Előfizetői tartalom

Három könyv, amely leleplezi az ukrajnai háború szörnyű valóságát

Az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. február 24-i megindulását követően, ahogy szerte a világban, úgy Magyarországon is számos orosz és ukrán témájú könyvet adtak ki, az idei évben pedig már olyan kötetek is megjelentek, amelyek hosszabb, több mint egy éves távon tudják értékelni a háború eseményeit. Külföldi mellett magyar szerzők könyvei is napvilágot láttak, az átfogó monográfiáktól a tanulmánykötetekig. Cikkünkben az elmúlt lassan két év terméséből három könyvet ajánlunk.

Sz. Bíró Zoltán: Putyin háborúja

Sz. Bíró Zoltán történész az egyik legismertebb hazai Oroszország-szakértő; a Portfolio is készített vele interjút az ukrajnai háború kitörését követően, illetve podcastműsorunkban is szerepelt. 2019-ben jelent meg könyve Putyin Oroszországa címmel (2022-ben jött ki a második kiadása), amely Vlagyimir Putyin hatalomban töltött éveit mutatja be. A Putyin háborúja e kötet folytatásának is tekinthető: nem annyira a háború menetét ismerteti, mint inkább az odavezető utat.

A könyv szisztematikusan végigveszi az ukrajnai háború okait, előzményeit, a kül- és belpolitikai hangsúlyeltolódásokat és változásokat, amelyek a háborús pszichózis növekedését és a háborúra való felkészülést jelezték Oroszországban. Sz. Bíró Zoltán elismeri, ő maga sem gondolt arra, hogy teljeskörű háború jöhet, és külön fejezetben be is mutatja, mi szólt (volna) az invázió megindítása ellen. Ezek:

  1. A 2014 és 2022 közötti donbaszi „polgárháború” idején Moszkva nem ismerte el, hogy ő is aktívan részt venne a harcokban.
  2. Az orosz haderő sem mennyiségében, sem minőségében nem volt alkalmas arra, hogy elfoglaljon és megszállva tartson egy Ukrajna területű és népességű, az oroszokkal ellenséges országot.
  3. Az ukrán haderő viszont 2014 után megerősödött, és sokkal motiváltabbá vált.
  4. A gazdaságilag elmaradott Ukrajna konszolidálása súlyos terhet jelentett volna Oroszországnak.
  5. Moszkva súlyos nyugati gazdasági szankciókat kockáztatott.

Mindezen ésszerű megfontolások ellenére Putyin mégis parancsot adott Ukrajna lerohanására. Az orosz elnököt és környezetét Sz. Bíró szerint magával ragadták geopolitikai fantazmagóriái, és a hatalmi centrumban nem maradt olyan ember, aki hatékonyan figyelmeztethetett volna egy ilyen döntés következményeire. Putyin személyiségét eltorzította a több mint két évtizedes, egyre korlátlanabb hatalomgyakorlás, emellett a koronavírus-járvány alatt elszigetelődött, és már csak néhány, szélsőséges geopolitikai elképzeléseket hirdető személyre hallgatott (Nyikolaj Patrusev, Vlagyimir Megyinszkij). Az orosz vezetés rosszul mérte fel az erőviszonyokat, a saját és Ukrajna képességeit, így az eredeti villámháborús tervek kudarcot vallottak, és elhúzódó anyagháborúvá vált a konfliktus.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés