Új korszak köszönthet be Romániában, a magyarok viszont aligha örülhetnek ennek

Megismételt elnökválasztás

Fél éven belül másodszorra futottak neki az elnökválasztásnak Romániában, miután a november 24-i első fordulót a román alkotmánybíróság – erősen megkérdőjelezhető módon – törölte. Akkor meglepetésszerű győzelmet aratott egy a politikában szinte ismeretlen független jelölt, Călin Georgescu, aki nagyrészt a TikTokon folytatta kampányát, a román hírszerzés gyanúja szerint erős orosz rásegítéssel.

A taláros testület végül a választásokba való orosz beavatkozás gyanújára hivatkozva törölte az elnökválasztás eredményét, és a teljes választási folyamat megismétlését rendelte el.

December 1-jén parlamenti választásokat is tartottak Romániában, melynek nyomán három, a rendszerváltás óta létező párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alakított kormányt. A választási eredmények az establishment pártjainak jelentős visszaesését mutatták, és előretört, a második helyet szerezve meg a mindössze 2019-ben alapított szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).

A jelenleg regnáló, a szociáldemokrata Marcel Ciolacu vezette kormánykoalíció tevékenysége lényegében az „elmúlt 35 év” pártjainak utóvédharca a feltörekvő, a rendszert kihívó új erőkkel szemben. Egyik oldalról a liberális, korrupcióellenes platformon 2016-ban létrejött Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) lépett fel az egész rendszert tagadó politikával, másik oldalról az AUR, illetve a belőle kivált SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT), tehát a szélsőjobboldali, nacionalista, populista pártok.

Mind a november 24-i, mind május 4-én megismételt elnökválasztás eredménye világosan azt mutatja, hogy

a román választóknak elege van az establishment embereiből, és inkább az alternatív pártokra és politikusokra szavaznak.

A november 24-i választáson Georgescu mellett második helyen végzett Elena Lasconi, az USR akkori jelöltje. A most megismételt első fordulóba pedig az AUR vezére, George Simion, illetve az USR által támogatott független, progresszív jelölt, Nicușor Dan bukaresti főpolgármester jutott be.

Simion már a novemberi választáson is elindult, ám akkor 13 százalékos eredménnyel csak negyedik lett. Esélyessé azt követően vált, hogy márciusban a román választási bizottság elkaszálta Georgescu ismételt indulását, amit később az alkotmánybíróság is megerősített. A három szélsőjobboldali párt ezt követően összefogott, és közösen az AUR-vezér mellé állt, aki kijelentette, elnökké választása esetén Georgescut tenné meg miniszterelnöknek.

Egyértelmű győzelmet aratott Simion

A közvélemény-kutatások előrejelzéseit is felülmúlva George Simion AUR-vezér a szavazatok 40,96 százalékát szerezte meg az első fordulóban, így magabiztosan került első helyre a választáson. Mögötte nagy harc bontakozott ki Dan, illetve a kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu között. Bár az exit pollok még utóbbi második helyét jósolták, a bukaresti főpolgármester végül kevesebb mint 100 ezer szavazattal megelőzte Antonescut: előbbi 20,99, utóbbi 20,07 százalékot szerzett. A volt szociáldemokrata miniszterelnök, a pártjával szakító és nacionalista vizekre evező Victor Ponta 13,05 százalékkal negyedik lett, míg az USR elnöke, Elena Lasconi, akit saját pártja cserélt le a kampány során Danra, mindössze 2,68 százalékkal lett az ötödik. (Lasconi az USR elnöke volt, de a választási vereség után lemondott posztjáról.) A másik hat jelölt az 1 százalékot sem érte el.

Simion és Dan portréját ebben a cikkünkben rajzoltuk fel:

Simion jelentős első fordulós győzelme nem jelenti azt, hogy a második fordulót is simán hozza majd, de úgy tűnik, jelentősebb tartalékai vannak, mint Dannak. Nagy kérdés, hogyan viselkednek majd Antonescu és Ponta szavazói a második fordulóban: előbbié inkább lehetnek Dan támogatói, míg utóbbié Pontáé, de a PSD-szavazók valószínűleg megosztottak lesznek Simion és Dan között. Antonescu veresége beismerése után azt mondta, egyik jelöltet sem támogatja, szavazóira bízza a döntést.

