Világraszóló bejelentést tett Európa vezető hatalma: megépítik a kontinens legütőképesebb hadseregét

Friedrich Merz, a múlt héten megválasztott új német kancellár szerdán tartotta meg programbeszédét a Bundestagban. A szokásos formaságok után Merz első nagy témaként védelmi és biztonsági kérdésekről kezdett el beszélni, ami jól mutatja, hogy az orosz-ukrán háború árnyékában mennyire felértékelődött ez a téma Németországban, amely annak ellenére, hogy Európa vezető gazdasági hatalma, katonai tekintetben jelentős lemaradásokkal küzd.

Németország éppen csak tavaly érte el a NATO által elvárt szintet, vagyis hogy GDP-je 2 százalékát költse védelmi kiadásokra, de ezt is csak úgy, hogy Olaf Scholz volt kancellár közvetlenül az ukrajnai háború kitörése után 100 millió eurós rendkívüli katonai csomagot jelentett be, öt évre elosztva. A háború kirobbanása előtt Németország éppen csak szinten tartotta haderejét, és bár az ország gazdasági ereje miatt a Bundeswehr még így is jelentős haderőnek számított Európán belül, Németország lehetőségeihez képest igencsak gyengén muzsikált.

2022. február 24-én aztán fordult a kocka, 2023 januárjában pedig a korábbi politikai kinevezett védelmi miniszterek helyére a szociáldemokrata Boris Pistorius került, aki rögtön belekezdett a haderő megerősítésébe. Pistorius, aki egyébként tartósan a legnépszerűbb német politikus, az új, CDU/CSU–SPD-kormányban is megtartotta pozícióját. Újabb fordulatot jelentett, hogy a február 23-i választások után, de még a régi összetételű Bundestagban megszavazták az úgynevezett adósságfék eltörlését, és ezzel lehetővé vált, hogy Németország a lehetőségein felül is költekezzen, elsősorban védelmi kiadásokra.

Merz szerdai programbeszédében nem kevesebbet ígért, mint hogy a Bundeswehrt Európa legerősebb hadseregévé teszi.

A szövetségi kormány biztosítja az összes pénzügyi forrást, amelyre a Bundeswehrnek szüksége van ahhoz, hogy Európa legerősebb hagyományos hadseregévé váljon. Ez több mint helyénvaló Európa legnépesebb és gazdaságilag legerősebb országa számára. Ezt várják el tőlünk barátaink és partnereink is, sőt mi több, valósággal követelik is

– mondta beszédében a kancellár.

Merz az elrettentő erő fontosságáról beszélt, arról, hogy Németországnak és Európának olyan erősnek kell lennie katonailag, hogy senkinek eszébe se jusson megtámadni.

Meg kell tudnunk védeni magunkat, hogy ne kelljen megvédeni magunkat

– fogalmazott.

Arról a kancellár nem beszélt, hogy mekkora összeget tartana kívánatosnak és szükségesnek ahhoz, hogy valóban Európa legnagyobb hadseregét építse fel Németország. Külügyminisztere, a Merzhez hasonlóan szintén CDU-párti Johann Wadephul csütörtökön a NATO-külügyminiszterek antalyai tanácskozásán, Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel való tárgyalása után azt mondta,

ő is támogatja Donald Trump amerikai elnök felvetését, miszerint a GDP 5 százalékára kellene emelni a védelmi kiadásokat.

Javaslata szerint ebből 3,5 százalék menne „klasszikus” védelmi kiadásokra, míg 1,5 százalék olyan strukturális fejlesztésekre, amelyeknek a haderő is hasznát veszi.

Merz szerdai programbeszédében arról is szólt, hogy Németország szeretné növelni a haderő létszámát, ezt pedig

egy új, vonzó önkéntes katonai szolgálat létrehozásával fogjuk kezdeni.

Az önkéntes katonai szolgálat terve már jó ideje téma a német közbeszédben: még az előző kormány idején Pistorius jelentette be, hogy hozzákezdenek a bevezetéséhez. Az elképzelés túlélte a kormányváltást is, és a védelmi miniszter szintén szerdai Bundestag-beszédében újra szót ejtett róla, azzal a figyelmeztetéssel, hogy

amennyiben ez sem lenne elég, visszatérhet a 2011-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat.

Az önkéntes szolgálat úgy nézne ki, hogy minden fiatal kapna egy kérdőívet, amelyet a nők önkéntesen, a férfiak kötelezően töltenének ki. A kérdőívben fizikai állapotukról, egészségükről és a katonai szolgálat iránti érdeklődésükről kellene nyilatkozniuk. A kérdőívet kitöltőkből a legjobbakat katonai szolgálatra választanák ki, de nem lenne kötelező ezt elfogadni.

Pistorius szerdai beszédében elmondta,

a Bundeswehr jelenleg 181 500 aktív katonából áll, de ez még jócskán elmarad a 2031-es céltól, a 203 000 főtől.

Bár 2025 elején 20 százalékos emelkedés volt a toborzásban, a védelmi miniszter szerint „még mindig túl kevés emberünk van ahhoz, amit a fegyveres erőinknek teljesíteniük kell”.

Címlapkép forrása: Martin Schutt/picture alliance via Getty Images