Nagy ígéretekkel indult, de súlyos kudarcot vallott Oroszország békemisszója – Mi lesz így a két ősellenség konfliktusából?
Globál

Nagy ígéretekkel indult, de súlyos kudarcot vallott Oroszország békemisszója – Mi lesz így a két ősellenség konfliktusából?

Heves tüntetésekhez vezetett Örményországban, hogy az ország vezetése úgy döntött, négy falut visszaad a szomszédos Azerbajdzsánnak, melyeket még a két ország között a Szovjetunió felbomlása idején kitört első hegyi-karabahi háborúban szállt meg. Jereván békeszerződésre törekszik a nála katonailag sokkal erősebb Azerbajdzsánnal, ennek érdekében megkezdték a határok pontos kijelölését. A béketörekvések ellenére a retorika sokszor még mindig háborús, az örmény lakosság pedig egyre jobban tart attól, hogy a szomszédos ország támadást indíthat ellenük. Az orosz békefenntartók eközben kivonultak Hegyi-Karabahból, így most már csak Azerbajdzsánon és Örményországon múlik, mihez kezdenek egymással.

Visszakerül négy falu Azerbajdzsánhoz, zajlik a határkijelölés

Feszült a helyzet az örmény–azeri határ közelében. Ezt a mondatot sokszor hallhattuk az elmúlt években, azonban most nem örmény és azeri katonák néznek egymással farkasszemet, vagy éppen lőnek egymásra, hanem az észak-örményországi Tavus régió azeri határhoz közel élő lakosai tüntetnek napok óta. Az ok: Örményország kormánya úgy határozott, hogy négy falut visszaadnak Azerbajdzsánnak, ami a feltétele lenne annak, hogy a két ország között megszülessen a régóta óhajtott békeszerződés.

A Tavus régióban fekvő négy falu enklávét képez Örményországon belül – Azerbajdzsánnak így exklávéja a terület. A Szovjetunió idején – melyen belül mind Örményország, mind Azerbajdzsán tagköztársaság volt – még nem volt különösebb jelentősége a határoknak, a birodalom felbomlása után azonban – sőt, már azt megelőzően – ismét kirobbant az ősi örmény–azeri ellentét. A konfliktus fő tétje Hegyi-Karabah volt, de kiterjedt az örményországi azeri enklávékra, illetve egy azerbajdzsáni örmény enklávéra is. Az azeri enklávék örmény, az örmény enklávé azeri megszállás alá került, lakóik elmenekültek, az érintett települések azóta is néptelenek.

Azerbaijan-Armenia_state_border
Örményország és Azerbajdzsán bonyolult határai. Azerbajdzsán északnyugati részén található egy örmény enklávé, amely jelenleg azeri megszállás alatt áll. Örményország északkeleti részén található két azeri enklávé, amelyek örmény megszállás alatt állnak. Ezenkívül Azerbajdzsánnak Örményországól délnyugatra van egy nagy exklévája, Nahicseván, amely azeri ellenőrzés alatt áll. A nahicseváni exklávénak pedig van egy saját exklávéja is (az exklávé exklávéja), amely örmény szempontból enklávé, és örmény megszállás alatt áll. Forrás: Golden / Wikimedia Commons

Ezen változtatna a most megindult folyamat, amely azonban erős ellenérzéseket vált ki a közelben élő örmény lakosokból, akik attól tartanak, hogy a visszatelepülő azeriek, pontosabban az azeri biztonsági erők, fenyegetést jelentenek majd rájuk nézve. Ráadásul a négy érintett azeri falu a Grúziába vezető országút mellett fekszik, amely fontos kereskedelmi útvonal, sőt egy orosz gázvezeték is van a közelben.

Az örmény demonstrálók több napja lezárva tartják a helyi országutat, és az örmény biztonsági erőkkel is összecsaptak. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök még márciusban azt mondta a helyieknek, hogy amennyiben nem adják vissza a falvakat, háborút kockáztatnak Azerbajdzsánnal. Pasinján kritikusai szerint azonban az örmény kormány lépése egyoldalú, Baku ugyanis nem tett ígéretet arra, hogy ő is visszaadja Örményországnak az azeri területre beékelődő enklávét. Az autoriter vezetésű Azerbajdzsánban Ilham Alijev (İlham Əliyev) elnök nagy sikerének tekintik a négy falu visszaadását.

Az azeri falvak kérdésének rendezése része annak a nagyobb folyamatnak, amelynek célja az örmény–azeri határ teljes és pontos kijelölése.

A határkérdés ugyanis a két ország függetlenedése óta megoldatlan, és eddig még csak próbálkozások sem voltak arra, hogy pontosan meghúzzák a határvonalakat. Pasinján nemrég fotókat posztolt az interneten az első hivatalos örmény és azeri határpóznákról a két ország közös határán. Alijev azeri elnök azt mondta, a határ kijelölésénél nem kell ragaszkodni a térképen futó vonalakhoz, azokat alapnak kell tekinteni, de el lehet térni tőlük egy olyan határ érdekében, „amely mindkét fél számára biztonságos és kényelmes”.


