Szoros eredmény után szoros küzdelem
A brazíliai elnökválasztás október 2-án tartott első fordulójának eredménye az egész világot meglepte, annak ellenére, hogy papírforma szerint a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva nyert a jelenleg regnáló elnökkel, Jair Messias Bolsonaróval szemben. Azonban a közvéleménykutatások sokkal nagyobb különbséget mutattak kettőjük között, mint ami végül bekövetkezett. Míg a végül 48,4 százalékot szerző Lula szavazati arányát a felmérések jól megtippelték, az inkumbens államfőt meglepően alulmérték: 43,2 százalékot szerzett, pedig a legtöbb kutatás alig több mint 30 százalékos eredményt jósolt neki. Ráadásul az elnökválasztással egyszerre tartott törvényhozási választásokon Bolsonaro egyes szövetségesei akár 20 százalékponttal jobb eredményt is elértek, mint amekkorát a felmérések előrejeleztek.
Az első forduló után a közvéleménykutatók nem is győztek meakulpázni, Bolsonaro alulbecslésében azonban nem egyedül ők és módszereik felelősek. Egyrészt az elnök és támogatói durva támadásokat intéztek a kutatócégek ellen, akiket Lula kiszolgálóinak tartanak, Bolsonaro például saját magának a mérésekkel szemben 60 százalékos győzelmet jósolt. Az államfő hívei körében így meglehetős bizalmatlanság alakulhatott ki a közvéleménykutatók iránt, ezért sokan valószínűleg rácsapták a telefont a kérdezőbiztosokra. Mindez pedig egy ördögi körhöz vezet: minél alacsonyobbra mérik Bolsonarót, hívei annál kevésbé bíznak a kutatócégekben, amelyek ezért még inkább alul fogják mérni a jelenlegi elnököt.
A bizalmatlanság ördögi köre mellett más tényezők is belejátszhattak a közvéleménykutatók kudarcába. Így a jobboldali populista jelöltek szavazói eleve hajlamosabbak „rejtőzködni” a felmérésekben, mint azt Donald Trump 2016-os meglepő győzelme is mutatta. Az is valószínű, hogy a két esélyes mellett elinduló többi jelölt támogatói a szavazófülke magányában végül Bolsonaróra húzták az x-et. A közvéleménykutatókat az sem segítette, hogy 2010 óta nem volt népszámlálás az országban, így viszont nehezen tudnak olyan felmérést készíteni, amely megfelelően reprezentálja a brazil társadalmat. Emellett Lulára visszaüthetett saját sikere a közvéleménykutatásokban: mivel néhány felmérés már első fordulós győzelmet (a szavazatok több mint 50 százalékával) is megelőlegezett neki, ez elaltathatta a kevésbé elkötelezett baloldali szavazókat, Bolsonaro kevésbé elkötelezett híveit viszont mozgósíthatta.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!