A szlovák elnökválasztási rendszer
Szlovákia 1993-as függetlenedése után – a magyar rendszerhez hasonlóan – a parlamenti pártok dönthették el, hogy ki legyen az ország államfője. Ezt a rendszert még az ezredforduló előtt megváltoztatták, azóta a választópolgárok közvetlenül választhatják meg az ország elnökét. Az első ilyen államfőválasztást 1999-ben írták ki, egy elnöki ciklus öt évig tart. Egyvalaki maximum kétszer töltheti be a tisztséget, eddig Ivan Gašparovič volt az egyetlen, akit kétszer választottak meg, 2004-ben és 2009-ben.
Az elnökválasztás kétfordulós abban az esetben, ha az első körben nem sikerül egyik jelöltnek sem átlépnie a szavazatok 50 százalékát.
Erre eddig még nem volt példa, minden alkalommal szükség volt a második kör megrendezésére az országban. A második körbe csak a két legtöbb szavazatot szerző induló jut, ahol már a több szavazatot szerző jelölt számára egyenes út vezet az államfői székbe. A megmérettetésen az indulhat, aki képes a pozsonyi parlament 15 képviselőjének támogatását összegyűjteni, ők a pártjelöltek. A másik lehetőség, hogy valaki képes 15 ezer választó aláírását összegyűjteni, ők a polgári jelöltek. Minden egyes induló a kampánya során összesen 500 ezer eurót (körülbelül 197 millió forint) költhet el.
A korábbi államfőválasztások alkalmával előfordult, hogy az első körben győztes jelölt végül vereséget szenvedett a második fordulóban. Így járt Robert Fico, jelenlegi szlovák miniszterelnök – és Orbán Viktor magyar kormányfő szoros szövetségese – 2014-ben. Akkor az első körben a választók 28 százaléka döntött mellette, ezzel megnyerte a voksolást. Két héttel később viszont a korábban szétmorzsolódott ellenzékiek felsorakoztak Andrej Kiska mellett, ezért a második körben a független jelölt elsöprő (59,38 százalék – 40,62 százalék) győzelmet aratott Fico felett.
A jelenlegi államfőt, Zuzana Caputovát, 2019-ben választották meg az első az női elnöknek Szlovákiában.
Beiktatását követően liberális politikát folytatott, kiállt a kisebbségi jogok védelme mellett, támogatta az európai integrációt, valamint határozottan állást foglalt Ukrajna mellett az oroszok ellen vívott háborújában. A politikus népszerűnek számított a szlovák közéletben annak ellenére, hogy személye és környezete állandó támadásoknak volt kitéve. Már 2023 júniusában kijelentette, hogy nem fogja újra megmérettetni magát, döntését elsősorban személyes indokokkal magyarázta. Mandátuma 2024. június 15-ig tart, a szabályok értelmében a választások első fordulóját legkésőbb az új elnök beiktatása előtt 60 nappal meg kell tartani.
Welcome to / Ласкаво просимо до Словаччини, . + #Slovakia
— Zuzana (Čaputová) July 7, 2023
Ők mérkőznek meg egymással
Összesen 11 jelölttel futott neki a kampánynak Szlovákia, köztük pártelnökök, korábbi miniszterek, valamint civilek is helyet kaptak.
Ők a jelöltek:
- Peter Pellegrini, a szlovák parlament jelenlegi elnöke. Ő fut neki a legesélyesebb jelöltként a szombati választásoknak, mögötte áll a kormánykoalíció két nagyobbik pártja, a Smer-SSD (magyarul Irány – Szlovák Szociáldemokrácia) és a Hlas-SD (magyarul Hang – Szociáldemokrácia) is. Egyértelmű esélyese a szombati választásoknak, bár az nem tűnik reálisnak, hogy már az első fordulóban olyan kiütéses győzelmet arasson, ami miatt nem kell a második fordulót megrendezni áprilisban. 2018 és 2020 között Szlovákia miniszterelnöke volt.
- Ivan Korčok volt külügyminiszter, függetlenként indul, de az ellenzéki pártok támogatottja. Felsorakozott mögötte három parlamenti szervezet is, a Progresszív Szlovákia (PS), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). Várhatóan ő lesz ez egyik legtöbb szavazatot kapó jelölt, minden várakozás szerint a második fordulóban egy az egyben mérkőzhet majd meg a kormánypártok jelöltjével.
- Štefan Harabin a legfelsőbb bíróság korábbi elnöke ismét megméretteti magát. Őt sokan a szlovák mečiarista idők képviselőjének tartják, önmagát keresztény és nemzeti jelöltnek nevezi. Öt évvel ezelőtt már egyszer nekifutott a választásnak, akkor 300 ezernél is több szavazatot szerzett, de nem jutott be a második körbe. Az első körös eredmények kihirdetése után „a választás egyértelmű győztesének” nevezte magát.
