Ijesztő erőfitogtatásból világraszóló kudarc: így siklott félre a világ legsötétebb diktatúrájának nagy terve

Nagy napra készült a phenjani vezetés május második felében, amikor azt tervezték, hogy a diktatúrától megszokott, látványos ünnepség keretében vízre bocsájtják a 144 méter hosszúságú rombolóhajót. Az esemény aztán egyáltalán nem a várakozásoknak megfelelően alakult, Kim Dzsongun személyesen nézhette végig, ahogy az Észak-Korea legújabb ékkövének szánt hadihajó az oldalára borult. Az ország az egész eseményt annak szánta, hogy erőt demonstráljanak vele, ehelyett csúfos lebőgés lett a történet vége, amely rendkívül kínos fényt vetett a rezsimre. Az esetet követően katonai szakértők sokasága igyekezett megfejteni, hogy pontosan mi történhetett, mi vezethetett az Észak-Korea számára kész tragédiával egyenlő eseményig és ki a felelős mindezért. Az amerikai Center fos Strategic & International Studies (CSIS) elemzőház készített részletes tanulmányt az esetről és annak a hátteréről.

Ünneplésből katasztrófa

Az esemény előtt három nappal készültek nyilvános műholdfelvételek az ország északkeleti partvidékén található Csungjin kikötőjéről, ahol a vízre bocsátást tervezték. A képeken a romboló mellett látható a hosszan a víz irányába mutató indítórámpa, valamint a másik oldalon alig pár tucat méterre egy nagyméretű tribün, ahonnan az előkelő vendégek tudták követni az eseményeket. Valószínűleg erről a kilátópontról szemlélte az eseményeket maga Kim is. A jármű körül láthatók voltak daruk és felszíni uszályok is, bár ezeknek a pontos szerepe nem tisztázott a vízre bocsájtásban.  

Május 21-én aztán megtörtént a Phenjan számára valóságos tragédiát jelentő eset: a hajó tatja a vízbe csúszott, az orra viszont nem, emiatt oldalra dőlve pihent a romboló, félig kilógva a kikötőből.

New satellite imagery analysis of Hambuk Shipyard in Chongjin, North Korea shows the ongoing salvage operation of the country's second Choe Hyon-class guided missile destroyer, which failed during launch last week.Read more: @CSISKoreaChair

— CSIS (@CSIS) May 28, 2025

Azonnal beindultak a találgatások, hogy mi vezethetett ekkora kudarchoz, a magyarázatokból pedig egyáltalán nincs hiány, vélhetően sok döntés együttese vezetett a hajó látványos borulásához. A katasztrófát kiváltó okok egyikeként említették, hogy ez volt az első olyan ismert alkalom, hogy Phenjan az oldalirányú vízre bocsátással próbálkozott. Ez egy kockázatos, de látványos és gyors eljárást jelent, ám a tapasztalat hiánya könnyen fatális balesetekhez vezethet. Már önmagában ez veszélyesnek tűnt, különösen egy ekkora jármű esetében. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen típusú vízre tételnél a jármű esetén kiemelten fontos az erős oldalfal, amely képes elviselni a hirtelen nagy nyomást, amelyet a víz jelent. Ezt a módszert egyébként többnyire kis és közepes méretű hajóknál alkalmazzák, valamint gyakorta vetik be folyami és belvízi járművek esetében.  

A másik nyilvánvaló ok az volt, hogy Észak-Koreában minden a politikai akaratnak van alárendelve, még az ilyen típusú, nagyfokú precizitást megkövetelő eseményeknél is. Visszatérő, hogy a rezsim vezetői minél gyorsabban akarnak minél látványosabb eredményekkel villogni a világ közvéleménye előtt, ezért igyekeznek nyomást gyakorolni a gyártótól kezdve a tervezőn át mindenkire a sietséghez. Ennek viszont könnyen lehet az a következménye, hogy a kapkodás miatt nem mérik fel megfelelően a helyzetet és belecsúszhatnak olyan hibák, amelyek alaposabb felkészüléssel könnyen megkerülhetőek lennének.

Kiemelték, hogy a csungjini Hambuk hajógyár kiválasztása már önmagában megkérdőjelezhető húzás volt az új romboló legyártása és vízre tétele szemszögéből. Ez a részleg korábban ugyanis teherhajók, halászhajók és kotróhajók gyártásával foglalkozott, gyakorlatilag semmiféle tapasztalat nem állt rendelkezésre a nagyméretű hadihajók legyártásához. Ehhez jött még az is, hogy

a szükséges infrastruktúra sem állt rendelkezésre, tekintve, hogy nem volt kiépítve helyben megfelelő méretű szárazdokk, ezért lényegében a rakparton, egy háló alatt kellett megépíteniük a rombolót.

