Putyin Kirill
Globál

Szent háborút vív Putyin Ukrajna ellen? – Oroszország vesztésre áll a lelkek fölötti uralomért folytatott harcban

Kiss Csaba
A múlt héten az eddig a moszkvai pátriárkát egyházfőjüknek elismerő ukrajnai ortodox főpapok kinyilvánították függetlenségüket az orosz ortodox egyháztól, elítélve Kirill moszkvai pátriárkát az ukrajnai háború támogatása miatt. Ez néhány éven belül már a második egyházszakadás az ukrajnai ortodox közösségen belül: 2019-ben az ukrán ortodox egyház vált ki az oroszból, most pedig a még az orosz egyháznál maradt egyházközségek is deklarálták elszakadásukat. Az ukrán ortodox egyház és az oroszból kiszakadt egyházközségek egyesülése ugyanakkor nincs napirenden. Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója tehát tovább bonyolította Ukrajna zavaros történelmének köszönhetően így is meglehetősen bonyolult vallási összetételét, amelyet a történelem folyamán és most is elsősorban a politikai lojalitások formáltak. Oroszországban eközben Kirill pátriárka vezetése mellett az ortodox egyház teljes mellszélességgel támogatja a Kremlt és Putyin ukrajnai háborúját, szent háborúnak tartva azt.

Akié a föld, azé a vallás?

Ukrajna vallási összetétele meglehetősen bonyolult, köszönhetően az ország zavaros történelmének és annak, hogy az ukrán lakosság több országban oszlott meg, mire létrejött az egységes Ukrajna. Az oroszok, ukránok és fehéroroszok által is ősi államuknak tekintett Kijevi Ruszban I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem 988-ban vette föl a kereszténységet, és megkezdte a nép megtéríttetését. Bár a nagy szkizma, vagyis a nyugati és keleti egyház hivatalos elszakadása csak néhány évtizeddel később, 1054-ben következett be, már ekkor is különbség volt a latin (római) és a görög (bizánci) rítusú kereszténység között. A Kijevi Rusz népe a görög rítusú kereszténységet vette föl, és a konstantinápolyi pátriárka fennhatóságát ismerte el.

A mongol hódítás 1240-ben elsöpörte az első keleti szláv államalakulatot, ezt követően a kijevi metropolita áthelyezte a székhelyét Moszkvába. A későbbi orosz ortodox egyház egyre inkább függetlenné vált Konstantinápolytól, annak 1453-as oszmán-török elfoglalását követően pedig hamarosan a keleti kereszténység központjaként kezdte hirdetni magát. Ez a „Moszkva, a harmadik Róma” elmélete, mely szerint Róma autoritása előbb Konstantinápolyba, majd onnan Moszkvába került.

A Moszkvai Patriarchátus a Kijevi Ökumenikus Patriarchátust a XVII. század végén magába olvasztotta, így az orosz területen élő ukrán ortodoxok ettől kezdve a moszkvai pátriárka fennhatósága alatt álltak. A mai Nyugat-Ukrajnában viszont, amely a Lengyel–Litván Unió része volt,

az 1596-os breszti unióval a ruszin ortodox egyházmegyék megszakították kapcsolataikat az ortodox egyházzal, és a római pápa fennhatóságát ismerték el.

Így jött létre az ukrán görögkatolikus egyház, amely megtartotta a bizánci liturgiát, de hitelveiben a katolikus tanítást követi.

Mindezeknek köszönhetően az ukránok között már a kora újkorban erős megosztottság jött létre: az orosz fennhatóság alá tartozó területeken a moszkvai központú orosz ortodox egyház volt a vallási élet vezetője, a katolikus lengyelek birtokolta területeken viszont a római pápát ismerték el vezetőjüknek, csak a szertartásrendben őrizték meg a keleti hagyományokat. Ma az ukrajnai lakosság 80 százaléka ortodox, 10 százaléka görögkatolikus, a többi vallás elsősorban a nemzetiségek között oszlik meg. (A kárpátaljai magyarok főleg római katolikusok és reformátusok, a lengyelek katolikusok, a tatárok muszlimok, és van egy 200 ezres zsidó közösség.)

Független ukrán ortodox egyház sokáig nem létezett, azonban a 2014-es majdani események, a Krím orosz megszállása és a donbaszi polgárháború ebben is alapvető változásokat indított el. Filaret akkori kijevi metropolita azt a kérést terjesztette a moszkvai patriarchátus felé, hogy ismerjék el az ukrán ortodox egyházat függetlennek, azaz autokefálnak. Kirill moszkvai pátriárka azonban ezt elutasította, mire Filaret a jóváhagyás nélkül kezdett bele egy független ukrán egyház megteremtésébe. Moszkva kiátkozta Filaretet, és kinevezte a saját ukrajnai pátriárkáját a kelet-ukrajnai, döntően orosz nyelvű Harkivban.

