Elképesztő fordulatok után választott új elnököt Románia – Fellélegezhet Európa, vagy csak most jön a neheze?

Az eredmények

Bár az utolsó pillanatig kétesélyesnek tűnt a romániai elnökválasztás második fordulója, a független jelöltként induló Nicușor Dan bukaresti főpolgármester végül meggyőző fölénnyel nyert:

a szavazatok 53,60%-át szerezte meg, összesen 6 168 642 voksot gyűjtve, 829 589-cel többet, mint ellenfele.

George Simion 46,40 százalékkal kapott ki, 5 339 053 szavazatot szerezve. Összesen 11 507 695 román állampolgár szavazott, ami 64,72%-os részvételt jelent – ez nagyon jelentős részvételnek számít Romániában.

Romania, Final result:Presidential election, second round todayDan (*-RE): 53.6%Simion (AUR-ECR): 46.4% https://t.co/UhvC4YNJL2

— Europe (Elects) May 19, 2025

Érdemes megnézni néhány további adatot. Kulcskérdés volt, kire szavaz a román diaszpóra, ugyanis az első fordulóban, amikor még 11 jelölt indult, Simion az összes külföldi szavazat 61 százalékát vitte el. Ha csak a diaszpóra szavazhatott volna, Simion most is győzelmet ünnepelhetne, mert a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke 55,86 százalékot szerzett körükben. Ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy Dan a külföldön élő románok körében is jól tudott mozgósítani. Míg Nyugat-Európában Simion a második fordulóban is nagy fölénnyel végzett az élen, Oroszországban, Belaruszban és Ukrajnában például a bukaresti főpolgármester fordítani tudott.

A külföldi szavazatok száma 1 633 549 volt, ami rekordot jelent a rendszerváltás utáni Románia történetében. Az első fordulóhoz képest a román diaszpóra mozdult meg a legjobban: két hete még csak 926 115 fő szavazott külföldön, vagyis az emelkedés 76 százalékos. Nyugat-Európában Simion nagy fölénnyel győzött: Németországban 68,3, Spanyolországban: 67,98, Olaszországban 66,78, Ausztriában 66,09, az Egyesült Királyságban 58,46, Franciaországban 57,25 százalékot szerzett. A jelenséget azzal magyarázzák, hogy Nyugat-Európában főleg szaktudást nem igénylő román vendégmunkások dolgoznak, akik az egész romániai politikai rendszert vádolják azért, hogy külföldre kellett menniük „alantasabb” munkát végezni, ezért őket könnyű megszólítani rendszerellenes üzenetekkel.

Az egyébként Nyugat-barát Dan Nyugat-Európán kívül mindenhol győzött. Magyarországon például az itt élő román állampolgárok több mint 92 százaléka szavazott rá (ők zömmel itt élő erdélyi magyarok). Rendkívül érdekes Moldova helyzete, ahol a lakosság nagy része románul beszél, és sokan rendelkeznek román állampolgársággal az egyébként moldovai születésűek közül is. Simion pártjának, az AUR-nak az egyik fő programja (részben erre utal a párt neve is, a „románok egyesüléséért”) Románia és Moldova egyesítése vagy újraegyesítése, hiszen Moldova Besszarábiaként a két világháború között Romániához tartozott. AUR néven működik egy testvérpártja is működik Moldovában Simion pártjának. Ehhez képest Moldovában az AUR-vezér csak 12 százalékot szerzett, míg Dan 88 százalékot. Simiont egyébként a Nyugat-barát moldovai vezetés kitiltotta az országból.

Érdemes megnézni a Románián belüli szavazatok területi megoszlását. Az ország térképét vizsgálva érdekes kettősség bontakozik ki:

míg az 1920 előtti Románia legtöbb megyéjében Simion győzött, a történeti Magyarországtól kapott területeken (Erdély, Partium, Bánát) majdnem mindenhol Dan.

Ez több tényezővel is magyarázható: a nyugati országrész általában Nyugat-barátabb, mint a keleti, Dan maga is erdélyi, fogarasi születésű, amit hangsúlyozott is a kampányban, de döntő szerepe volt a romániai magyar kisebbségnek is, amely nagyon nagy számban szavazott Danra.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (AUR) rögtön az első forduló után a magyarellenes üzeneteiről hírhedtté vált Simion ellen kezdett el kampányolni egy „STOP Simion” elnevezésű kampánnyal, tehát nem annyira Dan melletti, hanem Simion elleni protestszavazásra hívták a magyarokat. A képbe némileg bezavart, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a két forduló között egyetértését fejezte ki Simion egy kijelentésével szemben, amit sokan – többek között maga Simion is – úgy értelmeztek, hogy a magyar kormányfő az AUR-vezér mellett tette le a voksát. A magyar kisebbség ennek ellenére szinte egy emberként szavazott le Danra.

