Leplezetlenül beavatkozott Donald Trump a kiélezett küzdelembe – Ez dönti majd el Európa sorsát?

Fej fej mellett

Továbbra is nagyon kiélezett a lengyel elnökválasztási verseny a kormánypártok által támogatott centrista jelölt, Rafał Trzaskowski, illetve az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) támogatását élvező független jelölt, Karol Nawrocki között.

A legújabb közvélemény-kutatások alapján fej fej mellett állnak, 2 százalékpontnál is kisebb a különbség közöttük a legtöbb felmérésben.

Ha a román elnökválasztáshoz hasonlítjuk a helyzetet, ott a két forduló között az látszott, hogy míg eleinte a szélsőjobboldali George Simion állt az élen, a végső győztes, Nicușor Dan az utolsó héten egyértelműen átvette a vezetést, és végül csaknem 10 százalékponttal győzött.

A lengyel felmérésekben ilyen tendencia nem figyelhető meg, ezért úgy tűnik, a végeredmény is nagyon szoros lesz.

Ez azonban nem lenne kirívó, a 2020-as elnökválasztáson például a jelenlegi elnök, a leköszönő Andrzej Duda 51,03 százalékot szerzett az akkor is elinduló Trzaskowski 48,97 százalékával szemben.

A május 18-i első fordulóban a vártnál sokkal kisebb lett a különbség a varsói polgármester és a politikai életbe csak most belépő Nawrocki között: előbbi 31,6, utóbbi 29,5 százalékot szerzett. Jól szerepelt a libertárius, populista Konföderáció jelöltje, Sławomir Mentzen, aki 14,8 százalékot vitt el, és nagy meglepetésre negyedik lett a „hagyományos szélsőjobb” képviselője, az antiszemita szólamairól és akcióiról hírhedtté vált Grzegorz Braun, aki 6,3 százalékot szerzett.

Kik lehetnek a mérleg nyelve?

A két versenyben maradt jelölt számára fontos, hogy Mentzen szavazóit megnyerje magának. Nawrocki feladata könnyebb, ugyanis értékrendbeli kérdésekben – például az abortuszjog erős korlátozása – a PiS és a Konföderáció közelebb áll egymáshoz, igaz, gazdaságpolitikai kérdésekben jelentős különbségek vannak közöttük, mert míg Jarosław Kaczyński pártja az állam erős szociális szerepvállalásában hisz, addig Mentzen legszívesebben láncfűrésszel esne neki a közszolgáltatásoknak.

A Konföderáció vezetője mindkét jelölttel külön leült beszélgetni, de csak Nawrockit tudta rávenni, hogy aláírja 8 pontos követeléslistáját, amelyben többek között szerepel az is, hogy a jövendő államfő utasítsa el Ukrajna NATO-csatlakozását. Miután a PiS által támogatott jelölt aláírta Mentzen 8 pontját, Trzaskowski párttársa, Donald Tusk miniszterelnök „hazaárulással” és az orosz érdekek kiszolgálásával vádolta meg őt.

Nem biztos azonban, hogy akár Trzaskowski, akár Nawrocki meg tudja magának nyerni Mentzen szavazóinak nagyobb részét, akik zömmel fiatalok, és elegük van abból, hogy már hosszú ideje a Tusk-féle Polgári Platform (PO), illetve a Kaczyński-féle PiS uralja a lengyel politikát: ahogy Lengyelországban mondják, egyfajta „duopóliumot” valósítva meg.

Az első forduló exit polljai azt mutatják, hogy Mentzen első helyen végzett a 18-29 éves, illetve a 30-39 éves korosztályban is, előbbiben 34,8, utóbbiban 24,8 százalékkal. A 18-29 évesek körében ráadásul a második legnépszerűbb jelölt a kormánykoalíción kívüli baloldal jelöltje, Adrian Zandberg volt 18,7 százalékkal, míg Trzaskowski csak a harmadik lett 13 százalékkal, a Nawrocki pedig a negyedik 11 százalékkal. Mentzen szerdán élő adásban jelentette be, hogy a két jelölttel történt beszélgetések után úgy döntött, egyiküket sem tudja támogatni, ezért támogatóinak azt mondta, szavazzanak úgy,

ahogy az eszetek diktálja.

Látható tehát, hogy a legfiatalabb korosztály körében az establishment jelöltjei szinte labdába sem rúgnak, és könnyen elképzelhető, hogy a fiatalok egy jelentős része inkább otthon marad a második fordulóban. Persze más választópolgárok, akik az első fordulótól távol maradtak, a nagyobb téttel bíró második fordulóban megjelenhetnek szavazóként.

Nagy a tét a kormány számára

Az elnökválasztáson

a legnagyobb a tét Donald Tusk kormányfő, illetve az általa vezetett kormánykoalíció számára,

amely három nagyobb erőből, de azokon belül még több pártból áll össze. A leköszönő államfő, a PiS-hez közel álló Andrzej Duda a Tusk-kormány elmúlt másfél évében előszeretettel élt az elnöki vétó jogkörével, amivel rendre megakasztotta a kormány törvényalkotási törekvéseit.

Amennyiben Trzaskowski győz, Tuskék elől elhárul egy fontos akadály, Nawrocki győzelme viszont nemcsak azt jelentheti, hogy továbbra is akadályozó államfővel kell együtt élniük, hanem egy ellenzéki győzelem megrengethetné a sokszínű kormánykoalíció egységét is.

Nem véletlen, hogy a kormányfő a lehető legnagyobbra akarja emelni az elnökválasztás tétjét, egyenesen a „haza jövőjéről” szóló döntésnek keretezve azt.

Tusk maga erősen jelen volt Trzaskowski kampányában, sok rendezvényre elkísérve a jelöltet, de ez egyes elemzők szerint inkább kontraproduktív volt, mert az ellenfél így még könnyebben tudja bemutatni az elnökválasztást a Tusk-kormány elleni népszavazásként. Egy felmérés szerint a megkérdezettek 31 százaléka úgy vélte, a kormányfő árthat a varsói főpolgármester kampányának, és csak 21 százaléka mondta azt, hogy az elnökválasztási harcba való bevonódása előnyös lehet Trzaskowski számára.

Tusk az első forduló után három nappal elismerte, hogy kormánya „sárga lapot” kapott a választóktól, de szerinte ez minden játékos „normális sorsa”, aki keményen játszik. A miniszterelnök azt is belengette, hogy az elnökválasztás után újratárgyalná a koalíciós szerződést, és változásokat vinne végbe a kormányban. Trzaskowski győzelme esetén Tusk is megerősödne, és valószínűleg keresztül is tudná vinni akaratát, egy Nawrocki-győzelem esetén azonban inkább a Tusk-párt koalíciós partnereinek zsarolási potenciálja erősödne meg. Így vagy úgy, az szinte biztos, hogy változásokra lehet számítani a kormányban.

A két forduló közötti vasárnap mindkét elnökjelölt az utcán demonstrált erőt: Varsóban tartott felvonulást és nagygyűlést Trzaskowski és Nawrocki is. A kormánypárti jelölt rendezvényére eljött az új román elnök, Nicușor Dan is, aki szoros együttműködést ígért a varsói főpolgármesternek, amennyiben megválasztják. Trzaskowski és Dan között több közös pont is van: mindketten országuk fővárosát vezették, mindkettő progresszív, nyugatos politikus hírében áll, ráadásul az elnökválasztáson mindketten euroszkeptikus jelölttel néznek szembe. Az azonban fontos különbségnek tekinthető, hogy míg Dan és ellenfele, George Simion mindketten establishment-ellenes álláspontot képviseltek, Trzaskowski és Nawrocki jól beágyazott pártok támogatottjai. A varsói polgármester helyzetét nehezíti, hogy ráadásul a függetlenként induló, a politikába még csak most belépő Nawrocki könnyebben fazonírozhatja magát kívülállónak, mint a vezető kormányerő által indított Trzaskowski.

A botrányok sem tépázzák meg Nawrocki népszerűségét?

A lengyel elnökválasztási kampány egyik érdekessége mindenképpen Karol Nawrocki, aki történészként és múzeumvezetőként lépett a politika porondjára úgy, hogy személyesen Jarosław Kaczyński választotta ki az elnökjelölti szerepre. Bár áprilisban volt olyan időszak, mikor úgy tűnt, még Menzten is megelőzheti Nawrockit, a PiS által támogatott független jelölt májusban belehúzott, és végül Trzaskowskit is megközelítette.

Nawrocki az „erős ember” imázsát igyekszik építeni, ami előéletét tekintve nem is nehéz feladat: 21 éves korában megnyerte a lengyel ifjúsági ökölvívó-bajnokságot a 91 kilósok kategóriájában, később biztonsági őrként is dolgozott, amikor rossz nyelvek szerint az alvilággal is kapcsolatba került. Szakmai pályája is érdekesen alakult, Oroszország például körözési listára tette, miután Moszkva büntetőeljárást indított ellene a szovjet Vörös Hadsereg lengyelországi emlékműveinek az általa vezetett Nemzeti Emlékezet Intézménye (IPN) kezdeményezésére végrehajtott lerombolása miatt. Az IPN a totalitárius rendszerek kutatásával, valamint a második világháborús és kommunista bűntettek ügyészségi vizsgálatával is foglalkozik; Nawrockit még a PiS-kormány nevezte ki az állami intézmény élére.

A kampányban több botrány is kirobbant az elnökjelölt körül.

