Musk nekiment a német főáram politikusainak, és hitet tett az AfD mellett
Csak az AfD mentheti meg Németországot
– írta Elon Musk techmilliárdos saját tulajdonú közösségimédia-platformján, az X-en – egy német szélsőjobboldali influenszer videóját kommentálva – tavaly december 20-án. Épp azon a napon, amikor (a nap folyamán később) Magdeburgban egy szaúdi származású, de 2006 óta Németországban élő orvos belehajtott a tömegbe a magdeburgi karácsonyi vásáron, hat embert megölve és csaknem 300-at megsebesítve. Bár az elkövető nem iszlamista, hanem iszlámkritikus volt, a sokkoló esemény újra felélesztette a vitákat a bevándorlásról Németországban. Bár a támadó kapcsán a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párttal való szimpátia is felmerült, maga a párt iszlamista támadásként igyekezett keretezni a terrormerényletet, alátámasztani próbálva saját bevándorlásellenes nézeteit.
Elon Musk a Magdeburgban történtekhez is azonnal kommentárt fűzött, egyenesen Olaf Scholz kancellárt támadva meg.
Scholznak le kell mondania. Alkalmatlan bolond
– írta a techmilliárdos ismét csak a saját platformjára.
Scholz nem az egyetlen német politikus, aki az utóbbi hetekben megkapta a magáét Musktól. Még november végén Angela Merkel volt kancellárra talált ki egy nem éppen hízelgő gúnynevet („Angela Merkin” – utóbbi a női szeméremszőrzet egyik megnevezése), majd a Németországban pusztán ceremoniális szerepet játszó és ezt a szerepét mindig kínosan be is tartó Frank-Walter Steienmeier lett a milliárdos szavai szerint „antidemokratikus zsarnok”, Robert Habeck zöldpárti alkancellár pedig „a német nép árulója” titulust kapta meg.
Musk aztán emelte a tétet:
az év végén a Welt am Sonntagban, a konzervatív irányultságú Die Welt napilap vasárnapi kiadásában jelentetett meg véleménycikket,
amelyet a lap a Die Welt főszerkesztője, Jan Philipp Burgard véleménycikkével együtt közölt, amely rögtön kritika alá is vette Musk állításait. (Burgard 2025. január 1-jétől vette át a főszerkesztői posztot, tehát akkor még hivatalosan mint leendő főszerkesztő írta a cikkét.) Cikkében Musk azt fejtette ki, amit már napokkal korábbi X-üzenetében is megírt:
Az Alternatíva Németországért (AfD) az utolsó reménysugár az ország számára.
A milliárdos alapállítása az – amit kevesen vitatnának –, hogy a német gazdaság rossz helyzetben van. Azonban Musk azt is hozzáteszi, hogy szerinte ebből csak az AfD programja jelenthet kiutat.
Ha Németország vissza akarja nyerni ipari erejét, akkor olyan pártra van szüksége, amely nemcsak a növekedésről beszél, hanem politikai intézkedéseket is tesz annak érdekében, hogy olyan környezetet teremtsen, amelyben a vállalatok erős állami beavatkozás nélkül is virágozhatnak
– írta Musk, aki szerint a bevándorlás, az energiafüggetlenség és az innováció területén is az AfD az, amely Németországot jó irányba mozdíthatná el. A techmilliárdos a cikkben az AfD szélsőjobboldaliságával kapcsolatos vádakat is igyekezett visszaverni, méghozzá azzal az érvvel, hogy a párt társelnöke és kancellárjelöltje, Alice Weidel leszbikus, aki egy Srí Lanka-i nővel él együtt.
Ez úgy hangzik, mint Hitler? Na de kérem!
– írta Musk.
Jan Philipp Burgard válaszcikkében azt írta, Musk diagnózisa ugyan helyes, de a terápia, amit javasol, „végzetesen hamis”. A főszerkesztő szerint a német gazdaság számára katasztrofális lenne, ha az AfD kiléptetné Németországot az EU-ból, márpedig a párt ténylegesen ezt tervezi (népszavazás révén). Ehelyett Oroszországhoz kötné Németországot, ismét az orosz gáztól tenné függővé a német gazdaságot, ami Burgard szerint veszélyeztetné az energiabiztonságot. A főszerkesztő úgy véli, Alice Weidel leszbikus pártkapcsolata nem érv az AfD szélsőjobboldali tendenciái ellen, elég csak a türingiai pártvezért, Björn Höckét említeni, akit többször is pénzbüntetésre ítéltek náci jelszavak használata miatt.
Az AfD a Höcke-szárnnyal, az Oroszországnak és Kínának való behízelgésével, valamint Amerika és az EU elutasításával korántsem „a remény utolsó sugára ebben az országban”, ahogy Elon Musk írja. Veszélyt jelent az értékeinkre és a gazdaságunkra. Még egy zseni is követhet el hibákat
– vonja le a konklúziót Burgard.
