Vészjelzést kapott a kormány a NATO keleti szárnyán: két hét alatt eldől egy egész ország jövője

Több meglepetés is született az első fordulóban

Nagy meglepetést hozott a lengyel elnökválasztás vasárnap rendezett első fordulója: bár a várakozásoknak megfelelően Rafał Trzaskowski varsói polgármester, a vezető kormányerő, a Donald Tusk miniszterelnök vezette Polgári Koalíció (KO) jelöltje győzött, fő ellenfele, a vezető ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott független jelölt, Karol Nawrocki a közvélemény-kutatásokban előrejelzetteknél sokkal kisebb különbséggel lett második mögötte. Trzaskowski 31,6 százalékot, míg Nawrocki 29,5 százalékot szerzett, miközben a felmérések körülbelül 5 százalékpontos különbséget jeleztek előre.

De nem ez volt az egyetlen meglepetés, hanem a szélsőjobb jó szereplése is. Nem annyira a jelenleg harmadik legnépszerűbb erő, a Konföderáció jelöltje, Sławomir Mentzen erős harmadik helye – 14,8 százalékot szerzett –, mint inkább a nála is szélsőségesebb Grzegorz Braun negyedik helyezése, aki egészen a 6,3 százalékig menetelt. Braun – szemben az „újhullámos” radikális Mentzennel – „hagyományos” szélsőjobboldali, erősen antiszemita, két éve például a Szejmben poroltóval oltott el egy menórát hanuka ünnepén.

A két szélsőjobboldali jelölt együtt több mint 21 százalékot szerzett, ha pedig a három jobboldali jelölt számait adjuk össze, akkor már 50 százalék fölött járunk.

A Tusk-féle kormánykoalíció pártjainak jelöltjei viszont meglepően rosszul szerepeltek. Nemcsak Trzaskowski eredménye maradt el a várttól, de Szymon Hołowniáé is, aki 5 százalékkal csak a harmadik helyre futott be. Hołownia a kormánykoalícióban részt vevő, centrista Lengyelország 2050 nevű párt elnöke, egyben a lengyel alsóház, a Szejm marsallja, vagyis házelnöke. A szintén a kormányban részt vevő Baloldal (Lewica) jelöltje, a Szenátus alelnöke, Magdalena Biejat a hetedik helyet szerezte csak meg 4,2 százalékkal.

A koalíció jelöltjei tehát együtt gyűjtöttek 40,8 százaléknyi szavazatot, ami nagy pofon Tusk kormányának.

Még úgy is, hogy elvileg a kormányon kívüli baloldali párt, az Együtt (Razem) jelöltjének, Adrian Zandbergnek a szavazóira is számíthat a második fordulóban Trzaskowski – ő 4,9 százalékot szerzett.

Poland, Final results:Presidential election, first round todayTrzaskowski (PO-EPP): 31.4% (+1.0)Nawrocki (PiS-ECR): 29.5% (-14.0)Mentzen (Kon-ESN|PfE): 14.8% (+8.1)Braun (KKP-NI): 6.3% (+6.3)Hołownia (PL2050-RE): 5% (-8.0)Zandberg (Razem-LEFT): 4.9% (+4.9)Biejat pic.twitter.com/HPnKPtGirE

— Europe (Elects) May 19, 2025

Persze arról nincsen szó, hogy Mentzen vagy Braun támogatói automatikusan Nawrockira szavaznának, ahogy a centrista és baloldali jelöltek támogatói sem feltétlenül voksolnak majd a varsói polgármesterre. Bár a PiS által támogatott független jelölt már a választás estéjén megszólította Mentzen és Braun szavazóit, a Konföderáció tábora alapvetően más összetételű, mint a PiS-é.

A mindössze 38 éves, elsősorban a közösségi médiában kampányoló Mentzen a fiatalok körében népszerű, akiknek elege van abból, hogy már évtizedek óta a Tusk-féle Polgári Platform (PO) és a Jarosław Kaczyński vezette PiS határozza meg a lengyel politikát. Mentzen szavazói közül sokan protestből támogatják őt, nem feltétlenül ideológiai okokból. A Konföderáció erősen ellenzi az abortuszt, kritikus Ukrajna támogatásával szemben, miközben a laissez-faire gazdaságpolitika híve, vagyis adókat csökkentene és „láncfűrésszel” esne neki az állami bürokráciának.

A libertárius gazdaságfilozófia azonban meglehetősen messze áll a PiS paternalista programjától, és közelebb áll a Polgári Platform inkább jobboldali gazdaságpolitikájához. Akik tehát elsősorban a gazdaságpolitikája miatt támogatják Mentzent, azoknak logikusabb választás Trzaskowski, persze a szavazók nem feltétlenül egy szempont miatt szavaznak egy-egy jelöltre. Mindenesetre a varsói főpolgármesternek elvileg lehetnek szavazói Mentzen támogatói közül is, a Konföderáció-vezér 14,8 százalékát tehát nem érdemes mindjárt Nawrockihoz számítani. Mentzen egyébként nem állt senki mellé, hanem beszélgetésre hívta mindkét jelöltet, és egy nyolcpontos ígéretcsomagot akar aláíratni velük. Nawrocki kedden elfogadta Mentzen javaslatát, és azt mondta, hajlandó aláírni a papírt, amely többek között azt is tartalmazza, hogy a jelölt elutasítja Ukrajna NATO-tagságának támogatását.

Mennyire szolgálhat mintául a román példa?

Az elemzők egyetértenek abban, hogy Trzaskowski sokkal nehezebb feladat elé néz, mint Nawrocki. A varsói főpolgármester számára pozitív példa lehet a romániai elnökválasztás, ahol a bukaresti főpolgármester, a szintén progresszív Nicușor Dan nyerte meg a második fordulót.

