Folyamatosan fogynak a Tajvant hivatalosan elismerő országok
Mikor 1949-ben a Kínai Kommunista Párt hadereje, a Népi Felszabadító Hadsereg legyőzte a Kínai Köztársaság erőit, a köztársaság vezető pártja és a kormány Tajvan szigetére menekült. Az 1911-ben létrehozott Kínai Köztársaság azóta is az egész Kína fölötti fennhatóságot tartja fönt magának, ahogy az 1949 óta működő Kínai Népköztársaság is. Ez tartós status quót eredményezett:
MIND PEKING, MIND TAJPEJ, MIND A VILÁG MÁS ORSZÁGAI HANGSÚLYOZZÁK, HOGY ELISMERIK AZ „EGY KÍNA” ELVET, CSAK AZ EGY KÍNÁNAK KI A KÖZTÁRSASÁGOT, KI A NÉPKÖZTÁRSASÁGOT TEKINTI.
A Mao Ce-tung vezette népi Kínának 1949 után beletelt egy időbe, míg a világ nagyobb része előtt a Kínai Népköztársaságot tudta elismertetni a hivatalos Kínaként. Az ENSZ 1971-ben hozott határozatában vonta meg elismerését Tajvantól, és ismerte el a kommunista Kína legitimitását az egész ország fölött. A Kínai Népköztársaság ezzel rögtön a nemzetközi szervezet legmagasabb szintjére, a Biztonsági Tanács állandó tagjai közé is bekerült.
Bár az Egyesült Államok is megvonta elismerését a Kínai Köztársaságtól, az 1979-es Taiwan Relations Act törvény értelmében de facto diplomáciai kapcsolatok létesültek Tajpej és Washington között,
illetve az Egyesült Államok a sziget védelmének támogatására is kötelezettséget vállalt. Washington ugyanakkor évtizedek óta lebegteti, hogy aktívan is beavatkozna-e, ha Kína részéről támadás érné Tajvant – eme „stratégiai kétértelműség” célja Peking elrettentése egy a sziget elleni támadástól.
Az ENSZ 1971-es döntését követően a világ országai sorra vonták meg elismerésüket a Kínai Köztársaságtól, és ismerték el a kommunista Kínát. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy mindenféle diplomáciai kapcsolatot megszakítottak volna Tajvannal: sok országban ma is működnek tajvani nagykövetségek, a főváros után elnevezve „tajpeji képviseleti irodaként”. Egyetlen olyan ország sincs, amely mindkét Kínát hivatalosan elismerné, az elismerés kizárólagos, Peking szemében ugyanis vörös posztó lenne egy független Tajvan elismerése a magáé mellett. Tajvan mint sziget maga sem kívánja kinyilvánítani függetlenségét, ez ugyanis szinte automatikusan kínai válaszcsapást provokálhatna.
MÁRA 14 ORSZÁG MARADT MINDÖSSZE, AMELYIK A KÍNAI KÖZTÁRSASÁGOT ISMERI EL, VAGYIS TAJPEJJEL TART FÖNT HIVATALOS DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOT, PEKINGGEL NEM.
- Európából egyedül a Vatikán ismeri el Tajvant.
- Közép-Amerikából és a karibi térségből összesen hét ország: Belize, Guatemala, Honduras, Haiti, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek.
- Dél-Amerikából egyedül Paraguay.
- Afrikából egyedül Szváziföld.
- A csendes-óceáni térségből Tuvalu, Palau, Nauru és a Marshall-szigetek.
2016 óta összesen nyolc állam szakított Tajvannal: Burkina Faso, Dominikai Köztársaság, El Salvador, Kiribati, Nicaragua, Panama, São Tomé és Príncipe és a Salamon-szigetek. A diplomáciai kapcsolatok fölmondását a Kínai Népköztársaság általában busásan meghálálja, és igyekszik erős befolyást szerezni az adott országban.
Legutóbb Paraguay kapcsán merült föl, hogy szakítana Tajvannal. A 7 milliós dél-amerikai országban április végén választások lesznek, az ellenzéki jelölt pedig azt ígérte, fölveszik a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel, az agrárország marhahús- és szójaexportjának ugyanis szüksége van a kínai exportpiacra.
Az Egyesült Államok igyekszik nyomást gyakorolni azokra az államokra, amelyek a Tajvannal való szakítást tervezik, hogy ne tegyék ezt, főleg legközelebbi befolyási övezetében, Közép-Amerikában és a karibi térségben, ahol a Tajvant még elismerő országok éppen fele található. Jól mutatja ezt a közép-amerikai Honduras példája.
Honduras szakítana Tajvannal
A tavaly januárban hivatalba lépett baloldali hondurasi elnök, Xiomara Castro a 2021-es elnökválasztás előtt azzal kampányolt, hogy szakítana Tajpejjel, és fölvenné a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel. Megválasztása után az Egyesült Államok szabályos diplomáciai offenzívába kezdett, még Kamala Harris amerikai alelnök is ellátogatott a közép-amerikai országba, hogy meggyőzze az új államfőt a Tajvannal való diplomáciai kapcsolatok fönntartása mellett. Az elnök ezt követően azt mondta, reméli, hogy fenntarthatja a kapcsolatokat Tajvannal.
Kedden azonban robbant a bomba: Castro Twitter-oldalán jelentette be, hogy megbízta Eduardo Enrique Reina külügyminisztert a Kínai Népköztársasággal való kapcsolatfölvételre.
He instruido al Canciller Eduardo Reina, para que gestione la apertura de relaciones oficiales con la República Popular China, como muestra de mi determinación para cumplir el Plan de Gobierno y expandir las fronteras con libertad en el concierto de las naciones del mundo. {:url}
— Xiomara (Castro) March 14, 2023
Mivel Peking csak akkor veszi föl a diplomáciai kapcsolatot egy országgal, ha az megvonja elismerését Tajpejtől, így ez egyben a Tajvannal való szakítás bejelentését is jelentette.
Tomas Zambrano hondurasi ellenzéki képviselő a bejelentés után arra figyelmeztetett, hogy a döntés hatással lenne Honduras Egyesült Államokhoz fűződő viszonyára, hozzátéve, hogy nagyon sok hondurasi család függ az ott dolgozó rokonaik által küldött pénzektől. Az Egyesült Államok ráadásul Honduras legfőbb kereskedelmi partnere.
De mit tud Kína ígérni a diplomáciai lépésért cserébe? Peking gazdaságilag már évek óta jelen van az országban, így például 298 millió dollárral támogatta egy vízerőmű gátjának megépítését, és már szó van egy következő gát építéséről is. Honduras azt reméli, hogy a diplomáciai kapcsolatok létesítésével még jobban megnyílik az út a kínai befektetések előtt.
Eduardo Reina hondurasi külügyminiszter azt mondta, a kapcsolatfölvétel tisztán pragmatikus, ideológiai alapja nincs. A Reine szerint országa „nyakig ül az adósságban”, Tajvannak is 600 millió dollárral tartozik.
Honduras igényei hatalmasak, és nem érkezett rájuk válasz Tajvanról
– nyilatkozta a külügyminiszter, hozzátéve, arra kérték Tajpejt, hogy az országnak nyújtott éves segélyt duplázzák meg 100 millió dollárra, és tárgyalják újra az adósságot, de a sziget vezetése – elmondása szerint – nem méltatta őket válaszra.
A tajvani külügyminisztérium nyilatkozatában úgy reagált, Castro hatalomra lépése óta „aktívan és folyamatosan” dolgoznak a kétoldalú együttműködési terveken Hondurasszal – az adósságelengedésről ugyanakkor nem ejtettek szót. Tajpej arra is fölhívta a figyelmet Honduras számára, hogy Peking hamis ígéreteket tesz, ezért ne „méreggel akarja csillapítani a szomját”. Megjegyezték, ugyanakkor nem akarnak pénzköltési versenybe bocsátkozni a Kínai Népköztársasággal.
A kínai külügyminisztérium is válaszolt: szerintük a Pekinggel a kapcsolatot fölvevő közép-amerikai országok, így Panama, El Salvador és a Dominikai Köztársaság gyors fejlődést tapasztaltak a kétoldalú kapcsolatokban, és „kézzelfogható előnyökkel” járt számukra a Kínai Köztársaság diplomáciai elismerése. Vang Ven-bin szóvivő elmondta, Kína készen áll arra, hogy barátságos és együttműködő kapcsolatokat alakítson ki minden országgal, így Hondurassal is.
We welcome the statement by the Honduran side. On the basis of the one-China principle, we stand ready to develop friendly cooperative relations with all countries, including Honduras. pic.twitter.com/zttrZd9DxB
— Spokesperson发言人办公室 (@MFA_China) March 15, 2023
Szakértők szerint Peking nem fektet be olyan sok pénzt a régióba, amivel Tajvan ne tudná fölvenni a versenyt, csak míg utóbbi jórészt a technológiába és az oktatásba invesztál, addig Kína látványos infrastrukturális projektekbe öli a pénzt.
