Zelenszkij összerúgta a port Oroszország legnagyobb szövetségesével – Elúszni látszanak a béketervek
Globál

Zelenszkij összerúgta a port Oroszország legnagyobb szövetségesével – Elúszni látszanak a béketervek

Jövő hétvégén (június 15-16-án) rendezik az ukrajnai háború lezárását célzó békekonferenciát a Svájc középső részén található Bürgenstockban. Az eseményen várhatóan megjelenik majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és mellette legalább 70 ország delegáltjai vesznek részt a megbeszéléseken. A 160 meghívott kormány jelentős része azonban nem megy el a találkozóra, és nemrégiben kiderült, hogy a béke szempontjából az egyik legfontosabbnak gondolt láncszem, Kína is kihagyja a tárgyalásokat. A háttérben számos ok húzódik meg.

Alig egy hét múlva fogják megrendezni Svájcban az ukrajnai háborúról szóló békekonferenciát, amelyen képviseltetni fogja magát a Ukrajna nyugati szövetségeseinek többsége, így a legfontosabb partnereik, Németországtól kezdve az Egyesült Államokon át egészen Japánig. Az esemény célja, hogy egy lehetséges tűzszüneti megállapodáshoz közelebb kerüljenek a felek, hosszabb távon pedig a tartós rendezés felé mozduljon el a háború Ukrajnában. A megbeszélések alapvetése, hogy a kijevi tíz pontban összefoglalt békefeltételekből indulnak ki, tehát azt követelik, hogy

a kelet-európai ország minden területéről vonuljanak ki az orosz alakulatok (beleértve a Krímet is) és állítsák vissza az ország nemzetközi határait.

Mi lesz Svájcban?

Az orosz és az ukrán oldal gyakorlatilag egymás ellen kampányol: ameddig Ukrajna arról próbál meggyőzni minél több országot, hogy vegyenek részt a svájci csúcson, Moszkva viszont éppen az ellenkezőjéről. Zelenszkij például június 5-én Katarban járt, ahol igyekezett meggyőzni a közel-keleti olajmonarchiát arról, hogy támogassa az ukrajnai béketörekvéseket.

Június 6-án kiderült, hogy Magyarország is képviseltetni fogja magát Bürgenstockban, Szijjártó Péter külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy:

Mivel tiszteljük Svájc béketeremtési törekvéseit, külügyminiszteri szinten képviseltetjük magunkat.

A bejelentést éppen Szentpéterváron tette, ahol egy orosz gazdasági fórumon vett részt. A magyar külügyi tárcavezető szerint hiába nem vesz részt mindkét érintett fél a megbeszéléseken, Budapest tiszteletben tartja a törekvést, ezért így is elmennek a találkozóra.

A találkozó legfontosabb eleme viszont az lenne, hogy azok az országok is elmenjenek rá, akik eddig amolyan köztes pozíciót vettek fel, tehát „semlegesek maradtak”.

Az egyik legnagyobb eredmény az volt, hogy India jelezte részvételét az eseményen, mivel Újdelhi az elmúlt két évben igyekezett amolyan köztes álláspontot felvenni, billegni a felek között.

A dél-ázsiai nagyhatalom politikai váltása súlyos veszteséget jelentene Moszkva számára, azonban várhatóan ettől még nem szenvednének az oroszok végzetes gazdasági csapást. Önmagában a részvétel persze nem jelenti azt, hogy a világ legnépesebb országa majd beáll Kijev mögé, mivel Újdelhi már a 2023-as, eredménytelenül záródó szaúd-arábiai megbeszéléseken is részt vett.

Tavaly augusztusban a közel-keleti olajmonarchiában tartott találkozón képviseltette magát Kína is, most is ez jelentette volna a legnagyobb szenzációt. A kettő esemény között azonban vannak különbségek, főleg a keleti nagyhatalom szempontjából. Ameddig Rijád az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerének számít, addig a Nyugattal éppen nem ápol túl jó viszonyt a Hszi Csin-ping vezette kínai kormány. Peking részvétele akkor sokkal inkább Szaúd-Arábia felé tett gesztus volt, mint valódi elköteleződést jelző lépés, amelyet a mostani tartózkodás is bizonyít. Felmerül azonban a kérdés, hogy pontosan mi indokolja Kína távollétét ezektől az eseményektől, ha korábban a kínai elnök maga is nyilvánosságra hozott egy elképzelést arról, hogy hogyan lehetne rendezni a helyzetet Ukrajnában.

Kína és a svájci békecsúcs

A 2024-as svájci békekonferenciától senki nem várja azt, hogy egycsapásra majd megold minden problémát az ukrajnai háborúban, hiszen az egyik érintett fél,

Oroszország meg sem lett hívva az eseményre.