Mivel mind Trzaskowski, mind Dan főváros polgármestere, és mindketten liberális, nyugatos politikát követnek, adja magát az összehasonlítás. Azonban számos különbség van kettejük helyzete között. A legfontosabb, hogy míg Dan „rendszeren kívüli”, független jelölt volt, addig Trzaskowski a vezető kormánypárt jelöltje, aki már hosszú ideje pártja élvonalában van. A lengyel kormánykoalíció viszonylagos népszerűtlenségétől így ő nem tudja úgy elhatárolni magát, mint Dan a megbukott román kormány és a „rendszerpártok” népszerűtlenségétől. A román választók két protestjelölt közül választhattak, a lengyelek viszont két „rendszerpárt” jelöltje közül, de Nawrocki ilyen szempontból könnyebb helyzetben van, mert nem a PiS van kormányon, ráadásul ő hivatalosan nem is párt-, hanem független jelölt.

A kormány politikájával szembeni elégedetlenség tehát Nawrocki malmára hajthatja a vizet, de a román példa azt is megmutatta, hogy a második fordulóban a választók más szavazói magatartást képviselnek, mint az elsőben.

A román elnökválasztás első fordulójában is inkább volt szó protestszavazásról, amit mutat, hogy két „rendszerellenes” jelölt jutott be a második fordulóba. Azonban a szélsőjobboldali George Simion hiába nyerte nagy fölénnyel az első kört, a másodikban nagy súllyal eshetett a latba, hogy a bukaresti főpolgármestert a szavazók kormányzóképesebbnek gondolták, mint a fociultrából lett akcionista politikust.

A kormányzóképesség Lengyelországban Trzaskowski mellett szól, aki 2018 óta vezeti Varsó városát, szemben a politikailag teljesen zöldfülű Nawrockival, aki történészként 2017 és 2021 között Gdanskban a Második Világháború Múzeumának igazgatója volt, 2021-től pedig a Nemzeti Emlékezet Intézményét (IPN) vezeti, amely a totalitárius rendszerek kutatásával, valamint a második világháborús és kommunista bűntettek ügyészségi vizsgálatával is foglalkozik.

A választóknak mérlegelniük kell azt is, hogy amennyiben az ellenzéki jelölt győz, folytatódik a kellemetlen „társbérlet” a kormány és az államfő között. A leköszönő, PiS által támogatott Andrzej Duda elnök előszeretettel élt vétójogával, amivel sikeresen tudta blokkolni a Tusk-kormány reformtörekvéseit. Nawrocki megválasztása azt jelentené, hogy a 2027 őszén esedékes parlamenti választásokig a kabinetnek továbbra is gúzsba kötve kellene táncolnia. A második, végső körben az el nem kötelezett választók ilyen szempontokra is tekintettel szoktak lenni, márpedig legtöbbször az el nem kötelezettek döntik el a választásokat.

Még az első forduló során mért exit poll azt mutatta, hogy a választók 46 százaléka tervez a második fordulóban Trzaskowskira voksolni, míg Nawrockira 44 százalék. A többi 10 százalék még nem tudja, kire szavazna, vagy szavazna-e egyáltalán. Egy kedden megjelent közvélemény-kutatás szerint a varsói polgármester 55,4, ellenfele 44,6 százalékot kapna.

Poland, OGB poll:Presidential run-off electionTrzaskowski (PO-EPP): 55% (+2)Nawrocki (PiS-ECR): 45% (-2)+/- vs. 7-10 May 2025Fieldwork: 18 May 2025Sample size: 92,108 https://t.co/WMMN58m6v6

— Europe (Elects) May 20, 2025

Bár már az első körben is viszonylag magas, 67,3 százalékos volt a részvétel, a második fordulóra lehet még tartalék, és persze néhány százaléknyi szavazó távol maradhat, miután kedvenc jelöltje kiesett.

Veszélyben a kormánykoalíció?

Bármi lesz is a második forduló eredménye, az első forduló mindenképpen komoly vészjelzést küld a kormánykoalíciónak. Bár Tusk kormánya rendszerint arra hivatkozik, hogy az államfő vétói akadályozzák programja végrehajtását, a koalíción belüli ellentétek is nehezítik a kormányzást. Tavaly az Európában példátlanul szigorú abortusztörvény enyhítését nem sikerült átvinni a Szejmen, miután a koalíció egyik pártja, a jobbközép Lengyel Néppárt (PSL) nem volt azt hajlandó megszavazni.

A kormányprogram akadozó végrehajtása népszerűségvesztést okozott Tuskéknak. Trzaskowski megválasztása mindenképpen löketet adhatna, hiszen így legalább a köztársasági elnök partner lenne a kormányprogram végrehajtásában. Ha azonban Nawrocki győzne, az akár kormányválsághoz is vezethetne. A következő választásokig két és fél év van hátra, és különösen a kisebb, a parlamenti küszöb közelében lévő pártoknak lenne fontos, hogy meg tudják mutatni saját arcukat. A kormányközeli jelölt veresége esetén megerősödhetnek ezek a széthúzó tendenciák a kormánypártok között.

Nem véletlen, hogy Tusk igyekszik minél magasabbra srófolni a választás tétjét.

Ez a két hét dönti el hazánk jövőjét

– írta ki X-oldalára a miniszterelnök vasárnap este, utalva a június 1-jei második fordulóig hátralévő két hétre.

Nagy kérdés, hogy a második fordulóban inkább a protesthangulat érvényesül-e a kormánnyal szemben, vagy a kormányzóképesség lesz a döntő.

Címlapkép: Rafal Trzaskowki az elnökválasztás első fordulójának estéjén 2025. május 18-án. Forrás: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images