Európa vezető országaiban hozott csúnya felfordulást az EP-választás – Ezek a nagy megmérettetés tanulságai
Globál

Európa vezető országaiban hozott csúnya felfordulást az EP-választás – Ezek a nagy megmérettetés tanulságai

Az Európai Unió 27 országában tartották csütörtöktől vasárnapig az európai parlamenti választásokat. Bár az EP-választások közvetlen közjogi következménnyel nem járnak, több országban jelentős politikai változásokat okoztak az eredmények. Európa legnépesebb országában és vezető gazdaságában, Németországban súlyosan meggyengült a kormánykoalíció, és második helyre jött fel a szélsőjobboldali AfD. Az EU második számú vezető tagállamában, Franciaországban pedig Emmanuel Macron pártja akkora vereséget szenvedett, hogy az elnök feloszlatta a nemzetgyűlést, amivel egyben a kormány is megbukott, és új választások következnek. Ami az EP-választások összképét illeti: az Európai Parlamentben szemmel látható a jobbra tolódás, de igazi jobboldali áttörés nem következett be. Továbbra is a centrista pártok vezető szerepe körvonalazódik, az Európai Néppárt győzelme pedig azt jelenti, hogy Ursula von der Leyen jó eséllyel folytathatja az Európai Bizottság élén.

Európai Parlament

Az Európai Parlament eddig 705 tagú volt, a mostani választást követően azonban már 720 tagja lesz. A friss mandátumszámok itt követhetők.

Az egyes frakciókat tekintve

az Európai Néppárt (EPP) egyértelmű győzelmet aratott,

és közel tíz képviselővel tudta növelni mandátumainak számát. Az EPP egyedül megszerezhette a képviselői helyek több mint negyedét. A Néppárt győzelme azt jelenti, hogy csúcsjelöltje, Ursula von der Leyen folytathatja munkáját az Európai Bizottság élén, már amennyiben a 27 tagállam állam- vagy kormányfője, illetve 361 EP-képviselő rábólint erre.

A második számú erő maradt a szociáldemokrata frakció, a Szocialisták és Demokraták (S&D), amely mintegy 135 mandátumot tudott megszerezni, néhány képviselői helyet veszítve ezzel. A szocialisták nyitottnak mutatkoztak a Néppárttal való együttműködésre, de von der Leyennek megüzenték: csak akkor támogatják, ha nem építgeti a kapcsolatokat az EPP-től jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójával, melynek vezető ereje Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kormánypártja lesz.

A harmadik helyen a liberális Újítsuk meg Európát! (Renew Europe – RN) frakció végzett, de 20 körüli mandátumot veszített 2019 óta, elsősorban Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Reneszánsz rossz szereplése következtében. Az EP-ben a Néppárt, a szocialisták és a liberálisok eddig koalíciót alkottak, és utóbbiak súlyos veszteségei ellenére mandátumszámaikkal

továbbra is meglesz a kényelmes többségük.

Negyedik helyre futott be az ECR, amely néhány mandátummal tudta növelni képviselői helyeinek számát. A tőlük is jobbra álló Identitás és Demokrácia (ID) csak az ötödik helyen végzett ugyan, ugyanakkor arányosan ő mutatta be a legnagyobb növekedést a mandátumszámokban, köszönhetően elsősorban a Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése által kivívott franciaországi győzelemnek.

A liberálisok után a Zöldek a választás másik nagy vesztese, majdnem húsz képviselőt veszítettek úgy, hogy eddig is csak 71 képviselőjük volt. A radikális baloldali pártokat tömörítő Baloldal minimális veszteségeket szenvedett, és az EP legkisebb frakciója marad.

vw93eiulbsjhtczel2x7t5

Az elnyert mandátumok számát tekintve elmondható:

egyértelmű a jobbra tolódás az Európai Unióban, ugyanakkor a markáns jobboldali fordulat elmaradt.

Az Európai Parlament három vezető ereje továbbra is a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok maradnak, akiknek ezután is meglesz a többségük. Az ECR-nek és az ID-nek vélhetően az elkövetkező öt évben is marad az opponálás. Az ECR-ben Meloni, az ID-ben Le Pen fogja vinni a vezető szerepet, és bár utóbbi szeretne egyesülést a konzervatívokkal, a két frakció között számos ellentét feszül, ami ezt igencsak megnehezíti.

