valerij geraszimov vlagyimir putyin orosz ukrán háború
Globál

Váratlanul elmozdították a rettegett Armageddon tábornokot – Kulcsfontosságú pillanatra készülhet Putyin belső köre

Huszák Dániel
Tegnap váratlanul hátrébb léptette az orosz védelmi minisztérium vezetése Szergej Szurovikin tábornokot, az „Armageddon tábornok” néven is ismert katonai vezetőt, akit az orosz hadvezetés október elején nevezett ki a „különleges művelet,” vagyis az Ukrajna ellen folytatott invázió élére. A lépés azért érdekes és meglepő, mert Szurovikin egyrészt népszerű volt a háborút leginkább pártoló orosz nacionalisták, Wagner-zsoldosok és csecsenek körében, másrészt pedig olyan nagy stratégiai hibákat, melyeket láthattunk februártól egészen a szeptemberi, harkivi összeomlásig, Szurovikin nem követett el. Különféle hírszerzési szervezetek, OSINT-elemzők és milbloggerek most ezerrel próbálnak ötletelni azon, hogy mi lehetett Szurovikin visszaléptetésének valódi oka, több ezek közül kifejezetten hihetőnek, racionálisnak tűnik. Nézzük, melyek a lehetséges magyarázatok és vessünk egy pillantást arra is, hogy kicsoda Valerij Geraszimov, a "különleges művelet" új parancsnoka.

Gyorsan lekeverték Armageddon tábornokot

szurovikin sojgu
Szergej Szurovikin, a "különleges művelet" leváltott parancsnoka (balra), Szergej Sojgu védelmi miniszterrel (középen). Fotó: Kremlin.ru

Tegnap szűkszavú cikkekben informálta a nyilvánosságot az orosz állami média arról, hogy Valerij Geraszimov tábornok, az orosz haderő vezérkari főnöke veszi át a „különleges művelet,” vagyis az Ukrajna ellen folytatott invázió irányítását. Szergej Szurovikin tábornok, aki ezt a tisztséget október óta betöltötte, visszalép: Geraszimov helyetteseként folytatja majd munkáját két másik tábornok, Oleg Szaljukov és Alekszej Kim mellett.

A hivatalos indoklásban az állt, hogy azért van szükség a vezetőcserére, mert „bővül a különleges művelet feladatköre,” illetve mert „szükség van a különféle fegyvernemek együttműködésének összehangolására.”

A döntés több szempontból is érdekes: Szurovikin kifejezetten népszerű volt a háborút támogató orosz nacionalisták, csecsenek és Wagner-zsoldosok körében, akik azt remélték tőle, hogy az orosz hadászati fegyverkészlet és ezek célpontjainak szélesebb bővítésével ismét ha nem is győzelemre, de legalább lendületbe viszi az Ukrajna ellen folytatott orosz offenzívát. Mint ismert: szeptemberben Ukrajna ellentámadást indított, amely jelentős területi nyereséget eredményezett, Szurovikint október elején nevezték ki.

Szurovikin munkáját, mint a „különleges művelet parancsnoka,” azzal kezdte, hogy széles körű támadást rendelt el Ukrajna energiaellátó infrastruktúrája ellen, melynek elsődleges célja az volt, hogy megtörje az ukrán hátországot, miközben az orosz haderő offenzív műveleteket kezdeményez. A támadások eredményeképpen, legalább átmenetileg, több ukrán nagyváros is sötétbe borult, az ukrán áram- és közműellátással a mai napig gondok vannak.

Novemberben aztán – állítólag Szurovikin utasítására, de Putyin elnök áldásával, – kivonult az orosz haderő Herszon városból, az egyetlen olyan megyeszékhelyről, melyet az orosz haderő a 2022. február 24-én indult invázió során el tudott foglalni. A döntés stratégiai szempontból abszolút indokolt volt, azonban a frissen „annektált” megyeszékhely elvesztését a modern orosz haderő legnagyobb reputációs kudarcaként emlegették akkor, még oroszbarát oldalak is.

Szurovikin ezután átcsoportosította Herszon védőinek egy részét Bahmut térségébe, ekkora az orosz war hawkok azt remélték, hogy a település pillanatok alatt elesik, ahogy az azt ostromló Wagner-zsoldosok összefognak az orosz reguláris erőkkel.

Eltelt azóta majdnem két hónap. Bahmut nemhogy nem esett el, de még a külvárosban sem tudtak tartósan hídfőállást kialakítani az oroszok, a „herszoni védők” térségbe való csoportosítása óta egyetlen érdemi sikert értek el az oroszok a település körül: elfoglalták a tízezres lélekszámú Szoledárt. Ezt a műveletet is ráadásul a Wagner-csoport hajtotta végre, Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér pedig személyesen is pózolt harcosaival a szoledári sóbányák mélyéből.

Ezek alapján tehát elmondható: pusztán stratégiai szempontokat figyelembe véve Szurovikin abszolút nem követett el égbekiáltó hibákat vagy vallott kudarcot, azonban három hónap alatt jelentős sikereket sem tudott elérni.

