Úgy tűnt, hatalmas stratégiai győzelmet húz be a feltörekvő szuperhatalom, de az utolsó pillanatban váratlan fordulat történt

Kína az Övezet és Út Kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) keretében 2022 óta finanszírozta a Kambodzsában felépülő Ream kikötő fejlesztését. A remek földrajzi fekvésű területtel kapcsolatban szinte már a kezdetek pillanatában felmerült, hogy valójában Pekingnek más céljai vannak az itteni beruházással, és lényegében egy haditengerészeti bázist szeretne létrehozni, amellyel a saját hatalmát jobban ki tudja terjeszteni a Dél-kínai-tengeren túlra is. A feltételezés abból fakad, hogy a dokk eredetileg hadihajók fogadására szolgált, ezt fejlesztette a keleti nagyhatalom.

A déli Sihanoukville várostól mintegy 30 kilométerre található tengerpartok elsősorban a remek turisztikai adottságairól híresek. A kristálytiszta kék tengervizeket homokos partok váltják fel, majd a természet veszi át az uralmat – illetve csak vette, mivel az elmúlt években szinte a feje tetejére állt itt minden. Egyre másra érkeztek a látványosabbnál látványosabb beruházások, így kiépült egy minden igényt kielégítő üdülőtelep, valamint egyre inkább az ipari szereplők is feltűnnek. Van itt például olajterminál, folyamatosan húzzák fel új utakat, valamint itt nyúlik hosszan a vízbe az új betonmóló.

Hossza 300 méter, amely nagyobb tengeri járművek kikötését is lehetővé teszi.

A szárazföldön egy 5000 tonnás járművek fogadására alkalmas szárazdokk van, valamint irodaépületek és a Kambodzsa-Kína Logisztikai és Képzési Központ. Az idei évtől már itt fogják megrendezni a két ország közös hadgyakorlatát.

Cambodian prime minister Hun Manet inaugurates the PRC-backed, newly-renovated Ream Naval Base yesterday. The facility includes https://t.co/R51yl9ZV77

— Collin (Koh) April 5, 2025

A 2025 április elejei átadási ünnepségen Hun Manet kambodzsai miniszterelnök Phnom Penh, a kambodzsai főváros és Peking kapcsolatának jó állapotát hangsúlyozta beszédében, és elmondta, hogy a kínai elnök, Hszi Csin-ping még ebben a hónapban az országba látogat, ami azóta meg is történt. Ez a vizit volt az első 2016 óta, ez egyben jelzi azt is, hogy a beruházás mennyire fontos Peking számára. A nyitóünnepségen Manet azt is kifejtette, hogy hiába finanszírozta a beruházást Kína, ettől függetlenül a kikötő nyitva lesz minden ország hadihajója előtt, amely itt szeretne kikötni. A politikus azt is kijelentette, hogy Kambodzsa semleges politikája nem került veszélybe Ream felépítésével.

A mai naptól kezdve arra számítunk, hogy különféle támadások és értelmezések lesznek. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy világossá tegyem, hogy Kambodzsának a Kambodzsai Néppárt kormányának vezetése alatt nem áll szándékában – sem a múltban, sem a jelenben, sem a jövőben - megsérteni saját alkotmányát azzal, hogy lehetővé teszi bármely országnak vagy hadseregnek, hogy kizárólagos bázist hozzon létre Kambodzsa földjén

– jelentette ki Manet.

Kijelentését némileg színezte, hogy közben az ünnepségen részt vett a bázison ideiglenes szolgálatot teljesítő, legalább 100 fős kínai tengerészből álló kontingens, akik meneteléssel és énekléssel járultak hozzá a program soksínűségéhez. Mások mellett a ceremónián megjelent a magas rangú amerikai diplomata, Bridgette Walker is, ám nem kívánta kommentálni a látottakat.

Bármely országból 20 ezer tonnánál kisebb tömegű hadihajók beléphetnek, feltéve, hogy előzetes értesítést küldenek, kivéve sürgős eseteket. Nincs mit titkolnunk. Ez az az álláspontunk, hogy barátságot ápolunk minden féllel

– közölte Manet. A korlátozás egyben azt jelenti, hogy a legnagyobb hadihajók nem köthetnek ki az országban, így a repülőgép-hordozókat és bizonyos nagyméretű partraszálló hajókat is érinti az intézkedés.

