A német hercegség, ahol a brit himnuszt éneklik – Miért Európa politikai kakukktojása az alpesi miniállam?

Az ország, amely uralkodóházáról kapta a nevét

Liechtenstein Európa negyedik és a világ hatodik legkisebb területű állama, 38 ezres lakosságszámát tekintve pedig a Föld hetedik legkisebb népességgel bíró országa. Két szomszédja, Svájc és Ausztria közé ékelődik be, ezzel Üzbegisztán mellett a világ egyetlen olyan országa, amely nemcsak nem rendelkezik tengerrel, hanem a szomszédjainak sincs tengerpartja.

Bár a miniállam 160 km²-en terül el, amely Budapest kevesebb mint egyharmada, mégsem városállamról van szó, hanem 11 különálló település alkotja. A főváros Vaduz, a legnépesebb település pedig Schaan a maga 6000 lakosával. Liechtenstein az Alpokban helyezkedik el, legmagasabb pontja 2599 méter, nyugatról pedig a Rajna határolja. Földrajzi adottságainak köszönhetően jól védhető lenne a külső támadásokkal szemben, de valószínűtlen, hogy két szomszédja, a Liechtensteinhez hasonlóan katonailag semleges Ausztria és Svájc valaha is megtámadná. Az országnak 1868 óta nincs is hadserege, ugyanakkor háborús helyzetben 60 éves korig minden felnőtt férfinak fegyvert kellene fognia hazája védelmében.

A miniállamot a Liechtenstein-ház, Európa egyik legrégibb nemesi családja alapította, akik nevüket a Bécstől délre található Liechtenstein váráról kapták. (Ez 1807 óta ismét a hercegi család tulajdonában van, de nem Liechtenstein állam része.) A miniállam neve tehát az uralkodói háztól származik, amelynek a neve pedig egy ausztriai várról. A família 1608-ban szerzett hercegi címet, majd a Liechtensteini Hercegség 1719-ben vált szuverén hercegséggé az akkoriban már széttöredezett Német-Római Császárságon belül.