Honduras elnöke, Xiomara Castro bejelentette, hogy megkezdik a diplomáciai kapcsolatok fölvételét a Kínai Népköztársasággal, ami egyben azt is jelenti, hogy szakítanának a Kínai Köztársasággal, vagyis Tajvannal. A közép-amerikai ország ma még egy a 14 közül, amely Tajpej fennhatóságát ismeri el egész Kína fölött. Bár az Egyesült Államok már rég nem ápol hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, fontos törekvése, hogy a sziget kormányát elismerő országok ne vegyék föl a kapcsolatot Pekinggel, hiszen ez a kommunista szuperhatalom befolyásának növekedésével jár. Különös jelentősége van ennek Közép-Amerikában és a karibi térségben, ahol ma is Tajvan legtöbb támogatója található, és amely régiót Washington még mindig a maga befolyási övezetének tekinti. Caj Jing-ven tajvani elnök áprilisban tesz amerikai körutat, melynek során a Képviselőház elnökével is találkozik az Egyesült Államokban – egyesek szerint nem véletlen, hogy pont ehhez időzítve érkezett a hondurasi államfő bejelentése.
Folyamatosan fogynak a Tajvant hivatalosan elismerő országok Mikor 1949-ben a Kínai Kommunista Párt hadereje, a Népi Felszabadító Hadsereg legyőzte a Kínai Köztársaság erőit, a köztársaság vezető pártja és a kormány Tajvan szigetére menekült. Az 1911-ben létrehozott Kínai Köztársaság azóta is az egész Kína fölötti fennhatóságot tartja fönt magának, ahogy az 1949...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
