Eget rengető döntés született – Trump és Brüsszel között szakadhat ketté térségünk legfontosabb országa

Az eredmények

Az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott, de függetlenként induló Karol Nawrocki nyerte meg a lengyel elnökválasztást a szavazatok 50,89 százalékával, míg ellenfele, a kormánypártok támogatását élvező varsói főpolgármester, Rafał Trzaskowski 49,11 százalékot szerzett. Nawrockira 10 606 628 választópolgár szavazott, míg Trzaskowskira 10 237 177. Összesen 20 843 805 választóból ez 369 451 szavazat különbséget jelent.

Poland, Final results:Presidential election, second round todayNawrocki (PiS-ECR): 50.9% (-0.1)Trzaskowski (PO-EPP): 49.1% (+0.1)+/- vs. Last election results https://t.co/WMMN58m6v6

— Europe (Elects) June 2, 2025

Az első, a szavazás lezárulása utáni, 21 órakor kijött exit pollok még Trzaskowski szűk előnyét mutatták, de a 23 óra után publikált, úgynevezett „késői felmérések” (late poll) már Nawrocki győzelmét vetítették előre. A szavazatszámlálás során előbb a külföldi szavazatok érkeztek be, ezek még a varsói főpolgármester előnyét jelezték, majd a vidéki szavazatok kezdtek beáramlani, amivel párhuzamosan az ellenzéki jelölt gyorsan fordított. Mikor a nagyvárosokban is egyre nagyobb lett a feldolgozottság, Trzaskowksi elkezdte ledolgozni hátrányát, de a sorrend már nem fordult meg.

Ha a szavazatok területi eloszlását nézzük, hasonló térkép rajzolódik ki, mint a korábbi lengyel elnök- és parlamenti választásokon: a nyugati országrész inkább a centrista, míg a keleti inkább a konzervatív jelöltre adta a voksát.

Bár a 16 lengyel vajdaságból 10-et vitt el Trzaskowski, Nawrocki az általa megnyert 6 vajdaságban sokkal jobb eredményeket hozott riválisánál.

A legdélkeletibb vajdaságban, Kárpátalján a varsói polgármester mindössze 29 százalékot szerzett, míg a konzervatív jelölt 71-et. Nawrocki 60 százalék feletti eredménnyel végzett a Lublini (66,5%) és a Podlasiei vajdaságban (61,4%) is. Ehhez képest Trzaskowski legjobb eredménye a Gdańsk Pomerániai vajdaságban volt 59,1 százalékkal.

Az egyes vajdaságokon belüli körzetek eredményeit nézve kirajzolódik, hogy míg a nagyvárosokban fölényes Trzaskowski-győzelem született, az inkább vidékies régiókban Nawrocki végzett az élen. A tíz legnagyobb várost mind Trzaskowski nyerte, az ötödik legnagyobb Poznańban 72,2 százalékot szerzett, a hatodik legnagyobb Gdańskban 70 százalékot. Saját városát, Varsót kötelezően hozta 68,2 százalékkal, a második legnagyobb várost, Krakkót pedig 62,2 százalékkal vitte. Nawrocki legjobb eredménye a Lublini vajdaságban található Godziszów községben volt, ahol 94,66 százalékot szerzett.

Ami a külföldön élő lengyeleket illeti, körükben Trzaskowski győzött 63,49 százalékkal, míg Nawrockit 36,51 százalék támogatta. Utóbbi mindössze négy országban tudott győzni: az Egyesült Államokban, Kanadában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban. Az amerikai győzelem nem meglepő, mert Donald Trump egyértelműen Nawrocki mellé állt a kampányban, az amerikai lengyelek pedig inkább republikánus szavazók. Koszovóban a 250 fős lengyel KFOR békefenntartói kontingens hozhatott győzelmet az ellenzéki jelöltnek, aki az ottani szavazatok 74,41 százalékát zsebelte be.

Döntő tényező lehet Nawrocki győzelmében, hogy ő jobban meg tudta szólítani az első fordulóban harmadik helyen végzett, szélsőjobboldali Sławomir Mentzen, illetve a tőle is jobbra álló, antiszemita Grzegorz Braun szavazóit.