Előbb az derült ki, hogy Tadeusz Batyr álnéven írt egy könyvet egy lengyel gengszterről, majd Tadeusz Batyrnak „öltözve” elment egy tévéműsorba, ahol elkezdte dicsérni Nawrockit mint a könyv egyik inspirálóját. Később pedig hazugságon érték, amikor egy tévévitában azt mondta, hogy csak egy ingatlana van, majd később kiderült, hogy van egy másik lakása is, Gdanskban. A hazugságot újabb hazugság tetézte: Nawrocki ugyanis azzal védekezett, hogy azért kapta a lakást, mert gondozta annak idős lakóját, egy bizonyos Jerzy urat. Csakhogy az Onet hírportál utánajárt, és megtalálta Jerzy urat, akiről kiderült, hogy egy öregotthonban él, és az elnökjelölt semmilyen támogatást nem adott neki.

A két forduló között az Onet újabb leleplezéssel állt elő: amikor Nawrocki a Sopot városában található Grand Hotel biztonsági őre volt, prostituáltak kerítésével is foglalkozott, amennyiben örömlányokat vitt fel a pénzes ügyfeleknek. A vád igen nehezen egyeztethető össze a konzervatív politikus imázsával, Nawrocki rögtön perrel is fenyegette meg a portált, amely azonban jelezte, az ügy tanúi eskü alatt is vállalják vallomásukat, ha bírósági tárgyalásra kerül sor.

MAGA-támogatás

A Donald Trump vezette Egyesült Államok a lengyel elnökválasztásban is egyértelműen megtette tétjeit, és nyilvánosan a Brüsszellel állandó „szabadságharcot” folytató PiS által támogatott jelölt mellé állt. Nawrocki május 1-jén a Fehér Házba látogatott, ahol magával Trumppal is találkozott, aki – állítása szerint – azt mondta neki, „győzni fogsz”. A Trump-kormányzat és az elnökhöz közel álló emberek az utóbbi hónapokban többször is nyíltan kifejezték támogatásokat az olyan pártok és politikusok iránt, akik meglehetősen kritikusan viszonyulnak az Európai Unióhoz, legyen az a szélsőjobboldali német AfD vagy a román AUR.

Kedden az amerikai konzervatívok dzsemborija, a CPAC látogatott Lengyelországba, ahol Nawrocki mellett megjelent Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter is. Noem nem válogatta meg a szavait, amikor Nawrocki ellenfelét kellett bírálni: szerinte elnökké választása esetén Trzaskowski módszere a félelemkeltés lesz, amellyel „szabadságellenes programját” akarja majd végrehajtani. Noem beszédében „szocialistának” nevezte az egyébként mérsékelt jobboldali Polgári Platform párt politikusát. Az amerikai miniszter azt is kifejtette, hogy amennyiben a lengyelek olyan elnököt választanak, aki jól együttműködik Trumppal, Lengyelországnak „erős határai” lesznek, a lengyelek „megvédhetik közösségüket”, biztosak lehetnek az amerikai (katonai) jelenlét megőrzésében, és számíthatnak „kiváló minőségű amerikai felszerelésre” is.

Noem szavai fenyegetésnek is vehetők, hiszen úgy is értelmezhetők, hogy amennyiben a lengyelek Trzaskowskit választják, az amerikai védelem nem jár tovább Lengyelországnak. A miniszter kijelentései azért különösen erősek, mert a németek és az oroszok között a történelem folyamán többször is felosztott Lengyelország számára az Egyesült Államok a legfontosabb szövetséges és biztonsági garancia, és

ha Washington azt jelzi, hogy már nem tartja védelemre érdemesnek Lengyelországot, azt a lengyel polgárok egzisztenciális fenyegetésként élhetik meg, és ez akár a választás végeredménye szempontjából is döntő lehet.

Noem kijelentései példátlanok az 1989 óta tartó baráti amerikai–lengyel viszonyt illetően, amely eddig attól függetlenül jól működött, hogy milyen vezetése volt az Egyesült Államoknak, illetve Lengyelországnak.

Trump emberei itt nem álltak meg a lengyel elnökválasztásba való beavatkozásban: Brian Mast, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke több képviselőtársával együtt levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, melyben felszólítják, hogy a bizottság ne alkalmazzon „kettős mércét” Lengyelország kapcsán. A republikánus képviselők szerint ugyanis az uniós testület nem tett semmit az olyan külföldi reklámkampányokkal szemben, amelyek szerintük Trzaskowskit támogatják, miközben a 2015 és 2023 közötti PiS-kormány idején befagyasztották a Lengyelországnak járó uniós pénzek egy részét jogállamisági aggályok miatt.

Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság hangosan bírálta Lengyelországot, és több mint 150 milliárd dollárt visszatartott Lengyelországtól az előző PiS-kormány alatti állítólagos jogállamisági sérelmek miatt, a Tusk-kormány alatti jogállamisági sérelmek egyértelmű bizonyítékai ellenére feltűnően hallgatott

– írták a republikánus képviselők.

Az elnökválasztás első fordulóját ebben a cikkünkben elemeztük részletesen:

Címlapkép forrása: Omar Marques/Getty Images