A helyszínen nem állt rendelkezésre megfelelő méretű csúszka sem, amely megfelelően engedte volna az egyszerű és stabil vízre siklatást, ezért kellett a szokatlan, és kockázatos megoldás mellett dönteniük. Ebben az esetben érdemes kiemelni a politikai nyomást újra, mivel lett volna lehetőség egy nagyobb csúszka megépítésére, de az további időt igényelt volna, Kim pedig nem igazán szereti, ha elúszás van a nagy tervekben, ezért inkább nem törődtek ilyenekkel.

Phenjan a kockázatok ellenére mégis vállalta, hogy két rombolót fog legyártatni, úgy, hogy ebből az egyik üzem világosan nem rendelkezik a megfelelő technológiával. A húzásnak kényszerű magyarázata van: Kim szerette volna, ha az országot mindkét oldalról egy-egy ilyen típusú tengeri jármű védi, de az áthajózás nem volt opció. Erre született meg a gondolat, megépítenek egyet az egyik partvidéki hajógyárban, egyet pedig a másikban.

Nem sokat tétlenkedtek a kudarc után helyben sem, gyorsan nyilvánosságra hozták, hogy a baleset egyensúlyvesztés miatt történt. Az rezsim pártlapja, a Rodong Sinmun a következőképpen írta le az eseményeket:

A tapasztalatlan parancsnokság és az indítás során elkövetett gondatlanság miatt a tat indítócsúszdája indult el először és megfeneklett, mivel a forgóváz nem mozdult párhuzamosan, a hadihajó aljának egyes szakaszain keletkezett lyukak felborították az egyensúlyát, és az orr nem hagyta el a csúszdát, ami súlyos balesethez vezetett.

Egyetlen nappal a félresiklott akció után készült képek megerősítették, hogy valóban így történhetett a baleset, ugyanis azon az látszódott, hogy a hajó féloldalasan van a vízben: ameddig az orr a szárazföldön maradt, addig a tat a terveknek megfelelően a vízbe csúszott. Azt nem tudni pontosan, mi okozta ezt, de lehetett a kerekes egységek megakadása vagy leesése is a sínekről a hajó elején. A jelentésben kiemelik, hogy a korábban látható darunak és uszálynak is köze lehetett a kudarchoz.

A súlyos kudarcot követően Kim Dzsongun éktelen haragra gerjedt, és azonnal bűncselekményről kezdett beszélni. Az állami sajtóban, a KCNA-ban megjelent tudósítás szerint a vezető kijelentette, hogy a baleset megalázta Észak-Korea méltóságát és önbecsülését, valamint hozzátette, hogy a romboló azonnali helyreállítása „nem csupán gyakorlati kérdés, hanem közvetlenül az állam tekintélyéhez kapcsolódó politikai kérdés”.

A felelősségre vonás sem maradt el, a kikötő vezető mérnökét, a hajótörzset készítő egység vezetőjét, valamint az adminisztratív feladatokért felelős helyettes vezetőt gyorsan letartóztatták. A diktatúra brutális eljárásaihoz tartozik, hogy ilyenkor nem csak a „felelősöknek” kell meglakolniuk a tetteikért – ez szinte biztosan kivégzést jelent, de „visszafogott” esetben is életfogytig tartó munkatábort –, hanem azok családtagjaira is kegyetlenül lesújtanak a hatóságok. Ez számukra minimum éveken keresztül tartó kényszermunkát jelent irtózatos körülmények között. Kérdéses, hogy ennél a pontnál megállnak, vagy további letartóztatások várhatóak-e még.

Mellécsúszott a nagy modernizálási program

Előzetesen már többször körbejárta a világsajtót, hogy Phenjan ismét egy nagy lépést készül tenni a képességei erősítése felé, ez lesz majd az észak-koreai Koreai Népi Haditengerészet (KPN) eddigi legfejlettebb járműve. A Csoe Hjon osztályú irányított rakétaromboló az egyik legfontosabb része lett volna annak az elképzelésnek, hogy Észak-Korea jelentősen növelje a haditengerészeti képességeit. Kim Dzsongun azt tűzte ki célul, hogy az ország elmaradott, jellemzően csak part menti védelemre berendezkedett flottáját lassan úgy alakítsa át, hogy az a jövőben akár támadó hadműveleteket is képes legyen végrehajtani. 2025 áprilisában fontos mérföldkőhöz érkezett a program, akkor ugyanis sikeresen vízre tették a hasonló paraméterekkel bíró másik rombolót. Akkor a helyszín különbözött, ugyanis a fővárostól nem messze található Nampóban végezték el a műveletet. Akkor azonban a korábban bevett módszert alkalmazták, vagyis a szárazdokkban felépített harci jármű elkészülését követően a dokkba beengedték a vizet, amely lassan megemelte a hajót. A kevésbé látványos művelet ellenére a hatalmas ünnepség nem maradt el, tűzijáték és konfetti is volt. A vezető nem is fukarkodott akkor a nagy szavakkal, történelmi lépésről beszélt, valamint kiemelte, hogy

ez fontos az ország tengeri szuverenitását megvédő haderő kiépítésének, és ez egy út kezdete, amely egy fejlett tengeri hatalom létrehozásához vezet.

