Hamarosan jöhet Kína nagy inváziója? A fenyegetett sziget lázasan készül, de egyre ijesztőbb belső viták hátráltatják

Védelmi-biztonsági szempontból Tajvan kitüntetett figyelmet kapott az elmúlt években, és ebben Donald Trump kormánya sem hozott változást, folytatódnak az elmúlt években szinte már megszokottá váló események. Kína időről időre felvonultatja a haderejét a sziget körül, miközben Washington felől egymásnak ellentmondó üzenetek érkeznek, amelyek hol a védelmi költségvetés megemelését kérik, hol pedig a katonai támogatásról biztosítják Tajpejt. Bár ezek között a kettős üzenetek között néha nehézkes kiigazodnia a sziget vezetésének, az világos, hogy mindenképpen erősítenie kell a védelmi kapacitást és fel kell pörgetnie a hadiipart. Több forgatókönyv létezik, de arra egyre kisebb valószínűséget adnak, hogy Peking csak blöfföl és valójában egyáltalán nem komoly szándékkal villogtatja erejét. Az is kérdés, hogy a nagyhatalom egy esetleges támadásnál pontosan milyen taktikát alkalmazna, de az ismétlődő gyakorlatok a nagyszabású invázióra előkészítésére utalhatnak. Tajvannak ebben a helyzetben égetően szükség lenne az Egyesült Államok (illetve más térségbeli országok) segítségére, mivel önállóan szinte egészen biztosan nem tudná huzamosabb ideig kitartani a sokszoros túlerőben lévő kínai hadsereggel szemben. Éppen ezért

nem mindegy, hogy Tajpej hogyan viszonyul most a helyzethez és mennyire törekszik Trumpék meggyőzésére a saját ügyük mellett.

Chinas just launched massive military drills around Taiwan this morning - Army, navy, air force, and rocket units deployedThe PLA Eastern Theater Command statement: pic.twitter.com/0TcPQwu7Rr

— Indo-Pacific (News) April 1, 2025

Az aszimmetrikus hadviselés sarokpontja, a drónok

2024 júniusában jelentették be, hogy Washington kidolgozta a „Hellscape” stratégiáját a Tajvani-szorosban, amelynek a lényege, hogy drónok tömegével árasztják el a tengerszorost, ezzel lényegében amolyan „halálzónává” változtatva mindazt. Szűk határidőt szabtak, ugyanis kijelentették, hogy 2025 augusztusára már készen kell állnia mindennek Kína esetleges támadása miatt. A határidő szorossága betartása érdekében a témával kapcsolatos bejelenések folyamatosan érkeztek. A legfrissebb mondatok éppen a napokban érkeztek. Április 9-én az Egyesült Államok Indo-csendes-óceáni Parancsnokságának vezetője, Samuel Paparo tengernagy kijelentette, hogy az amerikai és a tajvani beruházások összehangoltan zajlanak a szükséges kapacitás kiépítése érdekében.

A „Hellscape” legfontosabb eleme az, hogy a sziget képes legyen önállóan, nagy tételben megfelelő drónok tömeges gyártására, amivel tömeges támadást tud indítani a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) esetleges inváziója esetén. Ez önmagában még nem biztos, hogy elegendő lehet egy támadás visszaverésére, viszont képes lehet annyi kárt okozni az ellenséges flottában, hogy azok nem tartják majd a továbbiakban folytatásra érdemesnek a hadműveletet, vagy csak hetekre/hónapokra belassítani mindazt. Információk szerint 2025 elején azon dolgoztak, hogy a meglévő kapacitásokat megduplázzák. A nagyságrendről egy katonai forrás elmondta, hogy ezres léptékben kell gondolkodni a kívánt hatékonyság eléréséért, ehhez fel kell tölteni a raktárkészleteket is.

További rakétarendszerek fejlesztései is tovább zajlanak, így a Van-Csien levegő-föld rakétarendszer programja tavaly év végén zárult le, a Hsziung-Seng rakétarendszerre pedig már kevés keret maradt a költségvetésben, amely a program végét jelzi. Ezen felül

a sokoldalú típusok bevetésére koncentrálnak, tehát tengeri, légi és vízalatti eszközök összehangolt használatát tervezik.

Az elképzeléshez kapcsolhatóan meg is indultak a szükséges lépések, így például megduplázzák a támadó drónok gyártási kapacitását a szigeten, összesen négyfajta típussal számolnak:

• Kis hatótávolságú drón, a közvetlen csapásmérésekhez.
• Cirkálórakéta képességekkel bíró öngyilkos drón.
• Függőleges fel- és leszállásra képes drónok, amelyek képesek repülési módot változtatni.
• Kis költségvetésű rakétaképességű drón.

Szintén a „halálzóna” stratégia részeként Tajpej nemrégiben bemutatta az első saját fejlesztésű tengeri drónját, amely sokoldalú bevetésre alkalmas.

