Előfizetői tartalom

Brutális kampány után kerül sor elnökválasztásra a világ egyik legnagyobb országában, de lehet, hogy a legrosszabb még csak ezután jön

Kiss Csaba
Október 30-án, vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját Latin-Amerika legnagyobb és a világ hetedik legnépesebb országában, Brazíliában. A jelenleg regnáló elnök, a jobboldali Jair Messias Bolsonaro legfőbb kihívója a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között már kormányozta az Európai Unió összterületénél kétszer nagyobb államot. A tét az, hogy ki fogja vezetni a világ 12. legnagyobb gazdaságát, amelynek fontos szerepe van Dél-Amerika stabilitása szempontjából. Azonban Brazíliában az instabilitás jelei mutatkoznak: a két jelölt nagyon durva kampányt folytatott egymás ellen, Bolsonaro egy szövetségese pedig fegyverrel támadt az őt letartóztatni kívánó rendőrökre. Mivel a jelenlegi elnök korábban utalt rá, hogy nem fogja elfogadni az eredményt, ha nem ő nyer, sokan attól tartanak, hogy Lula győzelme esetén elszabadult a pokol Brazíliában.

Szoros eredmény után szoros küzdelem

A brazíliai elnökválasztás október 2-án tartott első fordulójának eredménye az egész világot meglepte, annak ellenére, hogy papírforma szerint a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva nyert a jelenleg regnáló elnökkel, Jair Messias Bolsonaróval szemben. Azonban a közvéleménykutatások sokkal nagyobb különbséget mutattak kettőjük között, mint ami végül bekövetkezett. Míg a végül 48,4 százalékot szerző Lula szavazati arányát a felmérések jól megtippelték, az inkumbens államfőt meglepően alulmérték: 43,2 százalékot szerzett, pedig a legtöbb kutatás alig több mint 30 százalékos eredményt jósolt neki. Ráadásul az elnökválasztással egyszerre tartott törvényhozási választásokon Bolsonaro egyes szövetségesei akár 20 százalékponttal jobb eredményt is elértek, mint amekkorát a felmérések előrejeleztek.

Az első forduló után a közvéleménykutatók nem is győztek meakulpázni, Bolsonaro alulbecslésében azonban nem egyedül ők és módszereik felelősek. Egyrészt az elnök és támogatói durva támadásokat intéztek a kutatócégek ellen, akiket Lula kiszolgálóinak tartanak, Bolsonaro például saját magának a mérésekkel szemben 60 százalékos győzelmet jósolt. Az államfő hívei körében így meglehetős bizalmatlanság alakulhatott ki a közvéleménykutatók iránt, ezért sokan valószínűleg rácsapták a telefont a kérdezőbiztosokra. Mindez pedig egy ördögi körhöz vezet: minél alacsonyobbra mérik Bolsonarót, hívei annál kevésbé bíznak a kutatócégekben, amelyek ezért még inkább alul fogják mérni a jelenlegi elnököt.

A bizalmatlanság ördögi köre mellett más tényezők is belejátszhattak a közvéleménykutatók kudarcába. Így a jobboldali populista jelöltek szavazói eleve hajlamosabbak „rejtőzködni” a felmérésekben, mint azt Donald Trump 2016-os meglepő győzelme is mutatta. Az is valószínű, hogy a két esélyes mellett elinduló többi jelölt támogatói a szavazófülke magányában végül Bolsonaróra húzták az x-et. A közvéleménykutatókat az sem segítette, hogy 2010 óta nem volt népszámlálás az országban, így viszont nehezen tudnak olyan felmérést készíteni, amely megfelelően reprezentálja a brazil társadalmat. Emellett Lulára visszaüthetett saját sikere a közvéleménykutatásokban: mivel néhány felmérés már első fordulós győzelmet (a szavazatok több mint 50 százalékával) is megelőlegezett neki, ez elaltathatta a kevésbé elkötelezett baloldali szavazókat, Bolsonaro kevésbé elkötelezett híveit viszont mozgósíthatta.

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

1 943 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái