Már a nagyhatalom elsöprő támadására készülnek a feszült térségben, az is kiderült, mikor jöhet el a pillanat

A Tajvan június 9-10. között rendezte meg a Taiwan Defense TTX hadgyakorlatot. A 2030-ra modellezett szimuláció végső szakaszában a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) összehangolt támadást indított Penghu megye ellen. A gyakorlat során arra készültek fel, hogy a PLA kétéltű járműveit észlelték Makung délkeleti részén, miközben Penghu hosszan tartó távoli tüzérségi és dróntámadások alatt állt. Kínai légideszant egységek ejtőernyővel érkeztek Hszijü és Pajsa településekre.

A szimulációban a legsúlyosabb lehetőségekre is felkészültek: a régióban megszakadt a kommunikáció, és az amerikai csapat műholdas felderítése megerősítette Penghu elfoglalását. A sikeres műveletet követően a helyi lakosok által feltöltött videók terjedtek el, amelyek a PLA jelenlétét mutatták. Nagy számban jelentek meg kínai helikopterek, drónok, szállító repülőgépek, tankok, páncélozott járművek, tüzérségi és légvédelmi rendszerek a Penghu repülőtér közelében. Kína Nemzetvédelmi Minisztériuma később közleményt adott ki, amelyben kijelentette: „A PLA visszaszerezte Penghut”. Tajpej amerikai hírszerzési információkat kapott arról, hogy

több kínai kétéltű flotta indult el Ningbóból és Csancsiangból Tajvan északi és déli parti vizei felé.

Váratlan lépésként a kínai csapat először a keleti parton szállt partra. A PLA dandárszintű csapatai megrohamozták a Pejnan és Csepen folyók közötti partszakaszt, elfoglalták a 11-es tartományi főút hídjait, és ejtőernyősöket dobtak le a Tajtung repülőtérre, miközben további egységek szálltak partra Hüalien és Jilan megyékben. A kínai csapat elmagyarázta, hogy céljuk „az egyesítés erővel való kikényszerítése” volt egy teljes körű invázión keresztül. Forgatókönyvük eltért a hagyományos gondolkodástól, tükrözve Kína megnövekedett katonai és technológiai képességeit.

A gyakorlat célja a Tajvan-Penghu védelmi műveletek kihívásainak feltárása és a lehetséges megoldások azonosítása volt.

A stratégia négy fázisból állt: először Tajvan felderítő és kommunikációs rendszereinek kiiktatása; másodszor a légvédelem semlegesítése; harmadszor a repülőterek működésképtelenné tétele és a kikötők blokádja; negyedszer a keleti és nyugati hadszínterek elszigetelése a kulcsfontosságú utak és hidak elpusztításával. A kínai csapat szerint a keleti partraszállás stratégiai meglepetésértéke, a gyengébb védelem és az alacsonyabb népsűrűség miatt ez a terület kiemelt célpont volt. A tajvani csapat elismerte, hogy Penghu eleste „a vártnál gyorsabban történt”.

Hu Cseng-fu korábbi hadseregparancsnok szerint a külső szigeteknek önállóan kell harcolniuk, a kisebb szigetek védik a nagyobbakat, a nagyobbak pedig támogatják a kisebbeket. Kiemelte, hogy ez a terület egyedi helyzetben van, mivel „Penghu megtámadása egyenértékű a főszigetet ért támadással, mert ez Tajvan kapuja”. Magyarázata szerint, ha a sziget elesik, Kína logisztikai utánpótlása folyamatossá válhat, ezért „minden tűzerőt és haderőt be kell vetni Penghu védelmére”.

Címlapkép forrása: Daniel Ceng/Anadolu via Getty Images