Példátlan támadás érte Izraelt
RAW FOOTAGE: Watch as Iranian missiles rain over the Old City in Jerusalem, a holy site for Muslims, Christians and Jews.This is the target of the Iranian regime: everyone. pic.twitter.com/rIqUZWN3zy
— Israel (Defense) October 1, 2024
Izrael területét példátlan támadás érte tegnap: Irán több mint 180 ballisztikus rakétát lőtt ki ellenségére. Hasonló incidens történt már idén áprilisban, Teherán azonban ekkor jóval kisebb rombolóerejű fegyvereket használt és több időt hagyott az izraeli légvédelemnek a felkészülésre.
Izrael szerint a támadás összességében minimális kárt okozott, két ember megsérült és egy palesztin származású ember életét vesztette a csapás során. Ezen kívül egy katonai repülőtér területén több becsapódás is történt, de Jeruzsálem jelentése szerint a létesítmény alig szenvedett kárt.
Irán és Iránbarát közösségi oldalak szerint a katonai akció valójában súlyos károkat okozott Izraelben, több mikroblog is keringet – ellenőrizhetetlen hitelességű – felvételeket arról, hogy iráni rakéták csapódnak be városok körül. Fontos ismét hangsúlyozni: a legtöbb ilyen felvételnél még csak azt sem lehet teljes bizonyossággal megerősíteni, hogy egyáltalán a mostani konfliktusból származnak, így az okozott kár mértékéről sem lehet még hiteles becsléseket tenni.
מפקד פיקוד העורף, אלוף רפי מילוא נמצא כעת בזירת הנפילה בבית הספר בגדרה, עם כוחות פיקוד העורף הפועלים בנקודה pic.twitter.com/pLZ3AWpTDz
— צבא (ההגנה) October 1, 2024
Ettől függetlenül egy-két találat már izraeli oldalakon is megjelent, most nagyon úgy tűnik, hogy az elfogási ráta közel sem volt 100% körüli. A nagyszámú áldozatokat többek közt annak köszönhetően sikerült elkerülni, hogy tegnap este gyakorlatilag Izrael teljes lakossága óvóhelyre vonult.
All Israeli civilians are in bomb shelters as rockets from Iran are fired at Israel. pic.twitter.com/bKXPdqMsBr
— Israel (Defense) October 1, 2024
Mi lehet, ha Izrael ellentámadást indít?
Az áprilisi incidens során Izrael válaszcsapása diszkrét volt és minimális kárt okozott. Egy iráni katonai repteret vettek célba, ahol egy Sz-300-as légvédelmi rendszert lőttek ki, ennek annyi stratégiai szignifikanciája volt, hogy a támaszpont Irán Natanz melletti nukleáris létesítményét őrizte. Teherán ekkor azért nem indított újabb támadást, mert azt állították, hogy az akció Irán belterületéről indult.
Before and after of the radar that was attacked in Iran in satellite images.Iranian sources confirmed that Israel managed to hit the radar of the S-300 air defense system stationed at the pic.twitter.com/B0t0pDaIV8
— Nony (@NonyLaRoque) April 20, 2024
Emellett kicsit kevesebb mint egy hónappal az Izrael elleni támadás után Ebrahim Raiszi, Irán elnöke is halálos helikopter-balesetet szenvedett, több politikai és katonai vezetővel a fedélzeten. Ezt az incidenst kevesen kapcsolták össze Izraellel, Teherán pedig explicit tagadta, hogy a zsidó államnak bármi köze lenne a dologhoz, de ismert tény, hogy a Moszadnak minden képessége megvan ahhoz, hogy egy ilyen egyszerűen kivitelezhető szabotázsakciót végrehajtson, ha akar.
Emellett megölték Teheránban Iszmail Haníje Hamász-vezért is ismeretlen tettesek, és bár Jeruzsálem nem vállalta a felelősséget ezért az akcióért, széles körben azt feltételezik, hogy a támadást az izraeli titkosszolgálat hajtotta végre.
Jó esély van rá, hogy a mostani megtorlócsapás kevésbé lesz diszkrét.
Izrael általában azt a politikát követi, hogy ha területét támadás éri, a megtorlócsapásnak sokkal súlyosabbnak kell lennie, mint az eredeti támadásnak, így tudnak kellő elrettentő erőt képezni ellenfeleikkel szemben. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy ha Izraelre kilőttek 180 rakétát, ők 360 rakétát fognak visszalőni,
a lényeg, hogy olyan csapást mérjenek, ami jobban fáj az ellenséges országnak, mint amekkora kárt ők tudtak okozni a zsidó államnak.