Az egyházszakadás innentől politikai kérdéssé vált, ezért Petro Porosenko akkori ukrán elnök 2018-ban kérést intézett a konstantinápolyi pátriárkához, I. Bartholomeioszhoz, hogy ismerje el az ukrán ortodox egyházat autokefálnak. A konstantinápolyi pátriárka, a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus vezetője az ortodox egyházvezetők között primus inter paresnak számít, vagyis első az egyenlők között: bár az egyes autokefál egyházak pátriárkái egyenrangúak, Konstantinápoly (a mai Isztambul) mint az ortodox kereszténység bölcsője különleges jelentőséggel bír, Bartholomeioszt a világ ortodoxai egyfajta spirituális vezetőjüknek ismeri el. A konstantinápolyi pártiárka 2019-ben elismerte az ukrán ortodox egyház függetlenségét, ezt követően Moszkva szakított a konstantinápolyi egyházzal. Bartholomeiosz a háború kitörését követően élesen bírálta az ukrajnai inváziót és személyesen Kirill pátriárkát.

Putyin Kirill
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kirill moszkvai pátriárka 2016-ban. Kremlin.ru / Wikimedia Commons

És akkor jött a háború

Az autokefál ukrán ortodox egyháznak az egyházközségek között nem sikerült többségbe kerülnie Ukrajnában: különböző számok szerint 11–12 ezer ukrajnai egyházközség még mindig a moszkvai patriarchátus alá tartozik, szemben a kijevi alá tartozó 7 ezerrel. A kijevi Razumkov Központ 2020-as felmérése szerint ugyanakkor az ukránok 34 százaléka az ukrán ortodox egyház, 14 százalékuk a moszkvai központú ortodox egyház hívének tartotta magát. Sok ukrajnai ortodox hívő azonban csak egyszerűen ortodoxnak tartja magát.

Az orosz ortodox egyház 38 ezer egyházközségéből a 2019-es szkizmát követően 12 ezer továbbra is Ukrajna területén volt, vagyis a moszkvai patriarchátus alá tartozó egyházközségek majdnem egyharmada. Ez lehetővé tette az orosz egyházi vezetéssel szoros viszonyt ápoló politikai vezetés számára, hogy a „lelkeken” keresztül befolyást gyakoroljon az ortodox ukrán lakosságra.

Oroszország ukrajnai háborúja azonban ebben is törést hozott, elsősorban amiatt, hogy a Putyinnal jó viszonyt ápoló Kirill moszkvai pátriárka nyilvánosan kiállt a háború mellett. A hivatalosan Kirill alá tartozó ukrajnai ortodox papok ezt követően kihagyták Kirill nevét a liturgiából (ahogy a katolikusoknál, úgy az ortodoxoknál is a miséken meg szokás említeni az egyház főpapjának nevét), és elítélték a háborút. Március elején a klérus nyílt levélben tiltakozott a háború ellen, Onufrij metropolita, a moszkvai egyház ukrajnai vezetője pedig felszólította Putyint a „testvérgyilkos háború” befejezésére, és azzal vádolta, hogy megismétli Káin bűnét, aki irigységből ölte meg testvérét. Az egyházfő ezzel a Teremtés Könyvének ismert történetére utalt, mikor Káin megölte saját testvérét, Ábelt, illetve arra, hogy az orosz és az ukrán testvérnép.

Május végén azonban ezeknél is radikálisabb lépésekre szánták el magukat a moszkvai egyházhoz tartozó ukrán ortodoxok: szinódusuk kinyilvánította, hogy nem ért egyet Kirill pátriárka háborúpárti álláspontjával, és kinyilvánították teljes függetlenségüket Oroszországtól.

Az ukrán görögkatolikusok még nagyobb aggodalommal figyelték az oroszok ukrajnai háborúját, mint az ortodoxok, még akkor is, ha ők a harcok által kevésbé érintett nyugati területeken laknak. A Szovjetunióban 1946 és 1989 között betiltották a görögkatolikus egyházat, és bár a kommunista hatalom az összes vallást és egyházat üldözte, a görögkatolikusok az ortodoxoknál is nagyobb üldöztetéseknek voltak kitéve. A moszkvai székhelyű orosz ortodox egyházat a szovjet vezetés nem akarta eltörölni, inkább kollaborálására törekedett, a római pápa főségét elismerő görögkatolikusoknak viszont az ortodoxiába történő teljes beolvasztását tűzték ki célul.