Taiwanese shipbuilder CSBC Taiwan unveiled a new USV named pic.twitter.com/APjTElQBWK

— Taiwan (Defense) March 25, 2025

A sorkatonaság

A háborús felkészülés jegyében még a korábbi elnök Caj Ing-ven jelentette be, hogy kötelezővé teszi a sorkatonai szolgálatot a szigeten a 2004 után született férfiak számára. Az előírt időtartamban is változás állt be, mivel a korábbi 4 hónapot 1 évesre emelték. Az intézkedések célja egyértelműen az volt, hogy ezzel a lakosság nagyobb részét tegyék felkészültté egy esetleg háború idejére. Az oktatási rendszerben is eszközöltek változtatásokat, így a friss programban az új típusú fegyverek használatára készülnek fel, így Stinger és Javelin rakétákkal és Kestrel rakétavetőkkel ismerkednek meg. A módosítások célja az volt, hogy a lakosság szemében gyakran csak „nyári tábornak” csúfolt képzés jóval komolyabb szerepet kapjon. A program azonban jelentős gondokkal küzd, mivel az előírásban szereplő fegyverek egyelőre nem állnak rendelkezésre kellő számban a kiképzés minőségének garantálásához. Az elmaradást jelzi, hogy 2024 októberében Tajpej ahhoz kért engedélyt, hogy közel 2000 Stingert szerelhessenek össze. Az elméletre építő oktatásban kiemelték, hogy növelik a szimuláció szerepét, amely részlegesen képes lehet helyettesíteni a gyakorlat kiesését.

With understocked equipment, lackluster recruitment, and budget fights in the legislature, full implementation of Taiwans new mandatory military service plan remains difficult. https://t.co/TN13z3bWFd

— The (Diplomat) April 13, 2025

A sorkatonai szolgálat visszaállítása egyelőre ég kifejezetten alacsony számokkal halad, mivel egyelőre mindössze 6 százalékos arányt értek el.

Számottevő változás 2027-ben következhet be, amikor a főiskolai és egyetemi képzésből kilépő tömegekre vár majd a hadsereg, a mostani arány többszöröse kezdheti meg akkor a kötelességei teljesítését. Ezzel viszont nem oldódtak meg a fegyveres testület megítélésével kapcsolatos problémák, mivel különösen a fiatalabb korosztályok számára ez jóval kisebb népszerűségnek örvend. A társadalmi bizalom növelése érdekében Laj Csing-tö elnök a hadseregben önkéntesen szolgáló katonák számára jelentős fizetésemelést adnak, de vannak még szkeptikus hangok, amelyek megkérdőjelezik, hogy ez elegendő lehet-e a problémák elfedésére.

A kérdés azért is különösen fontos, mivel léteznek olyan felmérések – bár az adatgyűjtési eljárás tudományos megalapozottságát megkérdőjelezik –, amelyek arról árulkodnak, hogy különösen a fiatalabb generációk inkább a megadást választanák az önvédelem helyett. Bár ezzel kapcsolatban nehéz teljesen egyértelmű kijelentéseket tenni, azért egyelőre a legtöbb, tudományos szempontból is megalapozottnak tekinthető felmérés azt mutatja, hogy a sziget megvédésére a lakosság körében továbbra is nagyon magas a hajlandóság. A régebb óta tartó közvélemény-kutatások trendjeiből viszont az is kirajzolódik, hogy egyre óvatosabbak a tajvaniak, a korábbi, rendre 80 százalék feletti eredmények lassan apadni kezdtek. Ennek ellenére még a The Diplomat szerint egyáltalán nem olyan drámai, mint amilyennek ezt előzetesen leírták.

Megosztott politika

A legnagyobb problémát messze az jelenti, hogy

Tajvan politikailag szélsőségesen megosztott, ezért a parlamentben többséget képviselő ellenzék nem fogadta el az emelt költségvetésről szóló javaslatot, amely így továbbra is bizonytalanná teszi a sziget fegyverkezési programját.

Eredetileg azt jelölték ki, hogy egy nagyobb emeléssel GDP-arányosan 3 százalékra növelik több év alatt a védelmi-biztonsági keretet, de ezt végül a képviselőtestület elkaszálta. Számos kulcsfontosságú programtól vettek el jelentős összegeket, amely közvetetten kihat a teljes ellenálló képességre, a 2025-re tervezett 2,45 százalékos költségvetési keret pedig vissza lett vágva. Az erről szóló tervek 2024 augusztusa óta nyilvánosak voltak, ezzel 19 milliárd eurós lett volna a teljes éves költségvetés védelmi területen. A parlament leszavazása viszont alapvetően írta át az elképzeléseket, mivel a tengeralattjáró-program finanszírozásának 50 százalékos, a drónprojektek 33 százalékos, valamint a Honvédelmi Minisztérium működési költségvetésének 30 százalékos csökkentése mellett fogadták el. A visszatérő érv a megvágás mellett, hogy a szigeten a védelmi fejlesztések körül korrupció szintje nem elfogadható, éppen ezért olcsóbban is el lehet érni ugyanolyan eredményeket. Az ellentábor viszont azzal vádolja az ellenzéket, hogy

a lépéseikkel helyzetbe hozzák Kínát és valójában ezzel Pekingen kívül senkinek sem segítenek.

