Elkészültek Amerika háborús tervei, de Donald Trump még mindig nem tud dönteni – Ez áll a dilemma hátterében

Talán megteszem. Talán nem teszem meg. Senki nem tudja, mit fogok tenni

- válaszolta szerdán Donald Trump arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok katonai beavatkozásra készül-e Iránnal szemben. Ezzel lényegében saját külpolitikai stratégiájáról is velős összefoglalót tett, mely saját kiszámíthatatlanságából igyekszik előny kovácsolni.

A CNN forrásai szerint ennek ellenére Trump tisztában van a tétekkel: noha fogékonynak mutatkozik az olyan intervenció-párti érvekre, kiváltképp Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök részéről, miszerint kizárólag az Egyesült Államok vethet véget Irán atomhatalmi ambícióinak,

a republikánus zászlóvivő ódzkodik attól, hogy épp egy olyasféle külföldi konfliktusba sodródjon, majd potenciálisan ragadjon bele, melyek elkerülésére ígéretet tett.

Trump már tíz évvel ezelőtti politikai debütálásakor élesen kritizálta az amerikai külpolitikai establishmentet, mondván, a "semmiért" ösztönözték Irak 2003-as megszállását és Szaddám Husszein rezsimének megdöntését, ami aztán hozzájárult az Iszlám Állam nevű terrorszervezet felemelkedéséhez. Trump emellett első ciklusa idején egyezséget kötött a tálibokkal az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok kivonásáról, ezzel lezárva a 2001-ben indított afganisztáni háborút. (Az alkut a Biden-adminisztráció hajtotta végre, és annak kaotikus megvalósítása rengeteg bírálatot kiváltott.)

Ugyanakkor 2015-ös elnökjelölti kampánybejelentésekor Trump mást is leszögezett:

Megakadályozom, hogy Irán atomfegyverhez jusson

- ígérte már egy évtizeddel ezelőtt, majd első elnöki ciklusa alatt növelte a perzsa államra nehezedő nyomást, és kilépett a Barack Obama által kialkudott atomegyezményből. Emellett határozottan kiállt Izrael védelme mellett is, ahogy ezt azóta is teszi.

A 2024-es kampányban a régi-új elnök előszeretettel kritizálta Joe Bident, amiért az ő elnöksége alatt, 2022 februárjában támadta meg Oroszország Ukrajnát és a Hamász által Izrael ellen elkövetett terrortámadás árnyékában Gázában is háború pusztít 2023 ősze óta.

Ezeknek a háborúknak soha nem lesz vége, ha rajta múlik

- vágta a volt demokrata elnök fejéhez a júniusi vitájukon, hozzátéve: "Az egész világ felrobban alatta."

Trump 2025-ös második beiktatási beszédében ezután kijelentette,

a legbüszkébb örökségem a béketeremtő és egyesítő szerepem lesz.

Ez az előrebocsátott örökség azonban az elnököt támogató néhány befolyásos közszereplő szerint is veszélybe kerülhet, ha egy Irán elleni közvetlen csapás mellett dönt.

Vannak ambíciók

Amióta Izrael múlt héten támadást indított Irán ellen, egyre feltűnőbben mélyült el az intervenció- és elszigetelődéspártiak közötti szakadék republikánus berkekben, illetve a MAGA-táborban. Ezt jól példázza az alábbi videó.

Ted Cruz on Iran. Full interview tomorrow. pic.twitter.com/hJNwAHAnxZ https://t.co/hJNwAHAnxZ

— Tucker Carlson (@TuckerCarlson) June 18, 2025

Az X-en épp futótűzként terjed a jobboldalra húzó Fox News-on hírnévre szert tett műsorvezető, Tucker Carlson interjúja Ted Cruz texasi szenátorral, mely során Carlson azt kérdezte az iráni rezsimváltás mellett kardoskodó republikánus politikustól, hogy amúgy tudja-e, mennyien laknak a közel-keleti országban.

Nem tudom a népességét

- felelte Cruz, majd nem sokkal később a meglepett Carlson számon kérte, hogy

nem tudja, mekkora a lakossága annak az országnak, amelyet meg akar buktatni?

Az izolacionista oldalra sorolt Carlson továbbá az amerikai Izrael-párti lobbival ápolt viszonyáról, az AIPAC-től kapott adományokról és Izrael vallási indokból történő támogatásáról faggatta a szenátort, és kijelentette, Cruznak bocsánatot kellene kérnie, amiért támogatta Ukrajnát. Cruz ellenben összeesküvés-elméletek gyártásával és Putyin-pártisággal vádolta a riportert.

Kollégája, Lindsey Graham szenátor szintén az iszlám köztársaság megbuktatása mellett szállt síkra, mondván, előszeretettel látná a rezsim elmozdítását, de hozzátette, "ennek a támadásnak nem ez a célja – egyelőre".

Carlson egyébként nemcsak Cruzzal, magával Trumppal is ritkaságszámba menő direkt összeütközésbe került a kérdés kapcsán.

Az izraeli támadások után az alapvetően Trump-párti riporter az amerikai részvételtől tartva a hírlevelében háborús bűnrészességgel vádolta Trumpot, mire az elnök úgy válaszolt, "valaki kérem, magyarázza el a lökött Tucker Carlsonnak, hogy IRÁNNAK SOHA NEM LEHET NUKLEÁRIS FEGYVERE." Trump tegnap arra utalt, hogy azóta elásták a csatabárdot a konzervatív körökben befolyásos médiaszemélyiséggel.

A neokonzervatívként számontartott John Bolton, aki Trump első ciklusa alatt nemzetbiztonsági tanácsadó volt a Fehér Házban és George W. Bush iraki háborúját is támogatta, azt nyilatkozta,

bombázzuk le Fordót, és végezzünk ezzel. Szerintem ez már régóta esedékes.

A Boltonhoz hasonló külpolitikai iskolához tartozó Mark Levin újságírót és a Fox News műsorvezetőjét, Sean Hannityt egyébként "háborúpárti uszítónak" nevezte Carlson, míg a hírcsatornát propaganda terjesztésével vádolta a Közel-Kelet kapcsán.

Mit jelent az America First?

A MAGA gyakorlatilag hadüzenet volt a neokonzervatíok ellen, igaz? Azoknak az embereknek, akik mindig kitalálnak valami okot arra, hogy a fiainkat és lányainkat a tengerentúlra küldjük

- vélekedett az ügyben Candace Owens Izrael-kritikus jobboldali influenszer, aki a zsidó állam szerepvállalása kapcsán már ezelőtt eltávolodott az elnök álláspontjától. Szerinte Trump durván megosztotta a szavazói bázisát azzal, hogy fontolóra veszi Irán megtámadását.

Az iráni rezsimváltás katasztrófa lenne

- fogalmazott a hasonló véleményen lévő Charlie Kirk jobboldali politikai aktivista.

Everyone is finding out who are real America First/MAGA and who were fake and just said it bc it was popular.Unfortunately the list of fakes are becoming quite long and exposed themselves quickly.Anyone slobbering for the U.S. to become fully involved in the Israel/Iran war…

— Rep. Marjorie Taylor Greene (@RepMTG) June 15, 2025

Marjorie Taylor Greene, Trump-párti kongresszusi képviselő szintén a beavatkozás ellen szólalt fel:

Bárki, aki azért nyáladzik, hogy az USA teljes mértékben részt vegyen az Izrael és Irán közti háborúban, az nem America First/MAGA. [...] Elegünk van a külföldi háborúkból. Mindegyikből

- jelentette ki a georgiai politikus a Trump által vezetett mozgalom külpolitikai céljairól.

Steve Bannon, Trump volt kampánystratégája szintén zászlajára tűzte az Irán elleni amerikai háború megakadályozását, melyet egy Carlsonnal készített közös adással is megfejelt. Bannon szerdán azonban elismerte, hogy bármennyire is próbálják befolyásolni a dolgok állását, a "MAGA-mozgalom be fog állni Trump mögé."

Miután Trump az Atlantic-nak lényegében arról beszélt, hogy

az ő jogában áll eldönteni, hogy mi minősül az "Amerika az első" elvnek megfelelő lépésnek,

Sean Hannity ennek megfelelően úgy reagált a bírálatokra – melyek többnyire nem személyesen Trump ellen irányultak –, hogy

nem az ő dolguk eldönteni, hogy mi Donald Trump külpolitikája, vagy hogyan definiálják a MAGA mozgalmat – de úgy tűnik, hogy megpróbálják átvenni az irányítást.

Nincs igazán többség a beavatkozás mögött

Washington Post texted more than 1,000 people on Wednesday to ask. The poll finds Americans opposing U.S. airstrikes against Iran by a 20 percentage-point margin. https://t.co/Tu8yvrynyN pic.twitter.com/mT0176I9Oi https://t.co/Tu8yvrynyN

— Sushant Singh (@SushantSin) June 19, 2025

A Washington Post friss, június 18-i felmérése tovább bonyolítja Trump helyzetét, a lap ugyanis azt találta, hogy

az amerikaiak 45%-a ellenezné az amerikai légicsapásokat Iránnal szemben, és mindössze negyedük (25%) támogatná a perzsa állam elleni katonai műveletet.

Harmaduk bizonytalan a kérdésben. Leginkább a demokraták utasítják el a beavatkozást (67%), míg a függetlenek 44%-a, a republikánusoknak pedig ötöde tartja azt rossz ötletnek.

Our latest poll with @YouGov, conducted over the weekend, asked Americans if the US military should get involved in the war in Iran.Overall:60% no16% yesRepublicans:53% no23% yesTrump voters in 2024:53% no19% yes pic.twitter.com/pk6UV8bTWD https://twitter.com/YouGov?ref_src=twsrc%5Etfw

— Gregg Carlstrom (@glcarlstrom) June 17, 2025

A YouGov hasonló arányokat mért pár napja: 60% nem támogatná az amerikai haderő beavatkozását Iránban, és csupán 16% igen. A Trump szavazók körében ugyanez a megoszlás 53-19%. Az összes megkérdezett 56%-a azt mondta, az amerikai kormánynak tárgyalásokba kellene bocsátkoznia Teheránnal, amit csupán 18% utasított el.

(A Fox News 2019-es közvélemény-kutatása egyébként még 53%-os többséget mutatott a katonai beavatkozás mellett, melyet csak 30% utasított el – bár a hat évvel ezelőtti poll egy hónappal azután készült, hogy Trump kihátrált azon válaszcsapás mögül, amely az Irán partjainál észlelt amerikai kémdrón perzsa lelövését torolta volna meg.)

A Post válaszadóinak 22%-a véli Irán atomprogramját azonnali és komoly fenyegetésnek, míg közel felük gondolja viszonylag komoly fenyegetésnek, 23% pedig kisebb fenyegetésnek tekinti Teheránt. 7% szerint nem jelent semmilyen veszélyt az Egyesült Államokra. A Gallup 2023-as felmérésében az amerikaiak 77%-a nevezte "kritikus fenyegetésnek" Irán nukleáris fegyverhez jutását. 

Sokatmondó azonban, hogy ennek ellenére

tízből négy amerikai nagyon aggódik amiatt, hogy országa egy totális háborúba keveredhet Iránnal, és ugyanennyien eléggé aggodalmasak.

Csupán 12% nem nyugtalankodik annyira, és 6% semennyire.

Összességében tehát valós az iráni atomprogramtól való félelem szerte az Egyesült Államokban,

abban viszont közel sincs egyetértés, hogy annak megakadályozása vagy elpusztítása céljából érdemes lenne-e csapásokat mérni a perzsa államra.

Még az elnök saját pártjában és támogatói között sem.

Címlapkép forrása: Scott Olson/Getty Images