A Csoe Hjon osztályú romboló KPN legnagyobb és legmodernebb hadihajójának számít, modern fegyverrendszerekkel szerelték fel:

• 44 darab függőleges rakétaindító-rendszer van rajta, szakértők szerint föld-levegő rakéták kilövéséhez,
• ezen felül további 30 indítóállomás föld-föld vagy cirkálórakétákhoz.
• 127 mm-es főágyú van a fedélzetre telepítve.
• Pilóta nélküli légi járművekkel látták el,
• ennek kiszolgálására pedig egy helikopter-leszállóhely is a tatra került.
• Rendelkezik modern elektronikai hadviselési műszerekkel,
• valamint tengeralattjárók elleni védelemmel.

A szakértők megjegyezték, hogy a jármű egyébként kifejezetten hasonlít a kínai Type 055 vagy Type 052D rombolókhoz, bár nem annyira felszereltek. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a régi-új nagy szövetséges, Oroszország nyújtott legalább minimális segítséget a hadihajó elkészüléséhez, mivel az orosz hadiipar által fejlesztett Pancír-M légvédelmi ütegei is helyet kaptak a járművön.

Early Breakdown of North Korean Navy newest ship the NKS Choe Hyon (51) first of its class the Choe Hyon Class Multipurpose Destroyer/Air Defense Frigate Ship is armed with the following 127mm Main Gun (based off Vulcano) 74x VLS cells 1+ 533mm Twin Torpedo Tube Launcher https://t.co/PGfrM20jg3

— Intelschizo (@Schizointel) April 26, 2025

Mindössze három nappal a vízre bocsájtást követően Phenjan „játékszerét” ki is próbálták, április 28-án több rakétatesztet hajtottak végre. A próbákat követően visszatért a dokkba, ahol a maradék felszerelési munkálatokat hajtották végre, ezt követően pedig hamarosan az észak-koreai haditengerészet kötelékébe állhat. Kim kijelentése szerint az első példányt a keleti vizekre szánták, ám ehhez meg kellene kerülnie a teljes Koreai-félszigetet, ami kockázatos vállalkozás, Phenjan vélhetően nem is fogja bevállalni. A második romboló kudarca viszont azt eredményezi, hogy ameddig a nyugati partvidéken a rezsimnek lesz ilyen nagyméretű rombolója már a közeljövőben, addig a keleti enélkül fog maradni várhatóan még hosszú időn keresztül.

A CSIS elemzése szerint könnyen előfordulhat, hogy Phenjan végül kénytelen lesz az egész programról lemondani, mivel a súlyos sérüléseket követően már nem lesz helyrehozható a hadihajó. Ezt egyébként még megerősíteni nem tudják, mivel a műholdképeken túl egyelőre semmilyen biztosan alátámasztható információ nem derült ki. A balesetet követően még azt állították, hogy 10 napon belül helyrehozzák a károkat és minden mehet tovább, ám ez szinte egészen biztosan nem teljesíthető. Az észak-koreai sajtó már napokkal a kudarcot követően azt állította, hogy a hivatalos vizsgálatok egyelőre tartanak, valamint a helyreállítási munkálatok a terveknek megfelelően zajlanak és nem találtak további sérüléseket a hajótesten. Ez utóbbi akár még óvatos optimizmusra is okot adhatna az országban, viszont érdemes ezeket a híradásokat kellő távolságtartással kezelni. Május 26-án újabb műholdképek készültek a járműről, akkor még ugyanabban a pozícióban feküdt a vízben, mint korábban. Európai szakemberek szerint ahhoz, hogy a kiemelés sikeres legyen, speciális emelőzsákokat kellene alkalmazni, ám ilyennel Phenjan gyaníthatóan nem rendelkezik. A jelentések szerint most hasonló módszerrel működő, de jóval egyszerűbb ballonokkal próbálkoznak, de ezekkel kevés az esély, hogy gyorsan ki tudják gyorsan emelni a hajót.

Phenjannak valószínűleg külföldi segítségre lesz szüksége ahhoz, hogy kiemeljék a rombolót, kérdéses egyelőre, hogy Moszkva vagy Peking hajlandó lesz-e ehhez hozzájárulni, és ha igen, akkor mennyi ideig tart majd a mentés.

A sok kétség ellenére az viszont már egészen biztos, még ha ettől kezdve Phenjan számára minden a lehető legjobban alakul, akkor is teljesen át kell ütemezni Kim Dzsongun terveit a haditengerészet modernizálásáról. A második nagyméretű romboló ugyanis aligha fog a közeljövőben a KPN szolgálatába állni.

Címlapkép forrása: Kim Jae-Hwan/SOPA Images/LightRocket via Getty Images