A kijelentés nem nyugtatta meg az beruházás kritikusait, akik szerint a kedves szavak mögött valójában egyértelműen Kína katonai terjeszkedése áll, és lényegében Peking Kambodzsa déli részén felépített magának egy új haditengerészeti bázist. Különösen az Egyesült Államokban vert gyökeret az a vélemény, hogy a kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetének (People's Liberation Army Navy – PLAN) állandó támaszpontot hoz itt létre. A gyanakvásnak az adott táptalajt, hogy két kínai hadihajó hónapokon keresztül dokkolt Reamban. Phnom Penh szerint ez az állítás nem igaz, mivel igazából a két katonai jármű a kambodzsai flotta tulajdonába került.

Felmerül a kérdés, hogy pontosan miért is lehet érdekes Pekingnek egy látszólag nem túl fajsúlyos bázis, mint Ream, pedig erre egyszerre több válasz is létezik:

• Kína ezzel növelni tudja a globális védelmi lábnyomát és terjeszkedni tud a közvetlen területi igényeit képző térségen túl is. Az ország folyamatosan hangoztatja a „be nem avatkozás” elvét, amely magával vonja, hogy nem létesítenek haditámaszpontokat más ország területén, de ez már korábban a dzsibuti katonai bázis felépítésével megdőlt.
• Az sem elhanyagolható szempont, hogy ezzel még jobban magához láncolja a fejlődő Kambodzsát, ezzel pedig stabil hídfőállást tud kiépíteni az Indokínai-félsziget déli részén. Egyes elképzelések azzal számolnak, hogy itt egy megfigyelési központ jöhet létre.
• Nagyobb rálátással bír a Reamtól délre húzódó kulcsfontosságú kereskedelmi hajózási útvonalakra, amelyeken keresztül lebonyolódik a kínai áruforgalom jelentős része. Innen ráadásul gyorsan hozzá tud férni a vitatott Dél-kínai-tenger délebbi részeihez is.
• Nyomásgyakorlásként is bevetheti, ugyanis a Thai-öböl országai számára ez fenyegetettséget is jelent. Kiemelkedő ebben Thaiföld szerepe, mivel korábban volt arról szó, hogy egy csatornával vágnák ketté a Maláj-félszigetet egy keskenyebb részen, ezzel rövidülne a hajózási útvonal, csökkenne az idő és a költség, valamint az egyik „fojtópont” a Malaka-szoros is elkerülhető lenne.

MORE: The PRC held naval exercises with Cambodia at the recently upgraded Ream naval base. Access to the base could enhance PRC access to the Gulf of Thailand and position its naval assets closer to key chokepoints. ⬇️(1/2)️ PRC and Cambodian vessels practiced maritime https://t.co/LrczOCR2uz

— Institute (for) April 11, 2025

A beruházás 2019-ben került be a nyugati hatalmak látókörébe, amikor kiderítették, hogy Hun Sen akkori miniszterelnök

titkos megállapodást írt alá Pekinggel, amely 30 évre jogosítja fel a kínai hadsereget a bázis használatára.

Az állításokat a kambodzsai kormány hevesen tagadta, szerintük „soha nem engednék meg, hogy egy idegen hatalom katonai támaszpontot létesítsen az országban”. Az érvelést alátámasztotta az a tény, hogy Kambodzsa szinte minden szempontból látványosan egyre inkább Kína karjaiba hullik, több területen is függeni kezdett a Pekingtől. A keleti nagyhatalom növekvő befolyása érinti a gazdaságot, az infrastruktúrát és a társadalmi kapcsolatokat is.

A délkelet-ázsiai ország szerint az alkotmányukba ütköző húzás lenne, ha hagynák, hogy egyetlen ország kizárólagos katonai támaszpontot hozhasson létre a területén. Hogy még jobban alátámasszák a korábbi állításaikat, azt is elmondták, hogy az átadást követően az első külföldi hatalom, amely a hadihajója kikötését kérte Reamban, az éppen Kína egyik legnagyobb riválisa, Japán volt. Április 19-én, szombaton meg is érkezett a szigetország két hadihajója a támaszpontra, amit a kambodzsai kormány üdvösnek talált. A 141 és a 67 méteres vízi jármű kikötése egyben azt is jelezte, hogy Tokió versenybe száll Kambodzsában a befolyása növelése érdekében. Nakatani Gen japán védelmi miniszter egyenesen úgy fogalmazott, hogy a látogatás a barátság szimbóluma, és kulcsfontosságú a regionális stabilitás és béke szempontjából. Beszédében a két ország kapcsolatának méltatása mellett viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy Kína egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a hatalmának kiépítése érdekében, amely a felboríthatja az eddigi erőegyensúlyt.

