Tajvanra annak 1949-es „kvázi függetlensége” óta a saját területeként tekintenek Pekingből, a kérdés rendezését pedig kizárólagosan kínai belügynek tekintik. A szigeten élők ezzel nem értenek egyet, emiatt pedig több alkalommal is fenyegetett már súlyos háború a felek között. A háttérben megjelenik az Egyesült Államok is, amely mintegy pártfogoltjaként tekint Tajpejre, az elmúlt időszakban Washington többször biztosította támogatásáról a helyi vezetést, hogy egy nagyszabású kínai invázió esetén katonai védelmet nyújtanak. Jelentős összecsapásokra eddig nem került sor, bár Peking fokozta a nyomást a Dunántúl méretű szigeten.
Ebben a helyzetben érkezett a 2024-es elnökválasztás Tajvanon, amelyen az Egyesült Államokkal szorosabb kapcsolatot ápoló párt, a DPP csapott össze a Kínával barátságosabb hangnemet megütő Kuomintanggal (KMT) és a hozzá hasonló politikai irányvonalat képviselő Tajvani Néppárttal. A kampány kiélezett küzdelmet ígért, végül a szeparatistának titulált Laj vezetésével az addig kormányzó Demokratikus Progresszív Párt őrizte meg a hatalmat.
A volt és az új elnök hatalomátadása között eltelt idő potenciálisan lehetőséget adott Pekingnek, hogy kihasználja a legitimációs űrt.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!