, aki az orosz haderő inváziója ellen felveszi a fegyvert Ukrajnában, „banderista” lenne és igyekszik azt az illúziót kelteni, hogy amúgy Ukrajnában épp egy fasiszta, „banderista” ideológiát követő kormány regnál.

Az igazság ezzel szemben az, hogy sztyepan Bandera történelmi emléke Ukrajnában rendkívül megosztó kérdés.

Az árnyalt valóság

sztyepan bandera
Ukrán nacionalisták tüntetnek Sztyepan Bandera szobra alatt, Lvivben. Fotó: Pavlo Palamarchuk/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Tagadhatatlan tény, hogy Sztyepan Banderának szép számmal akadnak csodálói, követői a mai Ukrajnában és az is, hogy komplett politikai mozgalmak épülnek Bandera ideológiai doktrínái köré. A leghíresebb ezek közül a mozgalmak közül talán a politikai formációként is működő Azov nemzeti gárdista egység volt, amely Bandera mellett a Roman Suhevicset, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) parancsnokát is nagy becsben tartotta. A szintén OUN-tag Suhevics vezetése alatt működő UPA követte el a legbrutálisabb atrocitásokat az Ukrajnában élő lengyel kisebbségek ellen, de az azovosokat ez olyannyira nem zavarta, hogy még rá is gravírozták a fejét kedvenc kalapácsukra.

Az is igaz, hogy vannak olyan mainstream ukrán politikusok, akik nagy becsben tartják Sztyepan Banderát, az orosz invázió korai szakaszában heves orosz támadás alá került Konotop polgármestere például a PBS-nek adott úgy interjút, hogy a háta mögött egy Bandera-kép volt kiállítva.

Ukrajnában összesen négy dedikált múzeum is működik, melyet Sztyepan Bandera emlékére nyitottak az ukránok, illetve nagyjából két tucat szobrot is emeltek neki különféle városokban. A radikálisabb ukrán nacionalisták széles körben használják a mai napig az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) vörös-fekete zászlóját is, mellyel gyakran lehet találkozni tüntetéseken, művészeti alkotásokon és az ukrán haderő által ellenőrzött területeken is. Az Azov mellett az egyik legnagyobb politikai formáció, az Oroszország- és EU-ellenes "Jobbszektor" is ezt a jelképet használja.

Bár fölösleges tagadni, hogy vannak a fenti szervezetekben olyan emberek, akik szimpatizálnak a nemzetiszocializmussal, fasizmussal, számos ukrán „banderista” alapvetően nem az OUN náci kollaboráns múltja miatt tiszteli Banderát, hanem azért, mert

  • Bandera, az OUN és az UPA a második világháború vége felé egyaránt harcolt a náci Németország és a Szovjetunió ellen, az ukrán nemzeti identitás védelmében. Az ukrán közvélemény jelentős része tehát nem náci kollaboránsként tekint Banderára, hanem egy olyan emberként, aki képes volt fegyveresen ellenállni a radikális ideológiák mentén szervezett birodalmak haderejének, az ukrán nemzeti identitás védelmében.
  • Alapvetően az ukránok számottevő része úgy látja, hogy az OUN / UPA által elkövetett atrocitásokhoz Sztyepan Banderának semmi köze nem volt, hiszen koncentrációs táborban raboskodott, amikor nacionalista milíciája ezrével mészárolta le a galíciai lengyel lakosságot. A szervezetbe való visszatérése után pedig a szovjet / német fegyveres szervezetek elleni harcra és nem a civil lakosság vegzálására használta a nacionalista milíciákat. Sokan úgy látják tehát, hogy Bandera épp leállította a civilek elleni atrocitásokat, nem pedig kezdeményezte ezeket.
  • Oroszország Ukrajna elleni hideg, aztán forró háborúja kapcsán igencsak hangsúlyossá vált Sztyepan Bandera és az UPA Szovjetunióval szembeni szerepvállalássa, a nacionalista vezető egyfajta ikonja lett az oroszok elleni küzdelemnek. Minden más ideológiai vonulat, vélt vagy valós atrocitás, melyhez Bandera vagy az általa vezetett mozgalmak köthetők, háttérbe szorult a közvélemény szemében.