- Indulni fog a szlovák politika fenegyerekének tartott Igor Matovič is, aki 2020-tól egy éven át miniszterelnökként vezette az országot. A médiamogulból lett politikus közéleti szereplését folyamatos botrányok övezik, emlékezetes például, hogy a 2023-as választási kampányban élőben közvetítette, ahogy összeverekszik Robert Kaliňak korábbi belügyminiszterrel.
- Ján Kubiš diplomata, korábban a külügyminiszteri pozíciót töltötte be. A Smer tagjaként politizált, majd az ENSZ különböző testületeiben látott el feladatokat. Függetlenként indul, de valódi esélye nincs arra, hogy néhány százaléknál többet szerezzen.
- Marian Kotleba, A Mi Szlovákiánk Néppárt (L’SNS) jelöltje. A politikus 2010 óta a szervezet első embere, vezetése alatt lett országosan ismert formáció az L’SNS. Az elmúlt években a neonáci vádak miatt jelentősen a háttérbe szorult, a támogatottsága minimálisra zsugorodott. Kotleba már a 2019-es elnökválasztás alkalmával is megmérettette magát, akkor 10 százalék feletti eredményt ért el az első fordulóban. Most ennek a megközelítésére sincs esélye.
- A szlovákiai Magyar Szövetségnek is lesz jelöltje szombaton, amikor Forró Krisztián méretteti meg magát. A pártelnök célja az, hogy a közösség erejét prezentálja a választáson, elmondása szerint a négy százalékos eredménnyel már elégedett lenne. A felmérések alapján ettől messze van, de ha a parlamenti választásoknál jellemző félrekalkulált mérésekre alapoz, akkor akár elérhető is lehet számára a várt szavazatarány.
- Néhány kevésbé ismert jelölt is indul szombaton, ám ők együttesen is mindössze néhány százalékra számíthatnak.
A hétfőn jelentette be Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, hogy visszalép az elnökjelöltségtől.
A legkisebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke azzal indokolta döntését, hogy a választói preferenciák alakulása segített meghozni számára ezt a lépést, valamint szeretné, ha a nemzeti-konzervatív erők szavazatai nem oszlanának meg a választásoknál. Danko azt is elmondta, hogy Harabin már januárban megállapodtak abban, hogy a felmérésekben rosszabbul teljesítő jelölt vissza fog lépni az esélyesebb induló javára. Felmerülhet a kérdés, hogy az SNS a kormánykoalíció tagjaként miért nem az esélyesebb jelölt, Pellegrini mellett foglalt állást, ám erre maga Danko adta meg a választ még 2024 elején. Akkor pártelnök a jelöltséghez szükséges aláírások gyűjtése közben gyakran posztolt arról, hogy a parlament házelnöke nem eléggé elhivatott az indulással kapcsolatban, valamint a Hlas első emberének szexuális irányultságáról szóló pletykákat feszegette.
Leader of national-conservative SNS Andrej Danko dropped out of the Presidential race and endorsed ultra-nationalist Štefan Harabin. Harabin said that he will promote neutrality and advocate the policy of pic.twitter.com/WA4btxo4s8
— Slovakia (Elects) March 18, 2024
Korábban a kormányalakítási koalíciós tárgyalásoknál Peter Pellegrini és a Hlas kitüntetett figyelmet kapott.
A szavazóktól 14,7 százalékot kapott a korábbi szlovák miniszterelnök 2020-ban alapított pártja, ezzel 27 széket szereztek meg. A szlovák pártstruktúra sajátosságai miatt éppen ezzel lettek ők a „királycsinálók”, pedig két párt is jobb eredményt ért el. Ha a progresszív-liberális Progresszív Szlovákiával (PS – 2023-as eredmény: 17,96 százalék, 32 szék) társultak volna, akkor Európa-párti kormány jöhetett volna létre Pozsonyban, viszont, ha a győztes Smer-SSD-vel (2023-as eredmény: 22,95 százalék, 42 szék) állnak össze, akkor euroszkeptikus fordulat következett volna be Szlovákiában.
A tárgyalások során számos ajánlat elhangzott, mindkét fél igyekezte meggyőzni Pellegrinit, a PS még a miniszterelnöki széket is hajlandó lett volna átadni a Hlas első emberének. A volt kormányfő végül korábbi pártja, a Smer ajánlatát fogadta el, ami szintén nagyon kedvezőnek bizonyult: a Hlas kapta a legtöbb miniszteri széket az újonnan megalakult kormányban. Ezen felül viszont már akkor elterjedt az a pletyka, hogy Pellegrininél más volt a meggyőző érv a Smer mellett: a legnagyobb szlovák párt megígérte, hogy beáll az elnökjelölti kampánya mögé támogatóként.
De miért is fontos az elnökválasztás?