Ha megnézzük az adatokat, a „legmagyarabb” romániai megyében, a székelyföldi Hargitában a szavazatok 90,78 százalékát szerezte meg a bukaresti főpolgármester. Az ugyancsak székelyföldi Kovásznán 84,42 százalékot szerzett Dan. A szintén jelentős kisebbséggel rendelkező Maros megyében 67,02, Bihar megyében 63,64, Szatmárban 63,51 százalékot kapott Dan. A harmadik legnagyobb arányban Kolozs megyében győzött a független jelölt – 70,16 százalékkal –, de itt jó eredményéhez a helyi magyarok mellett nagyban hozzájárult az is, hogy a nagyvárosok inkább Dan-pártiak, márpedig a megyeszékhely, Kolozsvár Románia második legnépesebb városa. Brassó megyében 62,69, Temes megyében 58,37, Szeben megyében 58,55, Fehér megyében 51,7, Máramaros megyében pedig 51,21 százalékos arányban győzött Dan. A Kárpátokon inneni Romániában csak Beszterce-Naszód (50,36 százalék), Hunyad (53,57 százalék), Krassó-Szörény (57,59 százalék) és Arad megyében (52,56 százalék) végzett az első helyen Simion.

Romania election map 2025Harghita is 86% ethnic Hungarian and voted 91% Dan. Amusingly, Romanian Hungarians monolithically (90%+) vote for Orban/Fidesz; however, they choose the EHC candidate where they live.Nationalists don't like foreign nationalists ruling over them. pic.twitter.com/tOhEg7KHH0

— Anatoly (Karlin) May 19, 2025

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke még vasárnap este Facebook-üzenetben gratulált Dannak az elnökválasztási győzelemhez.

Szívből gratulálok Nicușor Dannak! A magyarok nagyon nagy számban szavazták meg Románia új elnökét határon innen és túl. Örvendek az eredménynek, és nagyon büszke vagyok a közösségünkre! Ismét bebizonyítottuk: a nehéz időkben összefogunk, számíthatunk egymásra

– írta.

Mi magyarázhatja Dan győzelmét?

Az elnökválasztási eredmények minden bizonnyal még sok alapos elemzés tárgya lesznek, de néhány tényezőt össze tudunk szedni, amelyek Dan győzelméhez vezethettek.

Ismeretes, hogy Simion hatalmas fölénnyel nyerte az első fordulót, a szavazatok 40,96 százalékát szerezve meg, míg Dan 20,99 százalékkal lett második. A harmadik helyezett, a kormánypártok közös jelöltje, Crin Antonescu, aki kevesebb mint 1 százalékponttal maradt le mögötte, egyik jelölt támogatására sem buzdított, ahogy a Szociáldemokrata Pártból (PSD) kicsekkolt és trumpista üzeneteket megfogalmazó, negyedik helyen végzett Victor Ponta sem. Utóbbi azonban a kampány végén tett néhány megnyilvánulást, ami arra utalt, hogy inkább Dant látná szívesen az államfői poszton.

A pártok közül a nevével ellentétben inkább konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egyértelműen Dan támogatására buzdított. Nem foglalt állást viszont a legnagyobb parlamenti párt, a PSD, amely az első forduló után kilépett a kormányból, miután miniszterelnökük, Marcel Ciolacu lemondott posztjáról. A PSD állítólag rendkívül megosztott volt: bár a párt alapvetően nyugatos irányultságú, sok tagja és híve inkább Simion mellett tört lándzsát Dannal szemben. Jól mutatja a pártban uralkodó hatalmas zavart, hogy a pártszékházban szinte teljes sötétség uralkodott a második forduló estéjén.

A második forduló eredményei alapján Antonescu és Ponta híveinek nagyobbik része is Danra szavazott, illetve a csak a második fordulóban szavazók nagy része is inkább Danra adta a voksát. Elemzők már a két forduló között arról beszéltek, hogy a jó mozgósítás inkább a bukaresti főpolgármesternek kedvez majd, 60 százalékos részvétel fölött már szinte borítékolható a Dan-győzelem. Így is lett.