Politikai vita, egóharc és a Wagner

szurovikin 2
Szergej Szurovikin (balra) a voronyezsi légi akadémia tisztavató ünnepségén, 2019-ben. Forrás: Mil.ru

Az egyik népszerű teória Szurovikin bukásával kapcsolatosan épp a Wagner-csoporttal és a védelmi minisztérium belső hatalmi harcával függ össze. Ezt a teóriát pörgette az ukrajnai háború elemzésével lényegesen sokat foglalkozó amerikai ISW agytröszt, illetve Rob Lee OSINT-elemző, a Külpolitikai Kutatóintézet vezető munkatársa is.

Ezek szerint az elméletek szerint Szurovikin elmozdításának hátterében elsősorban annyi állt, hogy az orosz tábornok befolyása egyszerűen túl nagyra nőtt – feletteseit, Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt megkerülve, közvetlenül Vlagyimir Putyin elnökkel egyeztetve hozott döntéseket a háború menetével kapcsolatosan.

Ezt a dinamikát pedig a merev, szovjet típusú hierarchiához szokott orosz vezetők nem tudták lenyelni.

Szurovikin visszaléptetésével az orosz védelmi minisztérium egyszerre üzent a Wagner-csoportnak is, hiszen hasonlóan Szurovikinhez, Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér hatalma is elkezdett túl nagyra nőni.

A Wagner és a védelmi minisztérium közötti rivalizáció az elmúlt hónapokban azért élesedett ki, mert nyár vége óta kizárólag a Wagner-csoport tudott érdemi eredményeket elérni az ukrán fronton, miközben az orosz reguláris erők folyamatos visszavonulásban voltak. Emiatt jelentősen megszaporodtak a kritikák a Wagner és a hozzájuk köthető telegramos influenszerek közül a védelmi minisztérium irányába: a kritikák célpontja a legtöbb esetben Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök voltak, miközben Szurovikin munkáját Prigozsin maga többször is méltatta.

Prigozsin ráadásul aktívan villogni kezdett azzal, hogy Szoledárnál, kis túlzással a műveleti terület kellős közepén fotózkodott harcosaival, miközben a reguláris erők tábornokai látványosan távol tartják magukat a frontvonalaktól. Ez az akció szinte biztosan tüske volt az orosz védelmi minisztérium szemében.

Dara Massicot, a RAND Corporation elemzője úgy látja, hogy a pusztán politikai jellegű döntéssel, Szurovikin elmozdításával abszolút inkább visszalép a védelmi minisztérium, mintsem előre.

Massicot elsősorban Geraszimovot és Sojgut teszi felelőssé az Ukrajna ellen lefolytatott invázió korai kudarcaiért, miközben Szurovikint az orosz vezérkar egyetlen kompetens vezetőjének tartja.

Újabb offenzíva készül?

orosz járművek
Orosz katonai járművek Kijev térségében, az Ukrajna ellen indított invázió korai szakaszában. Forrás: Mil.ru

Mark Galeotti OSINT-elemző úgy látja, hogy nem csupán arról van szó, hogy Szurovikint elmozdították, hanem arról is szó van, hogy

az orosz hadvezetés egy újabb, tavaszi offenzívát készít elő, melynek irányítását Valerij Geraszimov tábornokra, a vezérkari főnökre akarják bízni.

Galelotti elméletét nem mellesleg többé-kevésbé alátámasztja az orosz hírügynökségekben megjelenő közlemény is, mely szerint „ki fog bővülni a különleges művelet feladatköre.” Galeotti felhívja arra is a figyelmet, hogy az orosz haderő a behívott 300 ezer tartalékosból 150 ezret még nem küldött el a frontra, jó eséllyel őket tervezik felhasználni az offenzívához, ami azonban nem lesz elegendő elsöprő sikerek eléréséhez.

Ukrajna nem mellesleg az elmúlt hetekben komoly erőforrásokat kezdett el átcsoportosítani a fehérorosz határ térségébe, a fenyegetést tehát Kijev komolyan veszi. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az orosz haderő képességeivel kapcsolatosan gyakran rendkívül szkeptikus brit hírszerzés épp a napokban írta meg, hogy nincs rá jelentős esély, hogy Oroszország új offenzívát kezdjen Kijev ellen, hiszen nincs erre elégséges erőforrásuk.

Irreális elvárások

putyin sojgu 2
Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobbra) és Szergej Sojgu védelmi miniszter (balra) egy moszkvai parádén. Fotó: Kremlin.ru

Galeotti kitér nem mellesleg arra is, hogy Vlagyimir Putyinnak (érdemi hadvezetés híján) irreálisan magas elvárásai voltak Szurovikinnel szemben, az irreálisan magas elvárásokat pedig most (ismét) rátolja Geraszimovra, aki jó eséllyel (ismét) nem fog tudni ezeknek megfelelni.

Massicot úgy látja, Szurovikin – sok más orosz katonai vezetővel szemben – nem azt mondta Vlagyimir Putyinnak, amit hallani akart, hanem a harctéri realitásokat ismertette, ez pedig radikálisan gyengítette pozícióját az orosz vezetésen belül.

