Tarol az urbanizáció, sok a fiatal Budapesten
Az urbanizáció (városiasodás) globális jelenség, a folyamat azonban különösen a feltörekvő gazdaságokban és a fejlődő világban figyelhető meg. Az ENSZ Népesedési Osztálya szerint 2020-ban a japán Tokió volt a világ legnagyobb városi agglomerációja, 37,4 millió lakossal. A következő legnagyobb agglomerációk az indiai Delhi és a kínai Sanghaj voltak. Az EU-ra összpontosítva a legnagyobb agglomeráció - a világranglista 28. helyén - a francia főváros, Párizs volt.
A városfejlődés mintái változatos formákat öltöttek: annak ellenére, hogy a városi és vidéki régiók közötti határvonal fokozatosan elmosódik - a növekvő számú külvárosi és városkörnyéki fejlesztések miatt -, a városok az EU teljes területének 3,6%-át tették ki 2018-ban, míg a lakosságon belüli arányuk jóval magasabb volt (38,9%).
Európa elöregedő népessége kapcsán a jelentés megjegyzi, hogy míg ez a minta az EU nagy részén megfigyelhető, néhány városi területen (ahol a népességnövekedés továbbra is viszonylag gyors, és ahol a fiatalok viszonylag magas arányt képviselnek az összes lakoson belül) ellentétes folyamatok figyelhetők meg. Ez összefügghet azzal, hogy a fiatalok oktatás és/vagy munka céljából a városi területekre költöznek, míg ezzel szemben az idősebbek inkább elhagyják a nagyvárosokat, és vidékre vagy kisebb városokba és községekbe vonulnak vissza. Az alábbi ábrán Magyarország területére bontva lehet látni, hogyan oszlik meg korcsoport szerint a lakosság.
Látható, hogy Budapesten és vonzáskörzetében dominálnak a fiatalabb lakosok:
Megugrott Budapest lakossága
A 2023 eleji adatok szerint a balti országok - Lettország és Észtország - lakosságának közel fele Rīga (53,1%) és Tallinn (46,7%) vonzáskörzetében él, az ír lakosság több mint kétötöde (43,2%) pedig Dublin metropoliszrégiójában. Dániát, Görögországot, Ausztriát, Magyarországot, Finnországot és Horvátországot szintén viszonylag magas arányok jellemezték, mivel népességük több mint 30%-a a fővárosuk metropoliszrégiójában élt; e viszonylag kis uniós országok többsége a monocentrikus demográfia példája, amely egy fő városi pólus körül alakult ki.
Ezzel szemben az EU legnépesebb országának fővárosi metropoliszrégiójában, azaz Berlinben a népesség jóval kisebb hányada él (6,5%). Az EU két további legnagyobb országa - Olaszország és Lengyelország - volt az egyetlen olyan uniós ország, ahol a lakosság kevesebb mint 10%-a élt a fővárosban és annak régiójában. Németország, Olaszország és Lengyelország a policentrikus gazdaságok példái, amelyek több városi pólus köré fejlődtek (vagyis nem a főváros dominál). Az alábbi ábrán az is látszik, hogy 2015 óta majdnem mindegyik európai főváros lakosságszáma nőtt.
A lakosság koncentrációját tekintve Budapest a 7. legnagyobb koncentrációval bír a fővárosok között.
Az is érdekes, hogy bár az EU-t a demográfiai elöregedés jellemzi, néhány nagyváros népességszerkezete viszonylag fiatal. Ez azzal magyarázható, hogy a fiatalokat az oktatás, a munkahelyek, a társadalmi élmények, a kultúra, a sport és a szabadidő terén kínált lehetőségek vonzzák a városi területek felé. Az alábbi ábra a fővárosi metropoliszok korszerkezetét mutatja 2023. január 1-jén:
Dublin (Írország) és Párizs (Franciaország) az egyetlen olyan főváros, ahol a lakosság legalább egynegyede 20 évnél fiatalabb.
Ezzel szemben az EU-ban 10 olyan fővárosi régió volt, ahol a 20 év alattiak az összlakosság kevesebb mint egyötödét tették ki; a legalacsonyabb arányt Athénban (17,8%), Romában (17,6%) és Valettában (16,9%) figyelték meg.
Budapesten a 20 évnél fiatalabb aránya 20% körül mozog.
Időskorúak eltartása: több munkaképes korú kellene
Az időskori függőségi rátát úgy számítják ki, mint az általában gazdaságilag nem aktív korú idősek (itt a 65 éves vagy annál idősebbek) és a munkaképes korúak (itt a 20-64 évesek) számának hányadosa.
2023 elején az EU-ban ez a ráta 36,4% volt, vagyis az EU népességén belül minden egyes idős emberre 2,7 aktív korú jutott.
Az alábbi térkép a nagyvárosi régiók időskori függőségi rátáját mutatja. A legmagasabb arányt Kelet-Németországban regisztrálták, a csúcsot Görlitzben (59,4%). Németországban még 2 olyan nagyvárosi régió volt, ahol a függőségi ráta meghaladta az 50%-ot (más szóval, ahol minden egyes idős emberre kevesebb mint 2 aktív korú ember jutott): Zwickau és Neubrandenburg.
Emellett 2 olyan nagyvárosi régió volt Dél-Franciaország és Észak-Olaszország partjainál, ahol az időskori függőségi ráta szintén meghaladta az 50%-ot: Perpignan és Genova. Portugáliában Coimbra régióban mértek hasonlóan magas arányt.
Az EU nagyvárosi régiói közül Dublinban (22,1%) és Luxemburgban (23,2%) volt a legalacsonyabb az időskori függőségi ráta, míg a többi nagyvárosi régió közül Ciprus, Franciaország és Svédország fővárosi régióiban is viszonylag alacsony volt a mutató.
Budapesten 32,3%-ot mértek, vagyis mintegy 3 aktív korú jut egy idősre a fővárosi régióban.
Ha nem lenne migráció, bajban lenne Európa
A népesség dinamikáját két paraméter befolyásolja:
- egyrészt a természetes népességváltozás (a születések és a halálozások számának különbsége),
- másrészt a nettó migráció (a területre beköltöző és onnan kiköltöző emberek számának különbsége).
Mivel az EU-n belül a természetes népességnövekedés általában stagnált, és egyes esetekben csökkenésbe fordult, a nettó migráció relatív hatása a teljes népességváltozásra egyre nagyobb lett. A regionális statisztikákon belül természetesen a migrációs áramlások vonatkozhatnak az ugyanazon uniós országokon belüli (gyakran a vidéki területekről a városokba irányuló) belső mozgásokra, valamint a más uniós országokból és nem uniós országokból érkező vagy oda irányuló migrációs áramlásokra.
A nyers népességváltozási ráta a népesség változását méri az átlagos népességhez viszonyítva; ezt 1 000 lakosra (százalékpont) vetített arányszámként fejezik ki. A nagyvárosi régiók közül relatíve a leggyorsabb népességnövekedési ütemet 2015 és 2022 között Írországban és Észtországban regisztrálták, mivel a lakosságszámuk átlagosan 16,3, illetve 14,7 százalékponttal nőtt. Viszonylag nagymértékű növekedés volt Svédországban, Csehországban, Dániában, Ausztriában és Hollandiában is. Ezt a 7 országot általában pozitív növekedési ráták jellemezték mind a nettó migráció, mind a természetes változás tekintetében, bár Csehországban és Ausztriában a természetes népességváltozási ráta enyhén negatív volt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