Mentzen szavazóinak 88,1, Braun híveinek 92,5 százalékát vitte el Nawrocki. Ehhez képest Trzaskowski nem tudta ugyanilyen mértékben megszólítani a többi kormánypárt által az első fordulóban támogatott jelölteket. A kormányban részt vevő Baloldal jelöltje, Magdalena Biejat szavazóinak ugyan 90,2 százaléka Trzaskowskira szavazott, de a szintén koalíciós Lengyelország 2050 elnöke, Szymon Hołownia Szejm-elnök híveinek 13,8 százaléka inkább Nawrockira húzta az x-et. A kormányon kívüli baloldalt képviselő, főleg a fiatalok körében népszerű Adrian Zandberg szavazóinak 83,8 százaléka szavazott a második fordulóban Trzaskowskira. A varsói főpolgármesternek mindössze 1,25 millió olyan szavazót sikerült mozgósítania, akik nem szavaztak az első fordulóban. Ez is azt mutatja, hogy Trzaskowskiéknak nem jól sikerült a mozgósítás.

Érdekesség, hogy a mostani elnökválasztás végeredménye majdnem százalékra pontosan megegyezik az öt évvel ezelőttiével, amikor Trzaskowski az akkor inkumbens, most leköszönő Andrzej Dudával szemben indult el. Duda akkor 51,03 százalékot szerzett, míg a varsói főpolgármester 48,97 százalékot. Most Trzaskowski eredménye 49,11 százalék, tehát 0,14 százalékponttal több, mint öt éve. Ugyanennyivel kevesebb Nawrockié most Dudáénál, viszont előbbi tizenegy vajdaságban jobb eredményt ért el, mint a leköszönő elnök öt éve.

Piros lap a kormánynak

Az elnökválasztás végeredménye igencsak kellemetlen Donald Tusk miniszterelnök és kormánya számára. Míg az első forduló után, amely Trzaskowskinak a vártnál jóval kisebb győzelmét hozta, a kormányfő elismerte, hogy „sárga lapot” kaptak, a második fordulós vereség piros lappal ér fel.

A 2023 decemberében hivatalba lépett kormány eddig azzal küzdött, hogy a PiS által támogatott Andrzej Duda elnök rendre megvétózta a fontos törvényeket, így a kormány nem tudta végrehajtani a betervezett reformokat.

Trzaskowski mostani veresége nem is igazán az ő, hanem a kormány veresége: az ellenzék az elnökválasztást láthatóan sikerrel keretezte át a kormányról szóló népszavazássá.

Miközben viszont a kormány kudarcai részben annak tudhatók be, hogy a PiS-es érzelmű államfő miatt nem tudták végrehajtani programjukat.

Nawrocki győzelmével erre már nem is lesz nagyon lehetőségük: várható, hogy a megválasztott államfő Dudához hasonlóan minden jelentősebb és megosztóbb törvényt vétózni fog. Az abortuszjog kérdésében még a kormánykoalíció pártjai között sem volt egyetértés, a konzervatív Lengyel Néppárt (PSL) ugyanis a tavalyi szavazáson leszavazta a szigorú abortuszszabályok enyhítését. Ezek után azonban már nekikezdeni sem érdemes a törvény megvitatásának, mert Nawrocki bizonyosan megvétózná. A Tusk-kormány ezzel egyik fontos vállalását nem fogja tudni teljesíteni, az abortuszjog-enyhítés mellett legelkötelezettebb kormányerő, a Baloldal számára ez pedig olyan tényező is lehet, hogy akár a kormányból is kiléphetnek.

Kormánykörökből származó információk szerint Donald Tusk a héten bizalmi szavazást fog kérni maga ellen, hogy elejét vegye az esetleges előrehozott parlamenti választásokról szóló találgatásoknak. Értesülések és nyilatkozatok szerint jelenleg egyetlen kormányerőnek sem érdeke az előrehozott választás, amely nagy eséllyel jobboldali győzelmet hozna. Nawrocki vétójoga mellett viszont a kormány az elkövetkező 2 és fél évben gyakorlatilag adminisztratív funkcióira lesz korlátozva, igazi reformokat így aligha képes majd végrehajtani.

Két irányba tartó külpolitika

Az államfő a vétójoga mellett elsősorban a kül- és biztonságpolitikában kapott jogköreivel tud beleszólni a napi politika alakításába.

Az elnök a hadsereg főparancsnoka, saját nemzetbiztonsági tanáccsal rendelkezik, neki is ratifikálnia kell a nemzetközi szerződéseket, ő nevezi ki és hívja vissza a nagyköveteket.

A lengyel államfőnek tehát a magyar vagy a német köztársasági elnöknél jóval szélesebb jogkörei vannak, a román vagy a pláne a francia elnöknél viszont jelentősen korlátozottabb a hatalma.

A Tusk-kormány és Nawrocki külpolitikai irányvonala között jelentős különbségek vannak. Bár a mindenkori lengyel politika prioritása az Egyesült Államokkal való jó viszony, Donald Trump ideologikus külpolitikája jelentős változást eredményezett. Míg korábban politikai hovatartozástól függetlenül jó volt a kapcsolat a lengyel és az amerikai vezetés között, most Trump határozottan Nawrocki mellé állt, amikor május 1-jén fogadta a Fehér Házban, Kristi Noem belbiztonsági miniszter pedig múlt kedden ellátogatott a Lengyelországban tartott konzervatív CPAC konferenciára, ahol egyértelműen letette voksát a PiS által támogatott jelölt mellett, Trzaskowski kapcsán pedig arról beszélt, hogy eszköze a félelemkeltés, programja „szabadságellenes”. Ez példátlanul durva beavatkozásnak számított az Egyesült Államok részéről a lengyel elnökválasztásba, különösen annak fényében, hogy a lengyelek történelmi okokból az Egyesült Államok biztonsági támogatásában bíznak a legjobban. Trump támogatása így akár döntő tényező is lehetett Nawrocki végső győzelmében.

Az elnök és a kormány eltérő politikai irányvonala különösen problematikus egy olyan helyzetben, amikor Trump hatalomra kerülésével elmérgesedett a viszony az Egyesült Államok és az Európai Unió között.

A 2015 és 2023 közötti PiS-kormányok idején Brüsszel és Varsó között rossz volt a viszony, jogállamisági problémák miatt az uniós támogatások egy jelentős részét visszatartották. Tusk egyik fő választási ígérete volt, hogy hazahozza az uniós pénzeket, és ezt az ígéretét nagyrészt sikerült is teljesítenie.

Tusk, aki az Európai Tanács és az Európai Néppárt elnöke is volt, Lengyelországot egyértelműen az Európai Unió egyik vezető hatalmává akarja tenni, és szorosan együttműködik Franciaországgal és Németországgal, biztonsági kérdésekben pedig az EU-n kívüli, de NATO-tag Nagy-Britanniával. Nemrég Tusk Friedrich Merz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel együtt tett látogatást Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknél, ahol Európa támogatásáról biztosították. Bár lengyelként Tusk nem akar nyíltan szembemenni az Egyesült Államok elnökével, az USA–EU-konfliktusban azonban finoman, de egyértelműen az EU mellett áll, és Ukrajna támogatását szorgalmazza.

Ezzel szemben a PiS és Nawrocki EU-szkeptikus irányvonalat visz, és egyértelműen Trump politikáját támogatja. Nawrocki még abba is belement, hogy aláírja Sławomir Mentzen nyolcpontos csomagját, amelyben az első forduló harmadik helyezettje feltételeket szabott az elnökjelölt támogatásához, a nyolc pont egyike pedig Ukrajna NATO-tagságának megakadályozása volt. Tusk a papír aláírása után egyenesen hazaárulással vádolta meg a konzervatív jelöltet.

Lengyelország vezetése tehát az elkövetkező időkben kettős külpolitikát fog folytatni: lesz egy Trump-barát, EU-kritikus és Ukrajnát gyengébben támogató elnöki, és lesz egy EU-párti, Ukrajna-párti kormányzati külpolitika.

Kérdés, hogy miként tud majd haladni a szekér, ha két ló kétfelé húzza.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Marcin Obara