Ha olyan projektet akarsz, amely a neved alatt fut, menj Kínához
– mutatott rá egy elemző arra, miért éri meg a térségbeli politikusoknak Peking kegyeit keresni.
A hondurasi külügyminiszter elmondta, már fölvették a kapcsolatot a Costa Ricában található kínai külképviselettel, és a napokban elindulhatnak a tárgyalások a hivatalos diplomáciai kapcsolatfölvételről.
Fontos látogatás előtt történt a bejelentés
Xiomara Castro bejelentésének időzítése nem lehetett véletlen, Caj Jing-ven tajvani elnök ugyanis hamarosan amerikai körútra indul, melynek során látogatást tesz a Tajpejt még elismerő közép-amerikai Guatemalában és Belize-ben, és az Egyesült Államokban is tiszteletét teszi, ahol Kevin McCarthy-val, a Képviselőház új, republikánus elnökével találkozik. Emlékezetes, hogy az előző alsóházi elnök, Nancy Pelosi tavaly augusztusban Tajvanon tett látogatást, ami rég nem látott diplomáciai feszültséget okozott Washington és Peking között. A most tervezett látogatás szintén nem tetszik Kínának, de hogy ne legyen a tavalyihoz hasonló incidens, kevésbé provokatív módon amerikai földön zajlik majd.
Ilyen körülmények között Tajvannak és az Egyesült Államoknak nagyon rosszul jön a hondurasi bejelentés, Kínának viszont nagyon jól, hiszen éppen a tajvani elnök látogatására időzítve számolhat be róla, hogy újabb, az Egyesült Államok közvetlen közelében található országgal vette föl a diplomáciai kapcsolatot.
Peking szempontjából ez jó alkalom aláásni Caj Jing-ven külpolitikai erőfeszítéseit
– mondta egy tajvani Latin-Amerika-szakértő.
Kérdés persze, valóban meglépi-e Honduras a Pekinggel való hivatalos kapcsolatfölvételt, és nem csak zsarolásról van-e szó: vagyis a hondurasi elnök nem csak azt akarja-e elérni a bejelentéssel, hogy Washington és Tajpej jobban figyeljen országára és több pénzzel támogassa. Egy amerikai tisztviselő mindenesetre furcsállotta Castro bejelentését, a Pekinget választó államok ugyanis általában már kész tényként közlik a váltást, ahogy például 2021-ben Nicaragua tette.
Az amerikai politikában sokan nem elégedettek azzal, ahogy Washington eddig Közép-Amerikát kezelte.
Az Egyesült Államoknak eddig nem volt pozitív ajánlata, amellyel ténylegesen segítené ezeket az országokat
– ismerte el egy magát megnevezni nem kívánó republikánus szenátusi tanácsadó. Honduras és más szegény közép-amerikai országok felől sokan szeretnének az Egyesült Államokba vándorolni, utóbbi ugyanakkor hol durvább (mint Donald Trump idején), hol finomabb (mint Joe Biden elnöksége alatt) módszerekkel igyekszik útját állni ennek. Washington sokáig természetesnek tekintette, hogy Közép-Amerika a saját befolyási övezete, Kína megerősödésével azonban ezek az országok már bátrabban mernek saját, Washingtonnak nem föltétlenül tetsző diplomáciát folytatni. Jó példa erre a Hondurasszal szomszédos Nicaragua, amely 2021-ben szakított Tajvannal, azóta pedig nemcsak Kínához, hanem Oroszországhoz is rohamléptekkel közeledik.
Az amerikai külügyminisztérium Castro bejelentésére úgy reagált, a hondurasi kormánynak tisztában kell lenni azzal, hogy Kína sok olyan ígéretet tesz, amit aztán nem teljesít. Hangsúlyozták, közelről követik az eseményeket. Csütörtökön azt is bejelentették, a következő napokban Panamába és Hondurasba látogat Joe Biden amerikai kontinensért felelős speciális tanácsadója, Chris Dodd, hogy az Egyesült Államok gazdasági elkötelezettségéről biztosítsa a térséget. Persze az út vélhetően azt a célt is szolgálja, hogy „jobb belátásra bírja” a hondurasi vezetést.
Címlapkép: Hondurasi migránsok az Egyesült Államok és Mexikó határánál. Mario Tama/Getty Images