Tokió időzítése azért is érdekes volt, mert mindössze két nappal követte Hszi Csin-ping kínai elnök látogatását, aki bejárta a dokkot a korábbi ígéreteknek megfelelően. Japán kambodzsai nagykövetsége a látogatás célját is nyilvánosságra hozta, szerintük a hajóút „kiemeli a hajózás szabadságának, a nemzetközi jogon alapuló szabad és nyílt nemzetközi rendnek, valamint annak fejlődésének fontosságát”. Az ország 2024 elején már küldött az országba két romboló hadihajót hasonló látogatás céljából, de akkor még nem Reamban fogadták, hanem a közeli polgári molókat használhatták kikötésre.

US WARSHIP DROPS BY CAMBODIA, EXPOSED CHINA NAVAL BASE NOT AMUSEDDid you know China is rapidly building a worldwide network of naval ports and spreading its military presence to more and more places?One of them is Cambodia.The USS Savannah rolled into Cambodias pic.twitter.com/ODp4C5IFHN

— Brian (BJ) December 16, 2024

A fokozódó térségi hatalmi harcokat mutatja, hogy az Egyesült Államok sem nézte ölbe tett kézzel az eseményeket, és 2024 decemberében a közeli Sihanoukville polgári kikötőjében dokkolt le a USS Savannah, az amerikai haditengerészet hadihajója, rajta a 103 fős legénységgel. Bár az ötnapos látogatás még nem Reamban volt, mivel akkor még nem készült el teljesen a beruházás, megmutatta, hogy Washington nem hajlandó csak úgy átengedni az országot Kína befolyásának. Hozzá kell tenni, hogy a Fehér Ház korábbi politikája nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Kambodzsa eltávolodjon tőle, mivel az országot rendszeresen érték amerikai kritikák a jogállamiság állapota miatt, valamint a politikai elnyomás is szóba került. A délkelet-ázsiai ország is tett a gyanú fokozódásáért, mivel 2021-ben az amerikai védelmi attasétó kért hozzáférést Reamhoz, de ezt megtagadták tőle. Az állandó negatív jelzők után nem volt váratlan, hogy Phnom Penh igyekezett inkább a nagy riválishoz húzni.

Az Egyesült Államok álláspontjának lazulása az elmúlt években lassan érezhető volt, mivel a döntéshozók felismerték, hogy a korábbi politikájuk véglegesen Kínához lökik az országot, ezért váltaniuk kell a stratégiában.

2024 nyarán Lloyd Austin védelmi miniszter látogatott el Kambodzsába, ahol a miniszterelnökkel a „katonai kapcsolatok újjáélesztéséről” tárgyalt. Bár a látogatás jelzésértékű volt, mégsem nyújtott elegendő biztosítékot az Egyesült Államok számára, hogy a hadikikötő nem Kína állandó bázisa lesz.

A délkelet-ázsiai ország láthatóan minden erejével igyekszik letolni magáról azt a feltételezést, hogy Kína számára húztak fel egy állandó katonai bázist, ennek demonstrálására, pedig éppen Peking egyik legnagyobb riválisa, Japán kaphatott először jogot a látványos belépőre. A kezdetek egyelőre tényleg cáfolni látszanak a nyugati félelemeket a terjeszkedő kínai katonai befolyás miatt, ám érdemes kicsit hosszabb távon is szemlélni majd az eseményeket. Kambodzsában a társadalmi-gazdasági helyzet jelenleg kifejezetten problémás, ezért minden támogatásra és forrásra szükségük van, amit egyelőre láthatóan a keleti nagyhatalom tud csak megadni a BRI-n keresztül. Arról kevés információ van, hogy Hsz Csin-pingék helyeznek-e nyomást a beruházásokért cserébe a partnerükre, esetleg lehet-e a feltétele az állandó katonai jelenlét a Thai-öböl partvidékén.

Phnom Penh viszont szeretné elkerülni az egyoldalú elköteleződést, ebben pedig inkább a szomszédos Vietnámhoz hasonlóan a „bambuszdiplomáciát” kezdi követni, bár a helyzete nem összehasonlítható Hanoiéval. Kambodzsa arra törekszik, hogy minden irányba kedvezzen, mindenkivel jó kapcsolatot ápoljon, ami a stratégia legfontosabb elem.

Az elmúlt években kialakult fenntartásokat egyelőre láthatóan nem sikerült a nyugati hatalmak szemében teljesen leépíteni.

Az már viszont a következő időszakban kiderülhet, hogy ez a félelem jogos volt-e és valóban létrejön egy állandó (formális vagy titkolt) kínai katonai bázis Reamban, a kezdeti lépések mindenesetre bizakodásra adhatnak okot Washingtonban is.

Címlapkép forrása: Kyodo News via Getty Images