Simion nagyarányú győzelméhez a román diaszpóra jelentős mértékben hozzájárult; az elsősorban Nyugat-Európában élő románok repítették már Georgescut is az első helyre novemberben. Az adatok igen érdekes kettősségre mutatnak rá a román diaszpóra viselkedésében.

A Nyugat-Európában élő románok, akik főleg kétkezi munkát végző vendégmunkások, nagyon nagy arányban szavaztak Simionra.

Németországban a kint élő románok 74, Olaszországban és Spanyolországban 73 százaléka húzta az X-et a szélsőjobboldali jelöltre. Ausztriában 68, Nagy-Britanniában 64, Franciaországban 62 százalékos arányban győzött Simion, de lényegében az összes nyugat- és észak-európai országot megnyerte, Svájcot leszámítva, ahol Dan végzett az élen. Simion emellett az oroszországi, fehéroroszországi és ukrajnai románok között is első lett.

Ezzel szemben a kelet-közép-európai térségben és a Balkánon szinte mindenhol Dan lett a győztes. Magyarországon például majdnem 45 százalékkal győzött, Antonescu lett a második, Simion pedig mindössze 11 százalékkal ért fel a dobogó harmadik fokára. Amerika, Ázsia, Afrika, valamint Ausztrália és Óceánia nagy részében is Dan győzött, kivéve Jordániában, ahol Simion, illetve Brazíliában, Szíriában, Etiópiában és Zimbabwében, ahol Antonescu. Mindez azt mutatja, hogy a hazájukból az elmúlt években, elsősorban gazdasági kényszerből elköltözött románok körében nagy visszhangra találtak Simion nacionalista, establishment-ellenes üzenetei, hiszen őket könnyű volt meggyőzni arról, hogy az elmúlt 35 év rossz kormányzása miatt kellett kivándorolniuk Nyugatra, ahol többnyire olyan munkákat kell vállalniuk, amiket az „őslakosoknak” sokszor derogál elvégezni. Ezzel szemben ahol régóta meggyökeresedett román közösségek élnek, ott Dan volt a nyerő.

Érdekes Moldova esete. Az AUR ideológiájának egyik fő eleme, hogy Romániát és Moldovát újra egyesíteni kell – a pártnak Moldovában is van testvérpártja ugyanezen a néven. A moldovai kormány azonban kitiltotta az országból Simiont, egészen 2028-ig – hasonlóan tett egyébként Ukrajna is. Úgy tűnik azonban, a Pruton túl nem talált élénk visszhangra a Romániával való egyesülés gondolata: itt Dan 52 százalékkal győzött, a második lett Antonescu 21 százalékkal, Simion pedig csak a harmadik helyre futott be 12 százalékkal.

A romániai megyei eredményeket nézve Simion tarolásáról beszélhetünk. Antonescu öt megyében végzett az élen, éppen abban az ötben, ahol jelentős magyar kisebbség él: Szatmár, Bihar, Maros, Hargita és Kovászna megyékben. Ez azt mutatja, hogy a magyarajkú lakosság megfogadta az RMDSZ javaslatát, és a kormánypártok közös jelöltjére szavazott, bár a magyar párt mozgósítása rosszul sikerült. Dan két régióban tudott győzni: Bukarestben, ahol már kétszer választották meg főpolgármesternek, illetve Kolozs megyében, ahol Románia második legnépesebb városa, Kolozsvár található.

Mi várható Simion végső győzelme esetén?

George Simion mindenképpen a május 18-i második forduló nagy esélyesének számít, bár nem lehet kizárni, hogy végül Dan fut be győztesként. Mindenesetre a román és a külföldi sajtó már elkezdett cikkezni arról, mi lesz, ha Románia nacionalista fordulatot vesz Simion esetleges győzelmével.

