Bár kár lenne egyelőre elkiabálni, de nagyon úgy tűnik, hogy Donald Trump „maximális nyomás” politikája szép lassan kezd beérni Iránnal. Az elnök ugyanis eleinte gazdasági vonalon tekerte fel a csúcsra a terheket, majd hamarosan katonai oldalon is olyan lépéseket jelentettek be, amelyek előrevetítették, hogy hamarosan bizony tényleg hajlandó akár háborúba is menni Teherán politikusainak megtörésére. A politika, úgy tűnik, meghozta a gyümölcsét, ugyanis április 7-én két fontos bejelentés is érkezett: az amerikai és az iráni delegáció hamarosan személyesen ül le tárgyalni a helyzet lehetséges megoldásáról, valamint a síita hatalommal nagyon jó kapcsolatot ápoló fegyveresek egyszerűen leszerelnek Irakban. Bár az első bejelentés számít nagyobb szenzációnak, hosszú távon egészen biztosan a másodiknak lehet fontos hatása.
A zavaros harcosai
Irán befolyásának felemelkedésének lehetőségét ironikus módon éppen az Egyesült Államok lépései hozták el. Az ország ugyanis sokáig némileg beszorított helyzetben volt, amiből nem igazán tudott kitörni. Dél-délnyugat felé ott sorakoztak az amerikai katonai bázisok a Perzsa-öbölben, és az ottani országok vezetői is mélyen elkötelezettnek tűntek a Fehér Ház szoros védelmi-gazdasági szövetségével. Kicsit északabbra ott feküdt Szaddám Husszein Irakja, amely elegendő erőt képviselt ahhoz, hogy visszatartsa Teheránt, míg északabbra a NATO egyik legerősebb hatalma, Törökország fekszik. A Kaukázus nem igazán számított terepnek, maradt tehát a keleti terjeszkedés, de ott se valami nagy eséllyel.
2003. március 20-án aztán egy pillanat alatt minden megváltozott: az Egyesült Államok háborút indított Irak ellen.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
