Mit csinált a hírszerzés?
Bármennyire is meglepetésként érte a kormányhű orosz erőket a szakadárok támadása, ez nem volt előjel nélküli.
A Szabad Oroszország Légió egy múlt vasárnap közzétett videóban konkrétan bejelentette azt, hogy megkezdik Oroszország felszabadítását.
On May 22, 2023 volunteers from the Russian Volunteer Corps (RVC) and the Freedom of Russia Legion opened a front against the Putin regime in the Belgorod region in the Grayvoron district.(On the video, the Freedom of Russia Legion is addressing to Russians) pic.twitter.com/nVQSCe3IX9
— Sviat (Hnizdovskyi) May 23, 2023
A legendás orosz hírszerzés a támadás előkészületeiről vagy nem tudott, vagy egyszerűen nem vette komolyan, és mind a két lehetőség hatalmas hiányosságokra világíthat rá.
Bármilyen meglepő, a „nem tudtak róla” opció a kevésbé megalázó: a háború és az egyre romló hazai körülmények miatt az orosz hírszerzés valószínűleg így is a végkimerülés határán táncol, a feszült, stresszes körülmények pedig logikus módon jelentősen le tudják rontani a hatékonyságot. Ettől függetlenül nem merész az az állítás, hogy egy, a nemzetközileg elismert orosz határok ellen indított katonai akcióról nem tudni még akkor is hatalmas pofon a belbiztonság számára, ha az adott akciót mindössze néhány páncélozott járművel, és pár öregecske harckocsival hajtották végre.
Sokkal nagyobb gond az, ha a hírszerzés hallott a támadásról, de azt ukrán dezinformációnak minősítette és fiókba tette. Az utóbbi azt bizonyítaná, hogy Moszkva bő egy évnyi háború, két sikeres ukrán offenzíva, a Kercsi híd súlyos megrongálódása, és az ország területén található infrastruktúra pusztulása ellenére még mindig nem tudja komolyan venni az ukrán fegyveres erők, valamint az oldalukon harcoló idegenlégiósok képességeit.
Az ellenfél lebecsülése olyan szarvashiba, amiről már az ókorban hosszasan értekeztek, valamiért azonban a modern fegyveres konfliktusok során is rendre elkövetik a harcoló felek.
Moszkva ebbe a hibába rögtön tavaly februárban belerohant, amikor a „három nap alatt Kijevig” akciója során sikerült feláldoznia az elit deszantosok állományának jelentős részét azt gondolván, hogy az általuk elfoglalt hosztomeli repülőteret gyorsan el fogják érni az orosz csapatok.
Hol volt a határőrség?
A hírszerzés csúnya bakija kéz a kézben jár azzal, hogy az orosz határvédelem a támadás első perceiben összeomolhatott. Békeidőben semmi meglepő nincsen azon, ha egy államhatárt nem az adott ország elit katonái őriznek, de Belgorod régió egy olyan terület, amely határos Ukrajnával, mellyel Oroszország történetesen de facto hadat visel. Egy ilyen területet normális esetben illene komoly erőkkel őrizni.
That white-blue-white flag looks great.This is how the Freedom of Russia Legion entered the Belgorod region today. pic.twitter.com/V0cNlfmLMU
— Visegrád (24) May 23, 2023
A helyzet pikantériája az, hogy Moszkva ezt a korábbi bejelentései, valamint a rendelkezésre álló műholdfelvételek alapján meg is tette: az orosz média hónapok óta hangos volt attól, hogy Ukrajna bármelyik percben támadást indíthat Kurszk és Belgorod régiók ellen, ráadásul több felvétel is tanúsítja azt, hogy a határon komoly árokrendszereket ástak, bunkereket telepítettek.
Ehhez képest hétfő délután egy rövid tüzérségi előkészítés után nagyjából egy tucat könnyen páncélozott Humvee és MaxxPro MRAP, kiegészítve néhány T-72-es harckocsival úgy gázolt át az orosz határvédelmen, mintha az ott sem lett volna, majd pár óra leforgása alatt többet haladtak előre orosz földön, lakott területen, mint a Wagner csoport fél év alatt Bahmutban.
Hogy újabb pofont kapjanak az orosz védők, a támadás másnapján mindez több forrás szerint megismétlődött Setinyovkaánál és Gorkovszkijnál is.
Lightly armed Russian revolutionaries now control close to double the area of Bakhmut in Russia's Belgorod region after 2 more successful incursions from Ukraine today. pic.twitter.com/CS2zpiquXd
— Igor (Sushko) May 23, 2023
Hol marad a gyors válaszreakció?