Ismét fontos hangsúlyozni, hogy ahogy szimpatizánsai, ellenzői is bőven akadnak Sztyepan Banderának és politikai tevékenységének Ukrajna lakosságának körein belül.

Különösen a keleti, részben orosz kisebbség által lakott területeken ellenzik nyíltan a nacionalista vezető személyét – de ez a Kreml számításaival ellentétben – közel sem jelenti azt, hogy szimpatizálnak a nem sokkal kevésbé autoriter szellemiségben kormányzó Vlagyimir Putyinnal és az általa indított, Ukrajna elleni invázióval.

Az alábbi felvétel érdekes módon pont az orosz médiában jelent meg, Herszon egyik orosz lakosa arról beszél, hogy ő az életében nem hallott arról, hogy bárki valóban "banderista" lenne és nem érti, miért kellett egy álprobléma miatt megtámadnia Ukrajnát az orosz haderőnek.

Azt, hogy Bandera emléke mennyire megosztó tényező Ukrajnában, jól mutatja a nacionalista vezetőnek adományozott „Ukrajna hőse” érdemérem körüli botrány, 2010 januárjában Viktor Juscsenkó elnök ugyanis posztumusz kitüntette Sztyepan Banderát a legmagasabb rendű ukrán elismeréssel. A lépést elítélte több zsidó jogvédő szervezet és az Európai Parlament is, illetve tiltakozott ellene Oroszország és az ukrajnai orosz kisebbség is.

2010 márciusában a következő (oroszbarát) elnök, Viktor Janukovics azonban visszavonta a kitüntetést Banderától és más, kitüntetett nacionalista vezetőktől is.

Érdemes arról is szót ejteni, hogy bár 2018-ban felmerült annak kérdése, hogy Sztyepan Banderát újra kitüntessék, az ötletet az ukrán parlament viszont azonnal lelőtte.

A mostani, Volodimir Zelenszkij vezette kormány pedig sem pro, sem kontra nem nagyon kommunikál Banderáról vagy az általa vezetett szervezetekről és bár az orosz invázió kezdete óta rengeteg embert tüntettek ki az Ukrajna hőse érdeméremmel, fel sem merült, hogy Sztyepan Banderát ismét ebben az elismerésben részesítsék.

Így tehát bár tény, hogy vannak olyan ukrán politikusok, aktivisták, katonák, akik szimpatizálnak Bandera hagyatékával, aligha lehetne a jelenlegi ukrán kormányt, az ukrán fegyveres erők, vagy Ukrajna nagy részét jogosan azzal vádolni, hogy nyíltan banderisták lennének és eleve téves dolog összemosni a modern Ukrajnát Sztyepan Bandera és az OUN tevékenységével.

Fasiszták, nemzetiszocialisták pedig az orosz és ukrán fegyveres erőkben egyaránt harcolnak, minden orosz propaganda-állítás ellenére ez a probléma nem csak az ukrán fegyveres testületeket mérgezi.

Címlapkép: Sztyepan Bandera szobra Lvivben, alatta nacionalista tüntetők. Fotó: Pavlo Palamarchuk/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

forinteuroarolyambankjegy
szennyvízkoronavírus
ukrán kórház stock
benzin

Holdblog Az új "szentháromság"

A 2008-09-es gazdasági világválság óta - minimális megszakításokkal - egy nagyon egyértelmű “szentháromság”...

Kiszámoló Új gyászos rekord

Ezt is elértük, ma már 404,7 forintot kellett adni egy euróért. Ezek után izgatottan várjuk, hogy holnap az MNB...

Online előadás
Meddig esik az OTP? Mi lesz az amerikai kamatemeléssel, mekkora galibát okozhat a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
vlagyimir putyin orosz tamadas