Nemcsak Musk, a Die Welt is a német politika célkeresztjébe került
Musk cikkét rögtön számos kritika érte német politikusok és politizáló értelmiségiek részéről. Ugyanakkor a célkeresztbe nem is elsősorban Musk gondolatai kerültek – ezek már a korábbi nyilatkozatokból is nagyrészt ismertek voltak –, hanem a Die Welt, amiért teret adott az amerikai milliárdos véleményének a választási kampányban.
Eva Marie Kogel, a Die Welt és a Welt am Sonntag véleményrovatának vezetője egyet nem értését kifejezve rögtön felmondott. Később Hans Martin Tillack vezető riporter is bejelentette felmondását a lapnál. A szerkesztőségből többen is nemtetszésüknek adtak hangot Musk cikkének megjelentetése miatt.
Matthias Miersch, a szociáldemokrata SPD főtitkára a Die Welt kiadóját, az Axel Springert bírálta, „szégyenteljesnek és veszélyesnek” nevezve, hogy megjelentették Elon Musk cikkét.
A szocialista egészségügyi miniszter, Karl Lauterbach azt írta:
Az a tény, hogy a politikai hatalom egyre könnyebben megvásárolható, nagyon káros lesz a demokráciára nézve. Ha az újságok csatlakoznak, akkor a saját sírjukat ássák, és semmivel sem jobbak, mint a közösségi média.
A Zöldek frakcióvezető-helyettese, Konstantin von Notz szintén a Die Weltet bírálta a cikk megjelentetéséért:
Ha egy olyan nyugati oligarchának, mint Musk, platformot kínálunk a demokrácia ellenségeinek és a jogállamiság megvetőinek támogatására, az egyszerűen történelemfelejtés.
Voltak persze olyan hangok is, amelyek a szólásszabadság fontosságára hívták fel a figyelmet, amely természetesen Muskot is megilleti. Szerintük inkább vitába kellene szállni a milliárdossal, és kimutatni érvei helytelenségét, mintsem a szólásszabadság szellemével ellenkezően az elhallgatása mellett érvelni.
A személyesen is betámadott Olaf Scholz kancellár a maga részéről higgadtságra intett újévi beszédében.
Szociáldemokrataként már a múlt századelő óta megszoktuk, hogy vannak gazdag médiavállalkozók, akik nem értékelik a szociáldemokrata politikát – és nem tartják meg a véleményüket maguknak. De ez nem újdonság. Nyugodtnak kell maradni
– mondta Scholz, aki a sértéseknél sokkal aggasztóbbnak nevezte azt, hogy
Musk egy olyan, részben szélsőjobboldali párt mellett kampányol, mint az AfD, amely a Putyin Oroszországához való közeledést hirdeti, és gyengíteni akarja a transzatlanti kapcsolatokat.
A választások megnyerésére legesélyesebb CDU/CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz Muskot bírálta, amiért szerinte beavatkozik a német választásokba, az AfD támogatására való felhívását „basáskodónak és arrogánsnak” nevezve.
A nyugati demokráciák történetében nem emlékszem hasonló esetre, amikor egy baráti ország választási kampányába avatkoztak volna be
– mondta Merz, azt a fiktív szcenáriót hozva példának, hogy mi lenne, ha egy német milliárdos a New York Timesban az amerikai elnökválasztás során érvelne egy jelölt támogatása mellett.
Még a Muskkal alapvetően szimpatizáló, liberális, piac- és nagytőkepárti FDP is kritizálta a milliárdost, amiért az AfD támogatására szólított fel. Christian Lindner pártelnök azt mondta, bár lenyűgözi Musk vállalkozói kreativitása, ez azonban „nem feltétlenül kapcsolódik automatikusan a politikai ítélőerőhöz”. Lindner szerint Musk nem érdekelt Németország megerősítésében, hanem „Németország gyengítéséről van szó”.
Lehetséges, hogy Amerika érdekében akarja gyengíteni Németországot, egy olyan párt ajánlásával, amely gazdaságilag ártana nekünk és politikailag elszigetelne minket
– jegyezte meg Lindner.
Lindner nincs egyedül véleményével: mások is úgy gondolják – például Habeck alkancellár, aki újévi beszédében hasonlóan vélekedett –, hogy a Donald Trump leendő elnöksége alatt fontos kormányzati pozíciót elnyerő Musk valójában azért állt az AfD mellé, mert Európát és különösen annak legerősebb gazdaságát, Németországot akarja gyengíteni. Trump maga is a kampányban többször bírálta Németországot, a belengetett Európa-ellenes védővámok pedig elsősorban éppen a német autók Egyesült Államokba történő behozatalát céloznák.