Ha valaki nagyon akarja, Szurovikin számlájára írhatja Herszon elvesztését, hiszen végeredményében ő volt az, aki meghozta a döntést a város feladásáról, illetve az is tény, hogy Bahmut térségében sem tudtak az orosz reguláris erők érdemi sikereket elérni.

Ugyanakkor Galeotti felhívja rá a figyelmet: három hónap nem elég ahhoz, hogy egy kompetens katonai vezető kijavítsa inkompetens elődjeinek hibáit, ezzel viszont Putyin elnök hadvezetési tapasztalat híján aligha van tisztában.

Kicsoda Valerij Geraszimov?

geraszimov 2
Valerij Geraszimov, az orosz haderő vezérkari főnöke, mostantól hivatalosan is az Ukrajna elleni inváziós erők főparancsnoka. Fotó: Kremlin.ru

Valerij Geraszimov egész életében katona volt, karrierjét folyamatos előrelépés jellemezte és számos nagy presztízsű orosz alakulatnál megfordult vezetői pozícióban.

Az 1955-ös születésű Valerij Geraszimov a kazanyi harckocsiparancsnoki főiskolán végezte tanulmányait, katonai karrierjét egy gépesített gyalogsági szakasz parancsnokaként kezdte meg. Később a 90-es számú gárda harckocsizó hadosztály 80-as számú zászlóaljának parancsnoka lett. Az 1990-es évek elején megkapta a 144-es számú gárda gépesített gyalogsági hadosztály vezetését, az 1990-es évek végén pedig az 1-es számú gárda harckocsizó hadtest (ez az orosz harckocsizó fegyvernem legelitebb egysége) parancsnokhelyettese lett és részt vett a második csecsen háborúban is.

2003-ban a távol-keleti katonai körzet vezérkari főnökévé, 2007-ben a leningrádi katonai körzet, 2009-ben pedig a moszkvai katonai körzet főparancsnoka lett. 2010-ben Dimitrij Medvegyev orosz elnök vezérkari főnökhelyettesnek, 2012. november 9-én Vlagyimir Putyin elnök az orosz haderő vezérkari főnökévé nevezte ki. Geraszimov tábornok azóta tölti be ezt a tisztséget.

Ukrajna és számos nyugati ország Valerij Geraszimovot tartja az Ukrajnával szembeni ellenséges orosz politika egyik vezéralakjának, kezdve a Krím annexiójától és a donbaszi lázadók támogatásától. A katonai vezető ezért számos nyugati szankciós listán szerepel és Ukrajna legkeresettebb bűnözőinek listáján 2015 óta fenn van. Nem mellesleg Geraszimov volt az orosz haderő 2010-es években kezdődő modernizációjának és az orosz hadviselési doktrínák átalakításának első számú koordinátora is.

Pontosan nehéz megmondani, hogy Geraszimov milyen szinten vett eddig részt a 2022. február 24-én indult, Ukrajna elleni invázió vezetésében. Hardcore orosz nacionalisták és a Wagner-csoport szerint Geraszimov az invázió egyik főszervezője és a kezdeti kudarcokért is Sojgu mellett elsősorban ő felelős, a Kreml kommunikációja és a konkrét műveleti parancsnokok személye alapján viszont úgy tűnik, a katonatiszt messze volt attól, hogy egymaga, kézivezérléssel irányítsa az orosz haderő invázióját.

Ezek alapján Valerij Geraszimov kinevezése az Ukrajna ellen vívott háborús műveletek élére nem biztos, hogy bármilyen változást fog hozni, ahogy ennek ellenkezőjét sem látjuk még.

Szurovikin példája azonban (ismét) kiválóan megmutatja azt, hogy önmagában, egy ember, bármilyen kompetens vagy inkompetens legyen is, nem tud megnyerni vagy elveszíteni egy háborút.

Így tehát Geraszimov személyétől elvonatkoztatva azt lesz érdemes figyelni a következő hetekben, hónapokban, hogy lesz-e újabb offenzíva akár az oroszok, akár az ukránok részéről – ezúttal egy olyan nexusban, melyben már mindkét fél felkészülten várja a másik támadását.

Egyre több információ jelenik meg ugyanis arról, hogy tavasszal mindkét harcoló fél nagyobb invázióra készül, hogy ez Kijev ellen irányul majd vagy nem, az ezen a ponton szinte részletkérdés.

Címlapkép: Russian Presidential Press and Information Office / Handout/Anadolu Agency/Getty Images

chatgpt chatrobot mesterséges intelligencia ai robot chatbot
tosz-1a termobárikus nehéz lángszóró mlrs rakétatüzérség tüzérség orosz ukrán háború ukrajna
ice vonat
david pressman
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Senior Privát Bankár (Miskolc)

Senior Privát Bankár (Miskolc)
Díjmentes online előadás
Megmutatjuk hogyan tudsz kezdőként a forinttal kereskedni.
Díjmentes online előadás
Mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Ez is érdekelhet
Dán Leopard tank