Nagy bukások

A legnagyobb bukást egyértelműen Emmanuel Macron szenvedte el. Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése 30 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben, Macron Reneszánsz pártja azonban ennek kevesebb mint felét, 13-at, és szorosan a nyomában van a szocialista párt, amely szintén 13 képviselői helyet húzott be.

Macron az előzetes eredmények ismeretében bejelentette:

feloszlatja a Nemzetgyűlést, és június 30-ára, illetve július 7-ére törvényhozási választásokat ír ki.

Ez egyben a Gabriel Attal vezette kormány bukását is jelenti, Macron maga azonban nem mondott le, elnöki mandátuma 2027-ig tart. Amennyiben viszont a nemzetgyűlési választásokon hasonló eredmény születik, mint az EP-választáson, akár társbérlet is jöhet, ami a félelnöki rendszerű Franciaországban azt jelenti, hogy az elnöknek egy más színezetű Nemzetgyűléssel és kormánnyal kell együtt vezetnie az országot.

Nagyon rosszul szerepelt a német kormánykoalíció is.

Olaf Scholz kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD mindössze a harmadik helyre futott be 14 százalékkal, míg nagyobb koalíciós partnere, a Zöldek 12 százalékot, kisebb partnere, a liberális FDP pedig 5 százalékot szerzett. Az első helyen a konzervatív CDU/CSU pártszövetség végzett 30 százalékkal,

a második helyre viszont befutott az elmúlt hónapokban számos botrány által tépázott és még az ID-frakcióból is kizárt Alternatíva Németországnak (AfD).

Markus Söder, a CSU elnöke, egyben a legnépesebb német tartomány, Bajorország miniszterelnöke előrehozott választások kiírására szólította fel a kancellárt.

A francia kormány mellett egy másik is bukott, igaz, nem az EP-választások, hanem az azzal egy időben rendezett országos választások miatt: pártja gyenge szereplése miatt lemondott Alexander De Croo belga kormányfő.

Más országok eredményei

Az EU harmadik legnépesebb országában, Olaszországban Meloni kormánypártja, az Olasz Testvérek győzelmet aratott.

A negyedik legnépesebb országban, Spanyolországban viszont az ellenzéki Néppárt örülhet, Pedro Sánchez miniszterelnök szocialistái alulmaradtak.

Lengyelországban Donald Tusk miniszterelnök Polgári Koalíciója (KO) aratott győzelmet, közel 5 százalékkal megelőzve legfőbb vetélytársát, a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosságot (PiS). Bár a kormánykoalíció másik két pártja, a Harmadik Út és a Baloldal rosszabbul szerepelt, a szélsőjobboldali Konföderáció pedig feljött a harmadik helyre, az eredmény mindenképpen megerősítést jelent Tusk kormányzása számára.

Szlovákiában meglepetésre a liberális Progresszív Szlovákia végzett az első helyen, a nemrég merényletben megsérült Robert Fico szociáldemokrata Smer pártja csak a második helyre futott be. A szlovákiai magyarok pártja nem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, szemben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), amely éppen átugrotta azt. Szlovákiából bejutott ugyanakkor az EP-be Ódor Lajos, aki még Fico győzelme előtt vezette szakértői kormány élén az országot.

Ausztriában győzött ugyan a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ), de nem olyan előnnyel, mint amit a közvélemény-kutatások előrejeleztek neki: a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP), illetve az ellenzéki szociáldemokrata párt (SPÖ) szorosan a nyomában van. Csehországban a volt miniszterelnök, Andrej Babiš liberális, valójában inkább jobboldali populista pártja, az ANO győzedelmeskedett. Hollandiában nem sikerült az áttörés Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártjának (PVV): 7 mandátummal a második helyre futottak be a 8 képviselői helyet szerző zöld-szociáldemokrata szövetség mögött.

Címlapkép: Emmanuel Macron francia elnök és felesége, Brigitte Macron kilép a szavazófülkéből az európai parlamenti választásokon Le Touquet-Paris-Plage településen 2024. június 9-én.MTI/EPA/Reuters pool/Hannah McKay

MNB Intézet

Fánk-hatás 2.0

A Covid-járvány kitörése után kiköltözési hullám indult el a nagyvárosokból, jelentős áremelkedést okozva a környező településeken. Vajon mennyiben változott azóta a helyzet? Visszarend

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ez aztán a fordulat a Dunaferr

Könyvelő

Könyvelő
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Ez is érdekelhet
Globális terjeszkedésbe kezd a Revolut