Szerdán Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is azt hangsúlyozta a Türk Tanács (amely hivatalosan már Türk Államok Szervezete) budapesti csúcstalálkozóján, hogy Magyarország energiaellátása - és ezzel együtt energiabiztonsága - csak a türk tanácsot alkotó országok forrásaira alapozva elképzelhető.
Ezért érdemes megvizsgálni azt, hogy a főleg Törökországból és Azerbajdzsánból érkező földgáz és egyéb energetikai projektek mennyiben járulnak hozzá Magyarország energiaellátásához.
Törökország, mint a kelet gázelosztó központja
Törökország 2024-ben történelme során először exportált földgázt Magyarországra, miután a magyar állami MVM és a török állami földgáz- és kőolajszállító BOTAŞ 2023 augusztusában megállapodást kötött mintegy 275 millió köbméter gáz adásvételéről. Ezt a török gázimportot Szijjártó Péter „stratégiai jelentőségű áttörésnek” nevezte, amely növeli a nemzeti energiafüggetlenséget. Ezzel lényegében Magyarország lett az első nem szomszédos ország, ahová Törökország földgázt exportál. A szállítás a már meglévő vezetékhálózatokon, tehát a Magyarországra Bulgárián és Szerbián át becsatlakozó Török Áramlaton keresztül valósult meg.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