Szlovákiában az államfőnek elsősorban protokolláris szerepe van, ennek ellenére egyáltalán nem mindegy, hogy a kormánnyal milyen viszonyt ápol. Az elnök ugyanis az, aki aláírhatja a parlamentben megszavazott törvényeket, ezzel ellenpólust tud képezni a kormány megkérdőjelezhető döntéseivel szemben.
A 2023-as őszi győzelemmel Fico új kormánya visszatért a korábbi útra, ismét egy erősen központosított állam kiépítésére tesz kísérletet.
Több lépésben tervezik átalakítani a rendszert, megszüntetik például a korrupciós ügyek felderítésére specializálódott különleges ügyészi hivatalt, valamint törekszenek a közmédia feletti ellenőrzés átvételére. A lépések az Európai Unió szemében aggályokat keltenek, a szlovák jogállamiság lebontásától tartanak. Brüsszelben attól tartanak, hogy Pozsonyban a magyar példát szeretnék követni, a miniszterelnök pedig kifejezetten Orbán Viktor budapesti kormányfő rendszerét tekinti példának. A szlovák ellenzék azzal vádolja a Smert, hogy az illiberális berendezkedéssel az uniós források érkezését kockáztatják Ficoék.
Szlovákia belpolitikai életét az elmúlt években erősen meghatározták a korrupciós ügyek, amelyeket gyakran hoztak összefüggésbe a Smer különböző képviselőivel. A kenőpénzekkel foglalkozó hivatal éppen ezért különleges szerepet töltött be a hasonló ügyek felderítésében. A megszűntetésével még nem fejezik be a hasonló bűncselekményekre vonatkozó rendelkezések átszabását, februárban például olyan törvényt fogadtak el Pozsonyban, amely szerint csökkenne a korrupcióért kiszabható büntetés hossza. A büntetőtörvénykönyv átalakításával csökkent néhány súlyos bűncselekmény, így például a nemi erőszak elévülési ideje is. A reform országszerte tiltakozásokat váltott ki.
A kampány ezúttal is izgalmasan telt, bár a legtöbb figyelmet a két legmagasabbra mért jelölt kapta. Korčok március elején feljelentette legnagyobb riválisát, Pellegrinit, miután egy olyan újság jelent meg, amely őt rossz színben tünteti fel, valamint megjelenik ellenfele fotója is benne. A volt külügyminiszter szerint ez a házelnök elnöki kampányának kiadványa, aminek a költségei nem szerepeltek a hivatalos elszámolási tételeknél. A kampány során a parlament házelnöke óriásplakátokkal igyekezett inkább megszólítani a választókat, míg az ellenzéki pártok által támogatott Korčok az országjárásra helyezte a hangsúlyt. A két rivális között sokáig nem volt televíziós vita, erre csak az utolsó pillanatban került sor, március 18-án este. A jelöltek számos témát érintettek, a leghangsúlyosabban azonban az ukrajnai háború kérdéséről vitatkoztak. A Pellegrini vezetője a korábbi álláspontjával ellentétes narratívát vett fel, és az ukrajnai békét szorgalmazta, ám ellenfele szerint ez az orosz igényeknek megfelelő álláspont. Ismét előkerült a hírhedt 2018-as Jan Kuciak-gyilkosság ügye is, amely jelzi, hogy ez máig mennyire élénken megmaradt a szlovák közéletben. Március 20. éjféltől kezdve kampánycsend lép életbe, ezért ekkor már drámai változások nem várhatók az erőviszonyokat illetően. Visszalépésekre még van lehetőség, de az esélye minimálisra tehető.
Szinte bizonyos, hogy a március 23-i első fordulót két héttel később április 6-án a következő megmérettetés fogja követni. Ezen
a legnagyobb bizonnyal Pellegrini és Korčok fog összecsapni, minden más kimenetel hatalmas meglepetéssel járna.
Számos felmérés ezért már inkább az ő lehetséges összecsapásukat méri.
Slovakia (Presidential run-off election), AKO poll:Pellegrini (Hlas-S&D): 53% (-1)Korčok (*): 47% (+1)+/- vs. 5-12 February 2024Fieldwork: 11-18 March 2024Sample size: 1,000 https://t.co/r2qC5RtiKo
— Europe (Elects) March 19, 2024
Egyáltalán nem mindegy azonban a két időpont közötti időszak, mivel azok fogják eldönteni az új államfő személyét, akik nem az esélyesekre tették le a voksukat. Az szinte biztos, hogy mindketten növelni tudják majd a táborukat a második alkalommal, az viszont kérdés, hogy ki tudja jobban a maga oldalára állítani azokat, akik nem mellettük köteleződtek el először. Arra pedig már látott példát a szlovák történelem, hogy az első körben győztes jelölt végül vereséget szenvedett. Ehhez hasonló forgatókönyv pedig most is benne lehet a pakliban.
Címlapkép forrása: Tomas Tkacik/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