Ennek fényében sokkal inkább arra lehet számítani a megbeszéléseken, hogy a felek arról fognak egyeztetni, hogy pontosan hogyan tudnának olyan lépéseket tenni, amellyel hozzájárulhatnak a háború gyorsabb lezárásához. Vélhetően ezek elsősorban a különböző szankciókat jelentik majd, amelyhez minél nagyobb felhatalmazást szeretnének szerezni azoktól is, akik nem támogatják Ukrajnát.

Ehhez lenne kulcs valójában Kína részvétele, mivel Peking a háború óta egyértelműen az oroszok legfontosabb politikai-gazdasági partnerei lettek, és nélkülük szinte elképzelhetetlen a Nyugaton áhított hatékonyságú intézkedéseket hozni.

Sokáig nem volt egyértelmű, hogy a keleti nagyhatalom küld-e delegációt az Alpokba, de aztán Kína végül egyértelművé tette: nem lesznek jelen Bürgenstockban. A távolmaradás nem jelentett meglepetést Ukrajna számára, csalódottságot viszont igen. A kínaiak bejelentését követően ráadásul még diplomáciai ütésváltásba is keveredett egymással a két ország. Az eset előzménye, hogy Szingapúrban rendezték meg a Shangri La Párbeszédet, amelynek a célja az volt, hogy a globális védelmi szereplőket összehozza egymással. Az eseményen részt vett Kína és az Egyesült Államok is, 18 hónap után végre találkozott egymással a két ország védelmi minisztere.

A délkelet-ázsiai csúcsra váratlanul elment Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, ez volt az első alkalom, hogy a kelet-európai ország is képviseltette magát a rendezvényen. Bár az ukrán elnök látszólag azért utazott Szingapúrba, hogy rávegye Pekinget (és más távol-keleti országokat is) a svájci békecsúcson való részvételre, az események nem a legjobban alakultak ennek szempontjából. A kijevi államfő fel is szólalt a fórumon, ám nem túl hízelgő dolgokat állított Kína szerepéről az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban: megvádolta a keleti nagyhatalmat azzal, hogy hozzájárul az oroszok fegyverkezéséhez, valamint, hogy Peking aktívan tesz a svájci békecsúcs aláásásáért. Zelenszkij azt is elmondta, hogy a kínai diplomácia gyakorlatilag egy eszköz Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében a saját céljai megvalósítására.

Kína Oroszországnak nyújtott támogatásával a háború tovább fog tartani. Ez rossz az egész világnak, és Kína politikája - aki kijelenti, hogy támogatja a területi integritást és a szuverenitást, és ezt hivatalosan is kinyilvánítja. Számukra ez nem jó

– mondta az ukrán elnök Szingapúrban.

A találkozón Tung Csün kínai védelmi miniszter kifejtette Peking álláspontját a globális biztonsági kérdésekkel kapcsolatos megközelítését is. Erről azt mondta, hogy a kínai hadsereg kész együttműködni más országok védelmi erőivel, hogy ezzel szavatolják a nyugalmat az indo-csendes-óceáni térségben. A tárcavezető beszédében némileg cinikusan úgy fogalmazott, hogy „minden féllel annak érdekében, hogy megvédje valamennyi ország jogos biztonsági érdekeit, igazságosabb és észszerűbb nemzetközi rendet építsen ki, teljes mértékben érvényesítse a regionális biztonsági architektúrát”. Tung nem mondta ki a Fülöp-szigetek nevét, de utalt a Manilával fennálló területi vitájára, ám szerinte éppen a szigetország viselkedik agresszorként Peking „jogos területi követelésével szemben”. A vita megoldása a kínai külügyminiszter szerint az lehet, ha visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. Beszédében inkább a távol-keleti problémás esetekkel kapcsolatban nyilvánult meg, ezzel gyakorlatilag beárazva, hogy

Ukrajna kérdését továbbra is marginálisnak tekinti a pekingi vezetés.

Tung azért reagált az ukrán elnök szavaira is, annyit mondott, hogy „ők nem járultak hozzá a háború lángjainak növeléséhez”.