Háborús félelmek

Az Örményország és Azerbajdzsán közötti viszony meglehetősen ellentmondásosan alakul. Miközben ugyanis zajlik a határok kijelölése és az azeri falvak visszaadása, a retorika szintjén továbbra is nagyon ellenséges a hangnem,

Örményországban pedig jelentős a félelem attól, hogy Baku nem elégszik meg azzal, hogy elfoglalta a nemzetközi jog szerint őt illető, de egykor örmények lakta Hegyi-Karabahot, hanem hivatalos örmény területekre is fáj a foga.

A fenyegetettség érzése nem alaptalan. Alijev elnök például többször is „Nyugat-Azerbajdzsánként” hivatkozott Örményországra. Az a kérdés is rendszeresen terítékre kerül, hogy Baku általa ellenőrzött korridort szeretne Azerbajdzsán nagyobbik része és Nahicseván nevű exklávéja között, amely út Örményországon menne keresztül. A „Zangezur-folyosónak” nevezett tervet Jereván természetesen ellenzi, de Alijev korábban arra is utalt, hogy akár erőszakkal is megvalósítják.

Örményország egykor Oroszország szoros katonai szövetségese volt, a „nagy testvértől” várta ugyanis, hogy megvédi az azeri fenyegetéssel szemben. Ezek a remények tavaly szeptemberben látványosan meghiúsultak, mikor Azerbajdzsán egy nap alatt foglalta el Hegyi-Karabahot, a 120 ezres örmény lakosság szinte egésze pedig az anyaországba menekült. A 2020-as örmény–azeri háború után odarendelt orosz békefenntartók nem avatkoztak be, még azután sem, hogy azeri részről véletlenül őket is támadás érte, melyben orosz katonák vesztették életüket. Április közepén aztán a fegyverszüneti megállapodás szerint 2025-ig Hegyi-Karabahban és környékén állomásozó orosz békefenntartók megkezdték a teljes kivonulást.

De nemcsak a hegyi-karabahi területekről, hanem Örményországból is hamarosan meg kell kezdeni a kivonulást az oroszoknak, ugyanis Jereván felszólította az orosz FSZB-nek a zvartnotszi nemzetközi repülőtéren szolgálatot teljesítő határőreit, hogy térjenek haza. Ugyanakkor az örményországi Gjumri városában a 102-es számú orosz katonai bázison továbbra is mintegy 3000 orosz katona állomásozik, az ő kivonásukról azonban egyelőre nincs szó.

Örményország a Moszkva vezette katonai szövetségben, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ) felfüggesztette a tagságát, miközben egyre látványosabban nyit a Nyugat felé. Pasinján április elején Ursula von der Leyen és Josep Borrell EU-s vezetőkkel, illetve Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozott Brüsszelben, akik támogatásukról biztosították Jerevánt. Az Európai Unió egy 270 millió eurós gazdasági támogatási csomagra is ígéretet tett. Eközben Örményország többek között Franciaországgal, Görögországgal és Indiával kötött szerződéseket, illetve folytat tárgyalásokat fegyverek vásárlásáról.

Az örmény fegyverkezés kizárólag a védelmet szolgálja, hiszen az örmény kormányfő is elismerte nemrég, hogy Baku katonailag négyszeres fölényben van Jerevánnal szemben. Ennek ellenére Alijev azeri elnök kedden kijelentette, „nem fogják ölbe tett kézzel nézni”, hogy Franciaország, Görögország és India felfegyverezze ellenük Örményországot.

Amennyiben komoly fenyegetést látunk irányunkban, komoly intézkedéseket leszünk kénytelenek tenni

– mondta. Szólt Pasinján brüsszeli találkozójáról is, amellyel szerinte a Nyugat törésvonalakat akar teremteni a Dél-Kaukázusban.

Oroszország egyébként hasonló kijelentéseket szokott tenni, az orosz védelmi minisztérium például keddi közleményében azt írta, a „kollektív Nyugat” destabilizálni akarja a posztszovjet térséget, így a Dél-Kaukázust. Moszkva és Baku láthatóan egyre jobban közeledik egymáshoz: Alijev hétfőn látogatást tett Vlagyimir Putyin orosz elnöknél Moszkvában.

Az azeri fenyegetettség árnyékában az örmény lakosság készül az újabb háborúra, például egyre több civil vesz részt önkéntes egyesületek által szervezett katonai kiképzéseken. Egy frissen megjelent közvélemény-kutatás szerint Örményországban a lakosság 96 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne fegyvert fogni hazája védelme érdekében, ami a világ több országában lezajlott felmérésben a legmagasabb szám.

Címlapkép: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának felvétele az orosz békefenntartók járműveiről, mielőtt elhagyják az Azerbajdzsán által 2023 szeptemberében elfoglalt egykori Hegyi-Karabah Köztársaság területét 2024. április 17-én. MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Kiszámoló

Ez történt a héten 0526

Minden tőzsdei befektető az amerikai kamatvágást várja, de egyre valószínűbb, hogy a nyáron sem lesz még kamatvágás, marad a mostani, viszonylag magas dollár alapkamat. A hír hallatára az am

RSM Blog

SAP a HR és bérszámfejtés területén

Az SAP rendszer a pénzügy, a beszerzés, és az ügyfélkapcsolatok kezelése mellett a humánerőforrás (HR) és a bérszámfejtés területén is központosított keretet biztosít a vállalatok szám

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Magyar üzletlánc saját márkás terméke is felkerült a szégyenlistára
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Property X 2024
2024. május 29.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
ukrán tüzér