Németország EU-ból való esetleges kilépése – ami az AfD egyik kimondott célja – nemcsak Németországot, hanem természetesen az egész EU-t gyengítené. Ráadásul mivel Németország a közösség gazdasági motorja, sőt, az egész európai közösség megalakulásának egyik célja éppen Németország és Franciaország hosszú távú megbékítése volt, egy „Dexit” lényegében értelmetlenné tenné az EU-t, és ismét visszahozhatná az egymással civakodó nemzetek Európáját. Hogy valóban van-e ilyen megfontolás Musk politikai „ámokfutása” mögött, természetesen nem lehet tudni, de egyes Trump- és Musk-nyilatkozatok kétségkívül támogatnak egy ilyen értelmezést.
Musk az X-en beszélgetett az AfD kancellárjelöltjével
A német törvények szerint Elon Musk – mivel nem EU-s állampolgár – nem támogathatja pénzzel az AfD kampányát. Úgy tűnik azonban, hogy a pénzen kívül bármilyen segítséget megad, amit jól mutat, hogy németországi „kampányolásának” eddigi csúcspontjaként csütörtök este
75 perces beszélgetést folytatott az AfD kancellárjelöltjével, Alice Weidellel saját közösségi platformján, az X-en.
Die Unterhaltung mit Elon Musk im Video - mit deutschen Untertiteln. Jetzt reinschauen! #MuskWeidel
— Alice (Weidel) January 9, 2025
Weidel a sajátos interjúban elmondta, szerinte Németországot az elmúlt 20-25 évben rosszul kormányozták. A 16 évig kormányzó Angela Merkelt az első „zöld” kancellárnak nevezte, és megjegyezte, szerinte alapvetően rombolta le Németországot. Példának hozta az illegális bevándorlók beengedését 2015-ben és az atomerőművek bezárását, ami szerinte tönkretette a német energiapolitikát. Ezzel Musk is egyetértett, tragédiának nevezve Németország számára az atomenergiáról való leválást. Weidel szerint a német gazdaság érdekében vissza kellene vezetni a nukleáris energiát, és nem csak a megújulókra építeni. Az AfD kancellárjelöltje hozzátette, hogy épp az atomerőművek bezárásával esett egybe az orosz gázszállítások beszüntetése. Musk erre úgy reagált, ez a „legőrültebb dolog”, amit valaha látott.
Weidel ezt követően arról beszélt, hogy bár szélsőjobboldali pártnak állítja be őket a főáramú média, ők egy konzervatív, libertárius párt, akik le akarják építeni a bürokráciát, meg akarják szabadítani a cégeket és az egyéneket a bürokratikus terhektől. Musk ennek kapcsán elmesélte, milyen kihívást jelentett a Berlinhez közeli Tesla-gyár megépítése a német bürokrácia miatt, példának hozva, hogy 25 ezer oldalnyi dokumentumot kellett kinyomtatniuk. Weidel a továbbikban arról beszélt, hogy nagyon magasak a német adók, így egy német állampolgár az év több mint felében „ennek a diszfunkcionális államnak dolgozik”. Weidel bírálta a német oktatási rendszert, amely szerinte rosszul működik, nem közvetít megfelelő tudást.
Ez az oka, hogy például a fiatal emberek miért ránk szavaznak
– mondta az AfD társelnöke.
Weidel és Musk ezt követően több témára is kitértek, például a bevándorláséra, a „cenzúrára”, de szó esett Adolf Hitlerről is, akit az AfD kancellárjelöltje „kommunista, szocialista típusnak” nevezett, mert vállalatokat államosított. Az AfD ezzel szemben a kevesebb állam híve – mondta Weidel, aki szerint pártja a zsidó emberek egyetlen védelmezője Németországban, ugyanis a többi párt olyan embereket engedett be, akik antiszemiták, és bűncselekményeket követnek el zsidókkal szemben.
A Weidel és Musk közötti beszélgetés már akkor nagy visszhangot keltett, mikor beharangozták. Thierry Breton volt uniós biztos már szombaton azt mondta, hogy az X-en sugárzott beszélgetés jelentős előnyt ad az AfD-nek vetélytársaival szemben a német választási kampányban, és felvetette, hogy ez mennyiben férhet össze az EU médiaszabályozásával, a Digital Services Acttel (DSA). Breton levelet küldött Weidelnek is, amelyben figyelmeztette a kancellárjelöltet a törvények betartására. Musk erre szerdán úgy reagált, hogy az EU meg akarja akadályozni a Weidellel való beszélgetését, mire Breton hazugsággal vádolta meg a techmilliárdost. Az Európai Bizottság hétfőn megerősítette, hogy vizsgálják, hogy a beszélgetés ütközik-e az uniós szabályozással. Az X-szel kapcsolatban egyébként jelenleg is EU-s vizsgálat folyik annak eldöntésére, hogy tevékenysége megfelel-e az uniós digitális szabályozásban foglaltaknak.
Címlapkép: Elon Musk és Olaf Scholz a Tesla Grüneheidében épült gyárának megnyitóján 2022. március 22-én. Forrás: Christian Marquardt - Pool/Getty Images