A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Izrael
- Irán nukleáris létesítményeit,
- Irán olajipari létesítményeit,
- Irán politikai és katonai vezetését,
- és katonai reptereit venné célba.
A felhasznált eszközök tekintetében
- a főszerepet egy ilyen katonai akció során valószínűleg a légierő (IAF) kapná, Izrael nagy számban támaszkodhat ötödik generációs F-35I típusú lopakodó vadászbombázóira. Ezek a gépek képesek precíziós eszközökkel reptereket, nukleáris létesítményeket támadni, ezekben számottevő kárt okozni.
- Izraelnek jelentős mennyiségű hírszerzési és különleges műveleti eszköze van Iránon belül: kémek, szabotőrök, orgyilkosok, akik drónokkal, páncéltörő rakétákkal is fel vannak szerelkezve. Ők befolyásos iráni vezetőket gyilkolhatnak meg, fontos létesítményeket szabotálhatnak.
- Emellett az zsidó állam természetesen rendelkezik jelentős mennyiségű nagy hatótávolságú kamikaze-drónnal és ballisztikus rakétával is, de egy ilyen támadást könnyebb észlelni és elhárítani is, ezért nem biztos, hogy ezeket az eszközöket most bevetik.
Jó esély van rá, hogy Jeruzsálem nem csupán nekiküldené Irán készültségben lévő légvédelmének a saját offenzív képességét, a csapást megelőzné egy légierő által végrehajtott SEAD-küldetés is (Suppression of Enemy Air Defenses), melynek célja az iráni légvédelem semlegesítése. Izrael erre a célra kiváló radar elleni rakétákkal és nagy hatótávolságú levegő-föld rakétákkal rendelkezik, melyeket bőven azelőtt ki tudnak lőni, mielőtt az IAF gépei egyáltalán megközelítik az iráni légteret. Emellett racionálisan feltételezhető, hogy a légvédelemnek alapvetően is gondot okozna az izraeli lopakodó vadászgépek elfogása, ahogy láttuk ezt Izrael számos, Szíriában állomásozó, iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) elleni csapása során is.
Ha sikerült kárt tenni Irán légvédelmében, indulhat a stratégiai célpontok elleni csapás. Irán legtöbb nukleáris létesítménye (és néhány reptere) a föld alatt található, Izrael azonban tavaly decemberben kapott kifejezetten modern és ütőképes, BLU-109-es bunkerromboló bombákat az Egyesült Államoktól, emellett régebbi, hasonló célú eszközeik is vannak.
Egy ilyen katonai akció természetesen hatalmas kockázattal jár Izrael számára.
Ennek okai egyebek mellett, hogy
- még egy megfelelően előkészített katonai akció esetén is van rá esély, hogy a zsidó állam értékes repülőgépeket, pilótákat veszít a támadás során,
- Irán sokkal durvább, átfogóbb és jobban előkészített ellencsapást indíthat,
- ez pedig nyílt, általános háborúhoz vezethet.
Az izraeli haderőtől komoly erőforrásokat von el az, hogy két fronton küzdenek így is az iszlamistákkal, Libanon és Gáza jelentős képességeket köt le. Egy átfogó iráni támadás esetén természetesen jó eséllyel számíthat Jeruzsálem az Egyesült Államok segítségére,
az azonban továbbra is kérdéses, hogy Washington részt venne-e egy olyan katonai akcióban, amely akár egy Irán elleni szárazföldi háborúhoz is vezethet.
Az Egyesült Államok jelenlegi vezetése pragmatikusan inkább a tűzszüneti tárgyalások felé igyekszik terelni szövetségesét, a Biden-kormány azonban láthatólag nem teljesen ura a helyzetnek, Benjámin Netanjahu kormánya pedig nemhogy ignorálja Washington kéréseit, de nem is számol be (időben) legszorosabb támogatójának arról, hogy milyen katonai akciókat tervez. Amerikában ráadásul választások lesznek egy hónap múlva és az orosz-ukrán háború, valamint a gázai háború alapvetően is tematizálja a kampányt, a jelenlegi elnök pedig 2025 februárjában mindenképpen távozik hivatalából.
Ilyen helyzetben egy nyílt, Iránnal szembeni katonai konfliktus sem Izraelnek, sem Amerikának nem jönne jól. Az is tény viszont, hogy Jeruzsálem nem hagyhatja a mostani támadást keményebb válasz nélkül, hiszen az előző akcióval láthatólag nem sikerült eléggé ráijeszteni Teheránra.
Címlapkép forrása: US Air Force / Public Domain