Az ukrán görögkatolikus egyház mellett működik egy ruszin görögkatolikus egyház is Munkács központtal, amely főleg Kárpátalján van jelen. Ezt 1949-ben olvasztották be az orosz ortodox egyházba, és 1989-ben nyerte el újra függetlenségét. A szovjet uralom alatt 128 papjukat, püspöküket és apácájukat zárták börtönbe vagy küldték Szibériába, 36 papjuk mártírhalált halt.

Ma a görögkatolikusok mintegy 3,6 millió főt számlálnak Ukrajnában, többségük az ukrán görögkatolikusokhoz tartozik, akiknek vezetője Szjatoszlav Sevcsuk kijev-halicsi érsek. A munkácsi központú ruszin katolikusok mintegy 320 ezren vannak. Az ukrajnai lakosság 1 százaléka, mintegy 371 ezer fő római katolikus, ők többnyire magyar és lengyel nemzetiségűek. Van egy Lviv központú örmény katolikus egyházmegye is Ukrajnában, de ennek vezetése a II. világháború óta betöltetlen. Bármelyik katolikus egyházhoz tartozzanak is, a hívek egyaránt tartanak attól, hogy egy orosz uralom alatt ismételt üldöztetéseknek lennének kitéve. Félelmük nem is alaptalan: a Krím 2014-es orosz megszállását követően számos római és görögkatolikus papot kényszerítettek a félsziget elhagyására.

Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom a nyugat-ukrajnai Vinnicjában. Андрій Стебелєв / Wikimedia Commons

Putyin főpapja

Kirill pátriárka nem válhat Putyin ministránsává

– mondta Ferenc pápa a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában. Az egyházfő elmondta, negyven perces virtuális találkozón vett részt az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárkával, aki az első húsz percben a háború jogosságát igazoló érveket olvasott fel neki.

Meghallgattam, és azt mondtam neki: semmit sem értek ebből. Testvérem, nem az állam papjai vagyunk, nem a politika nyelvét beszéljük, hanem Jézusét. Isten megszentelt népének pásztorai vagyunk. Ezért kell a béke útjait keresnünk, és a fegyverek tüzét beszüntetnünk

– nyilatkozta Ferenc pápa.

A moszkvai patriarchátus nem sokkal később azt közölte, Ferenc nem megfelelő módon adta vissza Kirill szavait. Ugyanazon a napon az is kiszivárgott, hogy a hatodik, Oroszország elleni uniós szankciós csomagban érintett személyek között lehet a moszkvai pátriárka is háborúpárti álláspontja miatt. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azonban azt mondta, nem támogatja Kirill szankcionálását, amiért a volt orosz elnöktől, Dmitrij Medvegyevtől dicséretet kapott. Miután az uniós vezetőknek sikerült megállapodniuk a hatodik szankciós csomag legfontosabb eleméről, az olajembargóról, kiszivárgott, hogy a csomag elfogadásához a magyar kormány továbbra is feltételül szabja, hogy a moszkvai pátriárka kerüljön le a szankciós listáról. Ezt csütörtökön Orbán Viktor is megerősítette, az EU pedig végül eleget tett a magyar kérésnek.

Kirill pátriárka régóta jó viszonyt ápol Putyinnal, és az ukrajnai invázió után is rögtön mellé állt. Egy az invázió megindulását követő prédikációjában azt mondta, olyan küzdelembe kezdtek, amelynek nem fizikai, hanem metafizikai jelentősége van: a harc az „örök üdvösségéért” folyik. A főpap azt is megjegyezte, szerinte azért folyik háború a Donbaszban, mert annak lakói elutasítják a nyugati értékeket, és nem hagyják, hogy melegfelvonulásokat tartsanak a területükön. Így végül is Kirill szerint Ukrajna és rajta keresztül a Nyugat azért támadja a Donbaszt, hogy ott is lehessen melegfelvonulásokat tartani. Kirill folyamatosan szembeállítja a hanyatló és bűnös Nyugatot a konzevatív értékeket megőrző „bűntelen” Oroszországgal.