Az eredményhez két, már említett tényező is nagyban hozzájárult: egyrészt az, hogy a magyar lakosság szinte egyöntetűen a progresszív jelölt mellé állt, másrészt az, hogy a diaszpórában Dannak még jelentős tartalékai voltak.

Önmagában sem a magyarok szavazatai, sem a diaszpóra részbeni „átigazolása” nem voltak döntőek Dan győzelme szempontjából – vagyis a magyar kisebbség sem volt a „mérleg nyelve”, mert a két jelölt közötti különbség nagyobb volt, mint az összes magyar szavazat –, de mindkét tényező komolyan hozzájárult Dan győzelméhez.

Nagy súlyként eshetett a latba, hogy a bukaresti főpolgármester már bírt tényleges közigazgatási tapasztalattal, míg a 38 éves Simion még csak pártvezérként tudta megmutatni magát, és sokszor inkább viselkedett fociultraként – ebből a közegből érkezett –, mint felelős politikai vezetőként, habár az utóbbi időben ezen az imázson igyekezett kicsi változtatni. Dan már 2020 óta a főváros vezetője, tavaly újra is választották, és továbbra is népszerű Bukarestben.

Simion valószínűleg hibát követett el azzal, hogy az első kivételével az összes elnökjelölti vitát kihagyta, pedig korábban azt ígérte, mindegyikre elmegy. Így Dan négy televíziós vitán is egyedül mutathatta be álláspontját, míg az AUR-vezért rendre egy üres szék és néhány videóbevágás képviselte. Simion ehelyett európai körútra utazott, találkozott például a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott elnökjelölttel, Karol Nawrockival, valamint Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. Eközben több nem túl szerencsés megnyilvánulást is tett: a francia televízióban kiosztotta Emmanuel Macron francia elnököt, lényegében „lediktátorozva” őt, betámadta a francia népet is, elnökválasztási ellenfelét pedig autistának nevezte (igaz, utóbbi miatt gyorsan bocsánatot is kért).

Foto INopportunity #Meloni

— Roberto (Baldini) May 19, 2025

Dan tehát sokkal inkább államférfiként mutatkozott, mint az erőszakos aktivista múltjától nehezen szabaduló Simion. Míg az első fordulóban a protest az AUR-vezért repítette az élre, a második fordulóban már inkább az alkalmasság kérdése dönthetett. Dan egyébként maga sem az establishment embere, csak ő progresszív oldalról támadta a 35 éve beállt politikai rendszert. Egyik alapítója volt a korrupcióellenességet zászlajára tűző liberális USR-nek, igaz, később kilépett a pártból, és azóta függetlenként politizál. Dan tehát igazi rendszeren kívüli alak, ennek ellenére ő sokkal kevésbé jelent szakítást Románia eddigi irányvonalával, mint az EU-szkeptikus és oroszbarátsággal is vádolt Simion.

Mi jöhet most Romániában?

Romániában az első forduló után kiteljesedett a káosz: Marcel Ciolacu lemondása után a PSD kilépett a kormányból, felbomlott a koalíció, és ügyvezető elnök mellett ügyvezető miniszterelnök irányította az országot. Bár most már van megválasztott elnök, a kormány összetétele továbbra is kérdéses.

Nicușor Dan már a két forduló között kijelentette, nem akar további káoszt az országban, ezért megtartaná a tavaly december 1-jei választások nyomán megalakult parlamentet, ahol a PSD a legnagyobb erő, az AUR és két másik szélsőjobboldali párt pedig egyharmadnyi mandátumot birtokol a Szenátusban és a Képviselőházban is. Dan azt is kijelentette, hogy a PNL-es Ilie Bolojant tenné meg kormányfőnek, aki Klaus Iohannis lemondása után ügyvivő elnök lett, egyébként a Szenátus elnöke. A bukaresti főpolgármester a Nyugat-barát pártokkal tárgyalna egy új kormányról, amelybe beleértendő a PNL, az RMDSZ, az USR és a PSD is. E négy párt már a decemberi választások után is tárgyalt egymással, de akkor az USR végül kiszállt, így PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jött létre a nemzetiségi képviselők támogatásával.

Most azonban inkább a PSD tűnik a leggyengébb láncszemnek, ugyanis a négy nyugatos párt közül utóbbi volt az egyetlen, amely nem biztosította támogatásáról Dant. A párt magyar idő szerint kedd 13 órára hívott össze ülést, ahol a hogyan továbbról tárgyalnak majd. A fő kérdés az lesz, csatlakoznak-e egy Dan mögött álló kormánykoalícióhoz.

