A pénteki oroszországi terrortámadás előtt az amerikai hatóságok nyílt figyelmeztetést küldtek Moszkvába, amely szerint merénylet készülődik. A felhívást Vlagyimir Putyin elutasította, és arra szólította fel az orosz hatóságokat, hogy az ukrán kémek elhárítására koncentráljanak. Péntek este aztán négy fegyveres tört be az orosz főváros mellett található krasznogorszki bevásárlóközpontba és az akcióban legalább 133-an életüket vesztették.
Hasonlóan súlyos terrortámadás már évtizedek óta nem érte Oroszországot.
A véres akciót követően megingott az erőskezű Putyinról alkotott kép Oroszországban. A hosszasan, és nagy odafigyeléssel kiépített erős vezető imázsának az sem tesz jót, hogy napok óta a stratégiai fontosságú orosz kőolajfinomítókat támadják az ukránok, amelyek már az orosz propaganda ellenére is észrevehetőek a lakosság számára. Az iszlamista terrorizmus visszatérése azért is okoz kihívásokat Moszkvában, mivel korábban sugárzott kép szerint az oroszok a muszlim világgal karöltve küzdenek a nyugati világ ellen.
A pénteki eset után az egész országban felderengtek az ezredforduló környéki események, amikor számos lakóház ellen intéztek robbantásos támadást, valamint kaukázusi terroristák támadtak egy színházra, valamint iskolát is elfoglaltak. Ezek
az események máig mélyen beleégtek az orosz társadalom emlékezetébe, és most hasonló fenyegetéstől tartanak.
Számos hang szerint maga Putyin rendelte el támadások egy részét, a saját hatalma megszilárdítása érdekében. Akkor alakult ki az az imázs az orosz elnökről, hogy határozottan és kíméletlenül lép fel az ország biztonságát veszélyeztető elemek ellen.
Egyelőre még nem teljesen világos, hogy pontosan milyen belpolitikai hatásokat fog okozni a pénteki támadás, de néhány jel már látszódik. A bevándorlás-ellenes kommunikáció megkezdődött, miközben sokan attól tartanak, hogy a Kreml az ukrajnai háború elleni mozgósításhoz használja fel a terrorakciót. Kijev felelősségére célozgatott maga az elnök is szombati beszédében, amikor azt állította, hogy az Ukrajna felé menekülő terroristák előtt „egy ablakot nyitottak”. Más magas rangú tisztségviselők viszont sokkal határozottabban mutogatnak Ukrajnára, megtorlást ígérve a kelet-európai országnak. A médiában is vannak azonban szkeptikus hangok ezzel kapcsolatban, többen megkérdőjelezték, hogy mit is nyerhet Ukrajna egy ilyen támadással.
A közösségi médiában hasonló posztok sora jelent meg, sokan azt kérdezték, hogy nem lehetséges, hogy maga a háború vitte-e el a figyelmet a belbiztonsági fenyegetésekről. A másik gyakran felmerülő kérdés a korrupcióval kapcsolatos, mivel sokan a koncertteremben okozott tűz miatt haltak meg. Néhányan azt firtatják, hogy az építtető vajon betartotta-e a biztonsági előírásokat.
Közben az orosz munkaerőpiac nagyban függ a közép-ázsiai muszlim munkavállalóktól, mára milliós számban dolgoznak az országban.
Ezek a közösségek nem ritkán teljesen elszigetelten élnek a többségi társadalomtól, valamint rosszabb körülmények között élnek, mint az átlagos oroszok. A szegregált helyzet miatt a radikális iszlamista csoportok könnyebben tudnak ezekben a negyedekben toborozni új tagokat. Oroszország őshonos muszlim lakossága is több millió fős, egyes becslések szerint akár a 20 százalékot is elérheti a létszámuk. A pénteki eset rámutatott a Kreml bevándorlási politikájának veszélyeire az országban.
Az orosz lakosság számára világos, hogy a munkaerőpiaci helyzet miatt nem tudnak hirtelen változtatni az eddigi politikán, viszont a 20-30 évvel ezelőtti események derengtek fel. Akkor a nacionalisták a muszlimok ellen fordultak Oroszországban, gyakoriak voltak az összecsapások a felek között, véres háború is zajlott a függetlenedési törekvések miatt Csecsenföldön. Most is hasonló rémeket látnak már sokan, annak ellenére, hogy az ismert információk alapján tádzsik fegyveresek követték el a terrortámadást.
Címlapkép forrása: Eric BOUVET/Gamma-Rapho via Getty Images