A másik, visszatérő érv a pénzügyek megvágása mellett, hogy ezzel a nagyszabású, ám költséges programok helyett sokkal inkább a kisebb, aszimmetrikus hadviselést támogató elképzelések felé forduljon a haderő. Sok kritika érte ugyanis Tajvan önálló tengeralattjáró-építési programját. Ennek a célja az lett volna, hogy a haditengerészetet szereljék fel összesen 10 darab ilyen eszközzel, melyből kettőt külföldi gyártásból szereznek be, a fennmaradó 8-at pedig négy ütemre elosztva szállítanák le. Ez a program azonban önmagában prezentálja, hogy miért visszatérőek a kritikák a programmal kapcsolatban. Az első járművet már 2023 őszén bemutatták a nagyközönség számára, majd az ígéretek szerint 2024 végére mára aktív szolgálatot kellett volna teljesítenie. Ehhez képest ebben is jelentős csúszással szembesültek, mivel több tesztelés csak 2025-ben várható év közben. Emellett hamarosan a második szakasszal folytatódik az ütemterv, amiben két új jármű is érkezhet, kérdés, hogy az elérhető keret lehetővé teszi-e a gyártás folytatását.

A fruit of our self-reliant defense policy and future underwater capacity that guards our waters, Taiwan's first indigenous defense has been named 'Narwhal' and was christened by President Tsai this morning. #submarine

— 國防部 (Ministry) September 28, 2023

Az Egyesült Államokban ennél jóval vadabb számok is keringeni kezdtek arról, pontosan mekkora ráfordítást kellene áldoznia Tajvannak az önvédelemre, elhangzott a GDP-arányosan 5 és a 10 százalékos költségvetés is, ám ez egyelőre elérhetetlennek tűnik. Cso Jung-taj tajpeji miniszterelnök megerősítette a parlamentben egy képviselői kérdésre, hogy ez akkora összeget jelentene, amire a sziget nem képes. Laj Csing-tö viszont nem akarja feladni, hogy elérje a célját, újfent kiemelte, hogy el szeretné érni a 3 százalékot.

Kína mindent eldöntő inváziójának időpontjáról csak találgatások vannak, azonban visszatérően egy dátum kerül elő, ez a 2027-es.

Paparo admirális is ezt nevezte meg, és Hszi Csin-ping kínai elnök is már utalt arra, hogy ebben az évben történhet valami. De nem is kellene kimondani, hogy érezhető legyen a növekvő feszültség és a háborús előkészületek, mivel Kína évente több, egyre professzionálisabb hadgyakorlatot tart a sziget körül, és látványosan egy lehetséges inváziót gyakorolnak. Az elmúlt években látványos fejlődést értek el, mivel már arra vonatkozóan is vannak elképzelések, hogy miképpen hárítsák el egy külső hatalom beavatkozását, kifejezetten a japán és az amerikai segítséget törnék le minél előbb a kínaiak, mivel azzal számolnak, hogy ez lehet egy olyan tényező az invázió számára, amely képes lehet súlyos problémákat okozni számukra. A szakemberek azt is kiemelték, hogy látványos az előrelépés a parancsnoki szinten, jobban és hatékonyabban koordinálják a különböző fegyvernemeket.

A sziget amerikai megközelítésének nem tesz jót, hogy láthatóan belpolitikai viszályok színezik a védelmi elképzelések körüli vitákat, mivel ez éppen a legnagyobb partnerben, az Egyesült Államokban kelthet kétségeket. Az utóbbi időben a szigeten igyekeztek felpörgetni a látványos eredményekkel járó fegyverbemutatókat, viszont ez mindössze ideig-óráig lehet elegendő ahhoz, hogy kellőképpen eltereljék ezzel Washington figyelmét. Trump és a stábja érezhetően jóval nagyobb figyelmet szeretne fordítani a Távol-Keletre, valamint Pete Hegseth védelmi miniszter látogatása is megerősítette a közelmúltban, hogy a Fehér Ház nem akarj elengedni a térségi szövetségesek kezét. A nyugati nagyhatalom vezetője azonban közismert a szeszélyes politikájáról, így könnyen meglehet, hogy hasonló „húzd meg, ereszd meg” politikára lehet készülni, mint amely az ukrajnai háborút lezáró béketárgyalásoknál is jellemzi a folyamatot.

Címlapkép forrása: Daniel Ceng/Anadolu via Getty Images