Most szenvedte el Oroszország a háború egyik legsúlyosabb katonai kudarcát – Mit lép erre Putyin?

Mi történt?

Vasárnap furcsa felvételek kezdtek el megjelenni az orosz-ukrán háborút követő blogokon: füst szállt fel orosz városok határán, lángok csaptak fel a Gyagilevói légibázis, Ivanovó, az Olenja reptér, illetve a Belaja légitámaszpont térségéből.

Situation in Irkutsk in the aftermath of the massive Ukrainian drone attacks.2 more TU-160 planes were hit/destroyed there according to reports. pic.twitter.com/92XCkrKL9N

— Clash (Report) June 1, 2025

Az esemény első érdekessége az volt, hogy két támaszpont is ezek közül több ezer kilométerre található az ukrán államhatártól:

Olenja 2000, Belaja több mint 4000 kilométerre fekszik a frontvonalaktól.

Nem sokkal ezután meg is jelent az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) jelentése az incidensről: elismerték, hogy az ukrán titkosszolgálatok támadták meg az orosz reptereket egy komplex különleges hadműveleten keresztül.

A Pavutnya (Pókháló) fedőnevű hadművelet nagyon súlyos károkat okozott az orosz légierőnek:

az SZBU szerint összesen 40 értékes katonai repülőgépet – elsősorban Tu-95M és Tu-22M3 stratégiai bombázókat és egy Berijev A-50-es légtérellenőrző gépet (AEW&C) ért dróntalálat.

Ebből az első két gép nukleáris csapásmérő képességgel rendelkező bombázó.

Ezzel, állításuk szerint az orosz hadászati rakéták hordozására képes bombázóflotta mintegy 34%-át harcképtelenné tették. A kár az SZBU szerint nagyjából 7 milliárd dollár.

Ukraine today carried out one of the most impressive and significant operations of the war, with cargo containers outside of several airbases across Russia opening to reveal dozens of remote-controlled fpv drones which were used to target military aircraft at each of the bases. pic.twitter.com/185L1V5dOY

— OSINTdefender (@sentdefender) June 1, 2025

Mint általában a háborús jelentéseknél, a pontos számokat itt is érdemes fenntartásokkal kezelni, de annyi biztos már a felvételek alapján is, hogy a kár tényleg nagyon súlyos, Oroszországot példátlan támadás érte, az orosz nukleáris csapásmérő képesség komolyan sérült,

Moszkva pedig súlyos katonai és hírszerzési kudarcot szenvedett.

Hogy fordulhatott elő ekkora hiba?

A Pavutnya hadművelet részleteiből eddig elég keveset tett közkinccsé az SZBU, annyit biztosan lehet tudni, hogy

a támadást Oroszország területén belülről indították.

Az ukrán titkosszolgálatok teherautókat töltöttek meg drónindító platformokkal, majd ezeket közel pozícionáltak a kiszemelt katonai repülőterekhez, aztán egyszerre több tucat, több száz drónt indítottak a bombázók felé, ami a légvédelem számára kezelhetetlen mennyiséget jelent.

Nem tudni, hogy a teherautókat, drónokat pontosan hogy juttatták be ilyen mennyiségben észrevétlenül Oroszországba. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy az SZBU ügynökei Oroszországon belül, vagy valamely más, semleges ország területén kisebb alkatrészekből rakták össze a drónokat, helyileg gyártották le a robbanóanyagot, illetve Oroszországon belül bérelhették a teherautókat is. Nagyon valószínű, hogy az SZBU emberei nem Ukrajnából „szivárogtak be” Oroszország területére és nem is Ukrajnából származnak a támadás során használt eszközök, ami megmagyarázza, miért telt a művelet előkészítési fázisa 18 hónapba.

Russian sources claim geolocation shows Ukrainian FPV drones used in the airbase attacks were assembled inside a rented warehouse at 28A Sverdlovsky Trakt, Chelyabinsk, Russia.The claimed facility lies just near the Kazakhstan border, possibly a supply route for components. pic.twitter.com/sYhhr9U1Do

— Clash (Report) June 1, 2025

A legnagyobb talány az incidensről beszámoló blogokat olvasgatva az, hogy mégis milyen módon fordulhatott elő több mint három évvel az Ukrajna elleni invázió kezdete után, hogy az orosz hírszerzési szerveknek láthatóan fogalma sem volt arról, hogy ilyen támadás éri őket. Úgy, hogy egyébként az orosz titkosszolgálatokon (is) extrém nyomás van a Kreml részéről, hiszen nem tudták megjósolni a 2022-es ukrán ellenoffenzívát, a Krími híd felrobbantását vagy a számos orosz katonai vezető ellen végrehajtott merényletet sem.

Közösségi médiában fellelhető források szerint az ukrán erők összesen hat teherautót indítottak, ebből négy tudott sikeres támadást végrehajtani Oroszország katonai repülőterei ellen. Kettő felrobbant, mielőtt eljutottak volna a célterületre – nem világos, hogy valami baleset történt-e, vagy az orosz elhárítás lépett közbe.