Romániában félelnöki típusú rendszer van, ahol az államfőnek jelentős jogkörei vannak a kül- és biztonságpolitika meghatározásában, míg a miniszterelnök és a kormány elsősorban a belpolitikáért felel. Amennyiben Simion győzne, úgy egy meglehetősen nehéz „társbérlet” alakulna ki a közvetlenül választott államfő és a parlamenti többség által választott kormány között. Ám ahogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök rámutatott, az elmúlt 25 évben az elnök előbb vagy utóbb a parlamenti többséget és a kormányzást is meg tudta szerezni. Könnyen lehet, hogy Simion elnökválasztási győzelme a kormány bukásához és új parlamenti választásokhoz vezetne. Hétfő délutáni hírek szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök már tájékoztatta a koalíciót, hogy hajlandó lemondani posztjáról. Bejelentés magyar idő szerint 16 óra után várható.

Az AUR politikája nem EU-ellenes, de kritikus a közösség jelenlegi fő irányvonalával szemben. A „néppártosodó” szélsőséges párt tavaly óta a Giorgia Meloni nevével fémjelzett Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának tagja, ami némileg pacifikálja a pártot. Bár Simion leállítaná Ukrajna román támogatását, és Moszkva-barátsággal vádolják, az utóbbi időben Oroszországgal némileg kritikusabb hangot ütött meg. Simion elnöksége esetén mindenképpen konfrontatívabb politikai jönne az Európai Unióval – főleg, hogy Romániát az elnök képviseli az Európai Tanácsban.

Ezzel párhuzamosan egy Simion-féle Románia bizonyosan közeledne a Donald Trump vezette Egyesült Államokhoz. A Trump-éra néhány vezető személyisége éles kritikával illette Romániát, amiért törölték a Georgescu győzelmével végződő novemberi elnökválasztást, majd a jelöltet kizárták a megismételt választásból. Rosszallásának adott hangot J. D. Vance alelnök, Elon Musk DOGE-vezér és Donald Trump Jr. is. Simion eközben dicséri a regnáló amerikai elnököt, akinek a beiktatására is elutazott Washingtonba.

George Simion is a front-runner in Romanias re-election.Hardline far-right, anti-EU, anti-Ukraine aid, and once banned from Ukraine for wanting a slice of it.Oh, and lets not forget he publicly supported pro-Russian puppet Georgescu who rigged the last election with pic.twitter.com/feYarpxS6L

— Victoria (@victoriaslog) May 4, 2025

Bár a magyarellenes szólamokból Simion az utóbbi időben kicsit visszavett, a párt törzsmagja továbbra is erősen magyarellenes, és a „Románia a románoké” jelszót vallja magáénak. Kelemen Hunor nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy Simion második fordulós győzelme „tragikus lenne” a magyar közösség számára. Az RMDSZ-elnök szerint egy nacionalista vezetés megszüntetné a magyar tannyelvű iskolákat és a magyar nyelv használatát a közigazgatásban. Kelemen Hunor kijelentette, a romániai magyaroknak a „józan észre” hallgatva a második fordulóban Nicușor Danra kell szavaznia.

Végül kérdés, milyen kapcsolat lenne Magyarország és Románia között egy esetleges Simion-győzelem esetén. Miközben a magyar kormány és Simion nagyjából egy véleményen van a jelenlegi EU-irányvonal bírálatában, illetve Donald Trump támogatásában,

Simion magyarellenessége miatt nehezen elképzelhető, hogy jó legyen a kapcsolat a magyar vezetés és egy Simion-féle román elnökség között.

A tavalyi EP-választások után felmerült, hogy a Fidesz a ECR EP-frakciójába üljön be, de miután az AUR a Meloni-féle frakció tagja lett, a magyar kormánypárt kizártnak nevezte, hogy a román szélsőséges párttal egy csoportba kerüljön. A sok tekintetben hasonló külpolitikai irányvonal ellenére így valószínűtlen, hogy olyan viszony alakuljon ki egy Simion-féle román vezetéssel, mint a Robert Fico vezette Szlovákiával.

Címlapkép forrása: Andrei Pungovschi/Getty Images