Nem véletlen, hogy nem Tung nyilvánította ki az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kínai konkrét hozzáállást, hanem Ho Lej altábornagy, a PLA Katonai Tudományos Akadémiájának korábbi alelnöke, aki szerint Peking nem szeretne háborút a felek között. Hozzátette, hogy Kína „a konfliktus kirobbanása óta kitart a béke szorgalmazásának és a párbeszéd előmozdításának politikája mellett”, valamint tűzszünetet sürgetnek a felek között. Kritizálta ugyanekkor azokat a kormányokat, akik a „párbeszéd előmozdítása helyett inkább proxy-háborúkba bocsátkoznak”. Ezzel egyértelműen a nyugati fegyverszállítmányokat kifogásolta. Ez a verzió sokkal inkább Moszkva álláspontját tükrözi, mivel az oroszok szeretnék azt elérni, hogy Kijevtől elforduljanak a szövetségeseik, ezzel pedig Ukrajna kilátástalan helyzetben találja magát a csökkenő fegyverkészlettel. Nem véletlen, hogy éppen Szingapúrban tette világossá Peking azt is, hogy kihagyják a svájci békecsúcsot, meg is indokolták döntésüket:

Oroszországnak és Ukrajnának egyaránt el kell ismernie, minden félnek egyenlően kell részt vennie, és minden béketervet tisztességesen meg kell vitatni.

Kína és Ukrajna képviselői nem találkoztak egymással a délkelet-ázsiai csúcson, de Kijev kifejtette, hogy ő továbbra is érdeklődik a párbeszéd iránt.

Az események Szingapúr után még negatívabb fordulatot vettek Kijev számára. Vang Ji kínai külügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy a Peking által kidolgozott békeformula (amely mintegy alternatívként jelent meg az ukrán vezetés által prezentált elképzeléssel szemben) mellett már legalább két tucat ország sorakozott fel. A Brazíliával közösen lefektetett elképzelés szerint egy olyan konferenciát kell szervezni, amelyen Ukrajna és Oroszország is részt vesz, addig nincs értelme békéről beszélni. Ji szerint 26 ország jelezte, hogy részt venne egy ilyen eseményen, valamint további 45 támogatná a megszervezését. A legfőbb probléma az, hogy a jelenlegi helyzetben a felek elutasítják, hogy közvetlen megbeszéléseket tartsanak a háború lezárásáról. Ezt a kínai külügyi tárcavezető is elismerte, szerinte

még nem születtek meg az ilyen jellegű dialógus szükséges feltételei.

Kínával kapcsolatban az ukrajnai háború kezdete óta gyakran felmerülő vád, hogy a keleti nagyhatalom aktívan támogatja Moszkvát a hadműveletek folytatásában. Számos alkalommal feltárták, hogy az oroszok kreatív módszerekkel folyamatosan kicselezik a nemzetközi szankciókat, és nagy mennyiségben jut az országba olyan kettős felhasználású technológia (vagyis a civil és a katonai szektorban is felhasználható), amelyet aztán a hadiipar használ fel. Peking azzal védekezik, hogy szigorúan ellenőrzik a tiltólistás termékek exportját, és a feltételezésekkel ellentétben egyáltalán nem szállítanak fegyvereket Oroszországnak. Az viszont megkérdőjelezhetetlen tény, hogy Kína hatalmas mennyiségben szerez be nyersanyagokat az oroszoktól, ezzel hozzájárulva a Kreml többé-kevésbé stabil pénzügyi helyzetéhez.

Bürgenstockban három kiemelt témára lehet számítani az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, ezek a nukleáris biztonság, élelmiszerbiztonság és a hadifoglyok, valamint az Oroszországba hurcolt ukrajnai gyerekek szabadon bocsátása lesznek. Az eseménnyel kapcsolatos nyugati várakozások azok, hogy olyan döntés tud majd születni, amellyel közelebb hozhatják a tényleges tűzszüneti megállapodást majd Ukrajnában.

A háború eseményei egyelőre nem a megnyugvás felé tartanak.

Oroszország májusban indított nagyszabású támadást a kelet-ukrajnai Harkiv megyében, míg Ukrajna az elmúlt napokban kapott felhatalmazást több szövetségesétől is ahhoz, hogy a nyugati fegyvereket Oroszország területe ellen vesse be.

Címlapkép forrása: Diego Herrera Carcedo/Anadolu via Getty Images

Kiszámoló

Örökség: beszélni kell róla

Apósom négy hónapja meghalt, ennyi idő alatt annyi történt, hogy kijött az értékbecslő, adott egy irreálisan magas árat az ingatlanra, amit meg akartunk támadni, mert messze nem ér annyit a h

MNB Intézet

Fánk-hatás 2.0

A Covid-járvány kitörése után kiköltözési hullám indult el a nagyvárosokból, jelentős áremelkedést okozva a környező településeken. Vajon mennyiben változott azóta a helyzet? Visszarend

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ez aztán a fordulat a Dunaferr

Könyvelő

Könyvelő
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Globális terjeszkedésbe kezd a Revolut