The truck that recently exploded on the Chita-Khabarovsk highway in the Amur region and was filmed by eyewitnesses recently changed hands. According to the portal, the truck was purchased by its sixth owner on March 3, three months ago. The truck was most https://t.co/YV2K6apeqK

— Belsat (in) June 1, 2025

Arról, hogy konkrétan ki, miért, hogyan hibázott, hogy nem sikerült időben észlelni egy ilyen komplex, átfogó és veszélyes támadást, egyelőre csak találgatni lehet. Annyi valószínű, hogy az orosz hírszerzési szervezeteknél most személycserék várhatók.

Mit lép Putyin?

A helyzet pikantériája, hogy

Oroszország és Ukrajna épp egy nappal a támadás után, június 2-án fog tárgyalni Isztambulban a háború lezárásáról,

ezúttal Kijev és Moszkva diplomatái „békememorandumokat” adnak majd át egymásnak.

Russia's Medinsky arrives in Istanbul. pic.twitter.com/AXn1kaPwDZ

— Clash (Report) June 1, 2025

Bár olvashattunk olyan véleményeket, melyek szerint Oroszország most biztosan vissza fogja fordítani a „békedelegációt,” illetve lehet, hogy hozzányúl a stratégiai fegyverkészlethez (vagyis nukleáris támadást indít), egyelőre

a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy nem fog semmi rendkívüli történni.

Miért?

1. Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy látja, hogy az orosz haderő áll nyerésre az ukrán fronton, stratégiai bombázók ide vagy oda, a területhódításhoz szükséges harcoló élőerő-állomány masszívan Oroszország fölényét mutatja.
2. A béketárgyalás lemondása igazolná azokat a nyugati állításokat, melyek szerint Vlagyimir Putyin nem akar békét. Az orosz elnök most azt tudja mutatni partnereinek, így az amerikai elnöknek, Donald Trumpnak, hogy lám, Oroszország minden áron békét akar, de Ukrajna eszkalál.
3. A stratégiai csapásmérő eszközök bevetése (pl. atomtámadás) jó eséllyel a NATO nyílt katonai beavatkozását hozná az ukrajnai háborúban. Oroszország egy Ukrajnával szemben vívott háborút megnyerhet, a NATO-val szemben nem tudna nyerni – egy hagyományos háborút legalábbis egészen biztosan nem. Oroszországnak tehát továbbra sem áll érdekében, hogy atomfegyvert használjon.
4. Az orosz hadvezetés jó eséllyel azon a véleményen van, hogy rendkívül valószínűtlen, hogy Ukrajna ismét végre tud hajtani egy ilyen súlyos és komplex támadást.

Látható amúgy az is, hogy az orosz média is igyekszik minimalizálni a Pavutyna hadművelet hírét. Nyilván, azt nem tehették meg, hogy egyáltalán nem számolnak be az incidensről, hiszen valahogy meg kell magyarázni a helyi lakosságnak a lángoló katonai reptereket, de a TASZSZ például azt hangsúlyozta, hogy volt három orosz reptér, melyben nem sikerült kárt okozni, a géptüzeket eloltották, illetve nem sérült meg senki. Hasonlóan számolt be az esetről a RIA Novosztyi is, mely lap szerint a támadást elkövető „terroristákat” mind kézre kerítettek az orosz hatóságok. Mindemellett az orosz állami média igyekszik nem a repterek elleni támadásokat fókuszban tartani, hanem azt kidomborítani, hogy vasárnap két orosz vonat is kisiklott, vélhetően (ukrán) szabotázs miatt, sok orosz civil halálát okozva. Az orosz közvélemény miatt tehát Putyin elnök aligha lesz lépéskényszerben.

Two bridges collapsed overnight in Western Russia, one onto a railway track in the Bryansk Oblast which caused a passenger train to crash and derail, killing at least 7 and injuring dozens; while the second bridge collapse occurred in the Kursk Oblast and caused a Russian cargo pic.twitter.com/TbGb5bjxSV

— OSINTdefender (@sentdefender) June 1, 2025

A legvalószínűbb forgatókönyv tehát most ez: Oroszország és Ukrajna diplomatái találkoznak Isztambulban pár órán belül, átadnak egymásnak papírokat, melyen a másik fél által teljesen irreálisnak tartott követelések szerepelnek a háború lezárásával kapcsolatosan.

Ezután pedig a diplomáciának egyelőre vége: folytatódik a háború a régi kerékvágásban. Ukrajna egy szinten nyilván fellélegezhet: kevesebb orosz bombázó lesz, amely nagy hatótávolságú fegyverekkel a reptereket, laktanyákat, döntéshozó központokat tudja támadni, az elveszett képesség pótlása pedig Oroszország számára még békeidőben sem lesz egyszerű. A Sahed-drónok, Iszkander-rakétarendszerek, Kalibr-rakéták azonban továbbra is működőképesek és - ami Ukrajna számára továbbra is a legnagyobb gond - a fronton harcoló orosz katonák száma ettől a támadástól semennyire nem csökkent.

Címlapkép forrása: Mikhail Svetlov/Getty Images