Bár a román félelnöki rendszerben az államfőnek korlátozottak a jogkörei, az elmúlt 35 év azt mutatja, hogy az elnök általában képes maga mögé állítani a parlamenti többséget. Simion győzelme esetén ez jóval nagyobb kihívás lett volna, és akár egy nem túl stabil „társbérlet” (a francia rendszerből ismert cohabitation) is létrejöhetett volna, most viszont az tűnik valószínűbbnek, hogy Dan mögé felsorakoznak a nyugatos erők. A nagy kérdés a PSD, amelyben meggyengültek Marcel Ciolacu pozíciói, és az sem kizárt, hogy pártszakadás lesz a vége, melynek során egyes képviselők támogatják majd a kormányt, míg mások nem.

Fellélegzett Nyugat-Európa

Bár a legjobb eredményeket a nyugat-európai diaszpórában mutatta be Simion, Dan győzelme miatt éppen Nyugat-Európa politikusainak szívéről esett le nagy kő. Ezt mutatták az első gratuláló nyilatkozatok is.

A számos manipulációs kísérlet ellenére a románok ma este a demokráciát, a jogállamiságot és az Európai Uniót választották

– írta például Macron, akit nemcsak Simion támadott be a kampányban, hanem a francia vezetést Pavel Durov Telegram-alapító is megvádolta, hogy a román „konzervatív hangok” elhallgatására akarta rábírni.

Románia elkötelezte magát egy erős és biztonságos Európa mellett

– ezt már Friedrich Merz német kancellár írta.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerint nemcsak Románia, egész Európa is nyert a romániai elnökválasztással. (Giorgia Meloni, a Simionnal az egyébként egy európai pártcsaládba, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez [ECR] közé tartozó is gratulált Dannak, bár kevésbé lelkesen.)

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt írta:

A román nép tömegesen járult az urnákhoz. A nyitott, virágzó Románia ígéretét választották egy erős Európában.

Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber pedig így gratulált Dannak:

Románia a Nyugathoz tartozik. Románia Európához tartozik.

A nyilatkozatokból is kitetszik, hogy

a nyugat-európai és európai uniós vezetők megnyugodtak, hogy nem EU-szkeptikus és oroszbarát, hanem az Unió és a NATO felé elkötelezett elnök fogja az elkövetkező öt évben vezetni Romániát.

Az államfő szerepe azért is fontos, mert ő képviseli Romániát az Európai Tanács ülésein.

Mulțumesc! Ne vedem în câteva minute la Cișmigiu! pic.twitter.com/uxwfTzYPmN

— Nicușor (Dan) May 18, 2025

Románia szerepe kulcsfontosságú, ugyanis a NATO keleti szárnyán Lengyelország után a legnépesebb állam, Ukrajna és Moldova szomszédja, így Oroszország európai nyomulásának egyik védvonala. A Duna-delta környékén több alkalommal is orosz drónok csapódtak román területre. Bár Simion kevésbé oroszbarát, mint a tavalyi, törölt elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatást ő is leállította volna ígéretei szerint. Dan győzelmével viszont fennmaradhat Ukrajna támogatása, és nem rendül meg Románia védőbástya-szerepe.

A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a jelenlegi amerikai vezetésből többen is a román szélsőjobboldal mellett tették le voksukat. J. D. Vance amerikai alelnök például a februári müncheni biztonságpolitikai konferencián bírálta a román alkotmánybíróság döntését a novemberi elnökválasztás törléséről. Donald Trump amerikai elnök legidősebb fia, Donald Trump Jr. „sorosista/marxista kísérletnek” nevezte az alkotmánybíróság döntését. A DOGE-vezér milliárdos, Elon Musk pedig X-oldalán jó párszor kikelt a román vezetés ellen, illetve tett hitet Georgescu mellett.

Bár Georgescut időközben kizárták a küzdelemből, a román választók szabadon választhattak szélsőjobboldali jelöltet Simion személyében. Az elnökválasztás törvényesen zajlott, eredményét végül az először még magát győztesnek kikiáltó AUR-vezér is elismerte. Így most már nincs valódi ok arra, hogy az amerikai vezetés kétségbe vonja a romániai döntést, várható tehát, hogy Dan a Trump-adminisztrációval is korrekt kapcsolatot tud kiépíteni.

Címlapkép forrása: Andrei Pungovschi/Getty Images