Jön a nagy visszatelepítés: ez lehet a jövő gazdaságainak egyik legmeghatározóbb trendje

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A reshoringot ösztönző tényezők

A vállalatok nagy részét ellátási láncuk rugalmasabbá tétele vezérli, amikor tevékenységeik visszatelepítése mellett döntenek.

A 2020–2021-es ellátási zavarok, a geopolitikai fragmentáció állandósulása és a Kínával való kereskedelmi feszültségek számos iparág és vállalat ellátási láncainak sérülékenységét felfedték. Ezek a kihívások arra késztették a vállalatokat, hogy újraértékeljék beszerzési és gyártási helyszíneiket, és kockázatcsökkentési stratégiákat alkossanak a sérülékenységek kezelése érdekében. Ennek keretében egyre több cég a termelés visszatelepítését és a regionális hálózatok kiépítését helyezi előtérbe. Az ellátási láncok ellenállóképességének növelése mellett szintén a reshoringot ösztönzi az a tendencia, hogy a vállalatok az ellátási láncok alsóbb szintjein is nagyobb átláthatóságra törekednek a kockázatok csökkentése érdekében. Szintén meghatározó a fenntarthatósági és zöldítési törekvések előtérbe kerülése, mivel ezek elérését nagyban segíti az ellátási láncok lerövidítése.

A politikai döntéshozatal szempontjából a reshoring három fő célt szolgál:

• az alapvető ellátásbiztonság növelését,
• a stratégiai versenytársakkal szembeni sérülékenység csökkentését, valamint
• a munkahelyek hazahozatalát.

Ezt felismerve a kormányok egyre több erőfeszítést tesznek a vállalatok hazacsábítására, így az egyik legfontosabb ösztönzőt a hazai termelés fellendítését célzó kormányzati támogatások jelentik. Az Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció számos programot vezetett be, amelyek a termelőipar megerősítését és az amerikai cégek visszatelepülésének támogatását célozták meg. Az ilyen szövetségi beruházási programok közé tartozik a Bipartisan Infrastructure Law, a CHIPS and Science Act, valamint az Inflation Reduction Act.

Ahhoz, hogy a vállalatok élhessenek az ezek által biztosított az adókedvezményekkel, támogatásokkal és egyéb finanszírozási lehetőségekkel, az Egyesült Államokon belüli gyártás mellett meg kell felelniük bizonyos, az előállításra és a beszerzésre vonatkozó előírásoknak is. Bár a programok elsősorban a félvezetők, az elektromos járművek és a lítiumos akkumulátorok gyártóit célozzák meg, az egész beszállítói láncra, így az alacsonyabb szintű beszállítókra és a kis- és közepes méretű gyártókra, valamint a kapcsolódó hagyományos iparágakra is hatással vannak.

Az európai versenyképesség javítása érdekében az Európai Unióban is számos olyan program indult, amelyek célja a visszaiparosítás. A szilárdabb és fenntarthatóbb beszállítói láncok kialakításának fontosságát felismerve az Interreg Europe az EU támogatásával létrehozta a BRIDGES projektet, amely a reshoring- és a nearshoring-lehetőségek kiaknázására összpontosít az erős és fenntartható európai értékláncok kiépítése érdekében. Emellett az Európai Bizottság az Inflation Reduction Actre válaszul megalkotta a Net Zero Industry Actet, melynek célja az EU versenyképességének javítása az európai tiszta technológia szektorba való befektetések növelésével.

Trendek és tendenciák

A reshoring nem új jelenség, már a 2008-as gazdasági világválság kezelésekor az Egyesült Államok akkori, Obama által vezetett adminisztrációnak politikai prioritásai közt szerepelt. 2010 és 2016 között a reshoring révén keletkezett munkahelyek körülbelül 60%-a Kínából került vissza, mivel az ottani munkaerő egyre drágábbá vált. Ez a már létező jelenség az utóbbi években erősödött fel, és 2023-ra a Kínából történő reshoring aránya elérte a 87%-ot.

A Bain nevű menedzsment-tanácsadó cég 2024-es, az amerikai elnökválasztás előtt készült felmérése szerint

a megkérdezett nagyvállalatok vezetőinek 81%-a tervezi ellátási lánca Egyesült Államokhoz közelebb hozatalát.

Az ilyen tervekkel rendelkező cégek aránya két éve csupán 63% volt. Ezzel szemben csupán 36% rendelkezik offshoringtervekkel. A válaszadók 2%-a számolt be arról, hogy egészében végrehajtotta már nearshoring- és reshoringterveit. Ez arra utal, hogy a legtöbb vállalat esetében a tevékenységek visszaszervezése jelenleg is folyamatban van, és ez előreláthatóan évekig így is lesz. A változó Kína-politika hatását mutatja, hogy a tevékenységeket Kínából kiszervezni tervező amerikai vállalatok aránya a két évvel ezelőtti 55%-ról 69%-ra nőtt.

A Reshoring Initiative intézet 2020-as jelentése alapján a reshoringnak köszönhetően a legtöbb új munkahely a szállítmányozási eszközök, az orvosi felszerelések és kellékek, a vegyipar, valamint a számítógépek és az elektronikai termékek gyártóiparában jött létre az Egyesült Államokban.

A reshoring nem csak az Egyesült Államok vállalataira jellemző. 2014 és 2018 között a legmagasabb reshoring-esetszámokkal rendelkező országok az USA mellett Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország voltak. Egy gyártással foglalkozó brit cégek körében végzett kutatás szerint a megkérdezettek 58%-a tervezi beszállítói láncainak visszatelepítését. A nagy európai és amerikai vállalatok 47%-a már befektetett a gyártási tevékenység reshoringjába, 72%-uk pedig jelenleg is dolgozik reindusztrializációs stratégiáján, vagy már rendelkezik ilyennel. A többség ezeket a stratégiákat az elmúlt két évben indította el.

Néhány a sok közül: Ford, Intel, Apple, General Electrics

2021 májusában a GAF Energy, egy amerikai napelemrendszereket gyártó vállalat, bejelentette, hogy kutatás-fejlesztési és gyártói tevékenységét Ázsiából a Silicon Valley-be helyezi át. Ugyanebben az évben hozta nyilvánosságra a Peloton amerikai kerékpár- és futópadgyártó 400 millió dolláros beruházási tervét első amerikai gyárának megépítéséről. 2021 májusában a Ford is bejelentette, hogy közös vállalkozást indít a dél-koreai SK Innovation akkumulátorgyártóval, amely az Egyesült Államokban fog akkumulátorcellákat gyártani elektromos járművekhez. A Caterpillar, a nehézgépgyártás egyik meghatározó szereplője, Japánból és Mexikóból Illinoisba és Texasba helyezte át bizonyos műveleteit, hogy gyorsabban reagálhasson a piaci igényekre, és ezzel ellátási láncát is hatékonyabbá tette.

Az amerikai félvezetőgyártás kiépítésére irányuló szövetségi törekvéseket kihasználva az Intel két chipgyárat is épít Phoenix közelében. Ezenkívül alumínium- és acélüzemek épülnek szerte az USA déli államaiban: a Novelis Alabamában, a US Steel Arkansasban, a Nucor Kentuckyban létesít új gyárat. New York államban egy évekkel ezelőtt bezárt Ingersoll Rand üzemet újra megnyitnák, hogy ott légkompresszorokat gyártsanak.

Az Apple a minőség-ellenőrzés és az innovációs menedzsment javítása érdekében az utóbbi időben egyre nagyobb mértékben fektet be az amerikai gyártásba, különösen egyes alkatrészek és összeszerelési folyamatok visszatelepítésébe. A vállalat sajtóközleményei szerint a következő években több mint 500 milliárd dollárt költ csapatai és létesítményei bővítésére Michiganben, Texasban, Kaliforniában, Arizonában, Nevadában, Iowában, Oregonban, Észak-Karolinában és Washingtonban. A tervek között szerepel továbbá egy új gyár építése Texasban, az amerikai fejlett gyártási alap megduplázása, egy gyártási akadémia létrehozása, valamint a mesterséges intelligenciába és a félvezetőmérnökségbe történő beruházások gyorsítása.

2021 októberében a GE Appliances bejelentette, hogy 450 millió dollárt fektet be Kentucky államban elektromos eszközöket gyártó üzemének fejlesztésére. Az előző öt év során a vállalat több mint 1,3 milliárd dollárt költött amerikai gyártási és elosztási tevékenységeire. A GE Vernova több mint 117 millió dollárt fektetett be amerikai energiatermelő létesítményeibe 2023-ban. Az Egyesült Államok vezető energiatermelő vállalata a következő két évben közel 600 millió dollárt tervez befektetni amerikai gyáraiba és létesítményeibe.

Ezek az új beruházások egy nagyobb, 9 milliárd dolláros globális tőkeberuházási és K+F-terv első részét képezik, amelyet a cég 2028-ig kíván megvalósítani. Jelenleg a vállalat 18 gyárral rendelkezik az Egyesült Államokban. Ezzel párhuzamosan a GE Aerospace több mint 335 millió dollárt fektetett amerikai létesítményeibe. A 2023-as beruházások kiegészítik azt a GE által 2022 októberében bejelentett, több mint 200 millió dolláros befektetést, amelyet a Global Nuclear Fuel-Americas (GNF-A) és a TerraPower közös vállalkozása valósít meg a NatriumTM nevű nukleárisüzemanyag-gyártó létesítmény építésére Észak-Karolinában.

Mire számíthatunk?

Donald Trump újbóli hivatalba lépése nagyban befolyásolja a reshoring-trendeket: a vámemelések és az adminisztráció egyéb intézkedései növelik a vállalatokra nehezedő nyomást, hogy az Egyesült Államokon belül végezzék tevékenységüket. A termelés visszatelepítése azonban, ahogy a fenti példák mutatják, már Trump előtt megkezdődött – az új adminisztráció és a protekcionizmus globális előtérbe kerülése csupán a folyamatot felgyorsító tényezők. Bár egyértelmű, hogy a nyugati vállalatok visszatelepülése megkezdődött, a mostani reshoringtervek megvalósulására csak a következő években kerül sor.

A nearshoring sorozat további részei:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images