A pátriárka 2012-ben Vlagyimir Putyint „Isten csodájának” nevezte. Az orosz elnök és Kirill folyamatosan igyekeznek egymás kedvében járni: az orosz állam visszaszolgáltatta az ortodox egyháznak a szovjet időkben elkobzott vagyonuk egy részét, templomokat építtet, és törvényekkel korlátozza más egyházak jogait. Cserébe

az ortodox egyház ideológiai alátámasztást nyújt Putyin hatalmának,

ráadásul az orosz ortodox diaszpóra révén Ukrajnában és a Nyugaton is befolyást gyakorol a hívekre a Kreml lépéseinek támogatására. Emellett az a tény, hogy az ukrán ortodox egyház a moszkvai patriarchátus szerint az orosz része, alátámasztja Putyinnak azt az egy tavaly júniusi cikkében bővebben is kifejtett „elméletét”, miszerint az orosz és az ukrán valójában egy nép.

Állam és egyház együttműködésének talán legékesebb példája a Moszkva melletti Fegyveres Erők Főtemploma. A hadsereg zöld színében pompázó katedrális egy ortodox templom és egy katonai kiállítás különös keveréke. A templom lépcsőit és padlójának egy részét a náci Németországtól zsákmányolt fegyverekből öntötték, az ikonok pedig a szovjet és az orosz történelem jelentős katonai eseményeit ábrázolják. Így a Nagy Honvédő Háborún kívül ikont kapott az 1956-os magyar forradalom leverése, az 1968-as prágai tavasz elfojtása, a vereséggel végződő afganisztáni szovjet háború, a 2008-as Grúzia elleni háború, illetve a Krím 2014-es megszállása. Az utóbbit ábrázoló ikonra végül – az előzetes tervekkel szemben – nem Putyin, hanem a megszállást végrehajtó „kis zöld emberkék” kerültek. Szintén nem kapott ikont a szovjet diktátor, Sztálin sem, annak ellenére, hogy korábban ilyen elképzelések is voltak. Bár az ortodox egyház a kommunizmus idején súlyos üldöztetéseknek volt kitéve, Kirill pártiárka szerint a szovjet korszak ábrázolása sem maradhatott ki az ikonok közül, hiszen a katedrális „államunk, a szent Rusz minden korszakát” bemutatja.

orosz fegyveres erők főtemploma
Az Orosz Fegyveres Erők Főtemploma. Andrey Rusov / Mil.ru / Wikimedia Commons

Kirillel kapcsolatban gyakran fölmerül, hogy a KGB ügynöke volt. A szovjet titkosrendőrség – ahol egyébként Putyin is kezdte pályafutását – valóban sok ortodox papot és püspököt beszervezett, Kirill állítólagos KGB-s múltja sem lenne kirívó eset. Már Kirill elődjével, II. Alekszij pátriárkával kapcsolatban is megjelentek olyan információk, hogy Drozdov néven a KGB ügynöke volt több mint négy évtizeden keresztül.

Kirill állítólag Mihajlov néven volt ügynök, mikor az orosz ortodox egyházat képviselte a svájci székhelyű ökumenikus szervezetben, az Egyházak Világtanácsában.

A jelenlegi pátriárka mindössze 24 évesen, 1971-ben lett egyháza képviselője a szervezetben, ami olyan előjogokkal járt, amivel kevés szovjet állampolgár élhetett, például szabadon utazhatott nyugati országokba. Szakértők valószínűtlennek tartják, hogy egy ilyen privilegizált helyzetért a szovjet vezetés nem kért volna Kirilltől politikai szolgálatokat cserébe.

A 2009-ben pátriárkává választott Kirillt eleinte reformernek gondolták, aki igyekezett megtisztítani a KGB-s kapcsolatok által beszennyezett ortodox egyház hírnevét. Politikai fordulatát 2012-re teszik, amikor orosz bloggerek felhívták a figyelmet, hogy az egyházfő egy három évvel korábbi fotón egy 30 ezer dollár értékű svájci Breguet órát visel. Ő ugyan tagadta a luxust, de egyesek szerint a botrány mögött valójában a Kreml állt, amely így hívta fel Kirill figyelmét az igazodás szükségességére. Nem sokkal a botrány után hangzott el Kirill nyilatkozata Putyinról mint „Isten csodájáról”.

Egy áprilisi orosz állami közvélemény-kutatás szerint az orosz lakosság 66 százaléka bízik az orosz ortodox egyházban, 54 százalékuk pedig Kirillben személyesen. Az orosz lakosság 63 százaléka tartja magát ortodox hívőnek. Nem véletlen, hogy Putyin számára nagyon fontos az egyház és személyesen Kirill támogatása.

Címlapkép: Vlagyimir Putyin orosz elnök misén vesz részt az ortodox húsvét alkalmából 2022. április 24-én. Elöl az istentiszteletet celebráló Kirill pátriárka. Contributor/Getty Images

Liszicsanszk
Orosz útlevél
Puskák
Karikó Katalin
Maszk eldobva
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
pp tank