Sorra esnek egymásnak a régi szövetségesek – Teljesen szétveri az európai baloldalt az újabb pusztító háború?

Változó közhangulat

Az izraeli–palesztin konfliktus újabb, október 7-i kirobbanásakor azonnal heves reakciókat váltott ki Európában is. Míg az európai országok politikai vezetése általában határozottan elítélte a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni tömeggyilkos támadását, a nyugati muszlim közösségek nem sokkal az események után már a palesztin ügy mellett vonultak utcára. A legtöbb ilyen tüntetés hivatalosan a Gázai övezet elleni izraeli támadások elítélése köré szerveződött, ugyanakkor megjelentek jóval radikálisabb, a Hamászt éltető és nemcsak az izraeli politikát bíráló, hanem Izrael állam létét kétségbe vonó és erősen antiszemita hangok is. Több európai országban, így Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban is jelentősen megnőtt az antiszemita atrocitások száma.

Míg az október 7-i támadást követően a hivatalos politikai reakciók szinte egyhangúan elítélték a Hamász támadását, és hangsúlyozták Izrael jogát az önvédelemre, a tömeggyilkosság másnapjától egyre inkább az izraeli ellenválasz, a Gázai övezet elleni előbb légi, majd szárazföldi hadművelet került a fókuszba.

Miközben a terrorszervezet még mindig több tucat izraeli túszt tart fogva, a sajtót eluralták a lerombolt gázai lakóházakról, menekülő civilekről és halott palesztin gyerekekről készült felvételek. Míg a Hamász támadását követően a közvélemény egyértelműen Izrael mellé állt, az azóta zajló események felerősítették a palesztinpárti hangokat. Izrael egyre rosszabb pozícióba kerül a narratívák versenyében, ezzel párhuzamosan pedig az európai politikai elitben is folyamatosan erősödnek a palesztinpárti hangok.