Moszkva szerda reggel jelentette be azt, hogy sikeresen visszaverte a „szabotőröket” és a harcok most ukrán területen folytatódnak. Az orosz szakadárok cáfolták ezt a kijelentést, állításuk szerint maguktól vonultak vissza. Azt, hogy melyik opció a valószínűbb nehéz megmondani, azt azonban biztosra lehet venni, hogy az orosz csapatok nem törtek be Harkiv megyébe.
A támadás utáni orosz válaszreakció mindazonáltal felemás képet mutatott: a határtól alig harminc kilométerre fekvő 'Belgorod-22' névre hallgató katonai bázis atomfegyvereit az orosz erők azonnal elszállították és a civil lakosság evakuálása is gyorsan megkezdődött, zökkenőmentesnek egyik művelet sem volt nevezhető: a lakosság kimenekítése közben legalább egy civil életét vesztette.
...but there is no panic in Belgorod. #StandWithUkraine
— Dénes (Törteli) May 22, 2023
A civil oldalon egyébként is gondok voltak a felkészültséggel: több videó is megjelent az interneten, melyeken az látható, hogy a lakosság a szirénák megszólalása után gyakran nem tudott bejutni az óvóhelyekre, ahol pedig igen, ott lepukkan épületek várták őket (Moszkva elméletileg nemrég újította fel ezeket a bunkereket).
Belgorod residents are looking for a shelter if it functions, but no panic. #StandWithUkraine
— Dénes (Törteli) May 22, 2023
A fegyveres válaszreakció is meglehetősen furcsa volt. A szakadár támadástól számítva órák teltek el addig, hogy hírek érkezzenek arról, hogy a Roszgvardija (orosz nemzeti gárda) belgorodi egységei az orosz hadsereggel kiegészítve egyáltalán elindultak megállítani a támadást, ennek a műveletnek a sikerességéről pedig ahogy fentebb írtuk, eltérő információk láttak napvilágot.
Az azonban biztos, hogy a regionális vezetésben hatalmas pánikot keltett a támadás: párhuzamosan jelentek meg azok az üzenetek, melyek nyugalomra intik a lakosságot, az evakuációról szóló hírek, sőt olyan felszólítások is, melyek szerint a civil lakosság azonnal nyisson tüzet minden orosz rendőrruhát viselő személyre, mivel azok szakadárok (a Légió és az Orosz Önkéntes Hadosztály emberei elfoglaltak egy rendőrörsöt a határ mentén), és a térségben nem tartózkodnak orosz rendőri alakulatok.
— GWAR69 () May 22, 2023
Megtorlás?
A háború bő egy éve alatt világossá vált az, hogy Moszkva szereti rugalmasan kezelni az „ország területét érő” támadásokat, hiszen sem a nemzetközileg el nem fogadott népszavazások során Oroszországhoz „csatlakozó” négy ukrán megye elleni ukrán akciók, sem az országot rendszeresen sújtó ukrán dróntámadások nem váltottak ki elsöprő válaszreakciót.
Ettől függetlenül logikus lenne azt gondolni, hogy a világ elméletileg második legerősebb haderejével rendelkező nagyhatalom egy területét ért szárazföldi támadást minden erejét bevetve torolna meg.
Ehhez képest hétfő óta nem nőtt érdemben az Ukrajnát ért rakéta és dróntámadások száma, de még a támadásra hétfő óta adott nyilatkozatok is meglehetősen visszafogottak maradtak: Moszkva elismerte a támadás tényét, elmondta, hogy ukrán „szabotőrök” hatoltak be az ország területére, valamint hazugságnak nevezte Kijev azon állítását, hogy a határon áttörő katonák között nincsenek ukrán állampolgárok (bizonyíték még egyik opcióra sincs). Ezt követően Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a háború során századszor is "brutális megtorlást" helyezett kilátásba, igaz nem részletezte azt, hogy ez a megtorlás tovább fog-e mutatni annál, hogy éjszaka kilőnek fél tucat ballisztikus rakétát és ötven Sahed öngyilkos drónt az ukrán lakóépületekre.
Teljes arcvesztés
Vegyük röviden számba azt, hogy a nemzetközi politika porondján pillanatnyilag milyen képet festenek a fenti események:
- Az orosz hírszerzés nem tudott megelőzni egy országot érő támadást.
- Az orosz csapatok képtelenek voltak megvédeni a saját határaikat.
- Mindezt ráadásul pont egy olyan határszakaszon, mely még az orosz védelmi minisztérium szerint is ki van téve egy támadás veszélyének.
- A támadásra az orosz haderő és a regionális vezetés is kapkodva reagált.
- Ráadásul az akció után negyvennyolc órával a világ második legerősebb hadserege nem tudta biztosan stabilizálni a helyzetet és Ukrajna ellen sem indult érdemi megtorlás.
A címlapkép illusztráció, ukrán katonák láthatóak rajta Kijev határában 2022 márciusában. Forrás: Chris McGrath/Getty Images
