Kiadta a parancsot Donald Trump: Amerika háborúba megy - Most mi fog történni?

Amerika háborúba megy

Az Egyesült Államok hadereje ma hajnalban Donald Trump elnök parancsára megtámadta Iránt: egyes források szerint 6, mások szerint 12 darab GBU-57 MOP bunkerromboló bombát dobtak le a perzsa állam nukleáris létesítményeire B-2 Spirit lopakodó bombázókról. Ezek a több mint 13 tonnás robbanószerkezetek képesek mélyen föld alá ásott célpontokat megsemmisíteni; kifejezetten azzal a céllal fejlesztették őket, hogy ha egy nap úgy adódik, Amerika akár Irán nukleáris létesítményeit is célba tudja velük venni. Mindemellett egyes források szerint Tomahawk cirkálórakétákat is kilőttek amerikai hadihajók a perzsa állam területére.

Az iszfaháni nukleáris kutatóközpontot, a mélyen föld alá ásott Fordót és a Natanz atomkomplexumot érte amerikai támadás.

Donald Trump szerint ezek a létesítmények megsemmisültek – effektíve Irán atomprogramjának ezzel vége – Teherán szerint viszont csak felszíni kár keletkezett és minden javítható.

GBU-57 'bunker buster' bomb.AFP Infographic explaining the characteristics of the GBU-57 bomb, also known as the Massive Ordnance Penetrator (MOP), developed by the United States to attack underground structures pic.twitter.com/6dPM7Fg6bS https://t.co/6dPM7Fg6bS

— AFP News Agency (@AFP) June 22, 2025

Donald Trump most azt reméli, hogy Irán tárgyalásokat kezdeményez atomprogramjának végleges feladásáról, Teherán egyelőre hallani sem akar erről és véres bosszút ígértek. Az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) nyíltan kijelentette, hogy meg fogják támadni az USA közel-keleti bázisait.

Miért döntött így Donald Trump?

Six USAF B-2 stealth bombers dropped twelve, not six, 30k pound GBU-57 Massive Ordnance Penetrators (MOPs) on Iran's Fordow nuclear enrichment facility tonight. -CNNA total of 180 tons of bombs dropped on Fordow tonight. pic.twitter.com/0QDZMXYkfC https://t.co/0QDZMXYkfC

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) June 22, 2025

Donald Trump napokig dilemmázott azon, hogy megtámadja-e Iránt, végül ma hajnalban adta ki a műveletek megkezdésére vonatkozó parancsot. A több napos késés okai a következő tényezőkben keresendők:

1. Trump Izrael nyílt támogatója, Iránt pedig a közel-keleti béke és stabilitás legnagyobb ellenségének gondolja. Valószínűleg sikerült az elnököt meggyőzni arról, hogy most történelmi lehetőség érkezett az 1980-as évek óta fennálló „Iránprobléma” lezárására. Az iszlám forradalom óta Irán gyakorlatilag nyíltan ellenséges az USA-val, Izraellel és a térség Nyugatbarát arab államaival szemben és fegyverekkel, képzéssel, hírszerzési képességgel támogatja a régió radikális iszlamista milíciáinak nagy részét - ezért régóta tüske Washington és Izrael szemében.
2. Az újabb közel-keleti háború rémképe Trump pártján belül, főleg a nacionalista, izolacionista gondolkodású „MAGA-táborban” is komoly törést okozott. Trump békepárti platformon kampányolt 2024-ben és 2016-ban is, rengetegszer kritizálta a végtelen ideig húzódó, költséges és amerikai életeket veszélyeztető rezsimváltó háborúkat. Az újabb háborús beavatkozásnak negatív hatása lehet a Republikánus Párt választási esélyeire is az időközi választásokon, ami megnehezítheti Trump utolsó két évét is a Fehér Ház élén, hiszen pártja elvesztheti a többséget a törvényhozás két kamarájában.

3. Az amerikai elnök mindezek ellenére úgy látta: várhatóan gyorsan és hatékonyan le tudja szerelni Irán atomprogramját, minimális költségráfordítással, talán veszteségek nélkül.

   Irán gyenge: az ország légvédelmét gyakorlatilag megsemmisítette Izrael, az egész állam teljes megszállására nincs szükség, elképzelhető, hogy még 1-2 hét bombázással sikerül tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a nukleáris erők, légvédelem és talán ballisztikus rakéták nélkül maradt perzsa országot. Alighanem legalábbis ez a konszenzus most Washingtonban.

Mi lesz a következő lépés?

The US has maintained a military presence in the Middle East for decades, currently stationing between 40,000 and 50,000 troops across at least 19 sites.We map US military bases in the region https://t.co/skIk5PWdW6 pic.twitter.com/1cDLErXzcj https://t.co/skIk5PWdW6

— Al Jazeera English (@AJEnglish) June 13, 2025

Mivel Teherán nem enged Trump nyomásának, szinte biztosan lesznek újabb támadások a perzsa állam ellen az USA részéről. Kifejezetten valószínű ez abban az esetben, ha Irán beváltja fenyegetését és megtámadja Amerika katonai bázisait a régióban: tűz alá kerülhetnek ilyen létesítmények Kuvait, Szíria, Irak és akár Jordánia területén is.

Az is nagyon valószínű, hogy ez meg fog történni: drónok, ballisztikus rakéták indulhatnak meg hamarosan az USA katonai támaszpontjai ellen a térségben.

Mindemellett az Izrael lakossági centrumai elleni támadások is fokozódhatnak.

A következő eszkalációs forgatókönyvek a valószínűbbek közül valók:

1. amerikai katonák sérülnek meg, netán halnak meg Irán megtorlása miatt a megtámadott közel-keleti támaszpontokon, ezután az USA elkezdi Irán katonai létesítményeit, politikai döntéshozatali központjait támadni légi képességgel.
2. Irán lezárja a Hormuzi-szorost, vagy legalább megpróbálja ezt, egekbe küldve ezzel az olajárakat. Emiatt nem kizárt, hogy a szunnita olajmonarchiák valamilyen formában beszállnak az Irán elleni katonai műveletekbe.
3. Az iráni vezetés továbbra sem lesz hajlandó tárgyalni Amerikával: Izrael és az USA rezsimváltó műveletet indíthat, remélve, hogy az esetleges utódokkal könnyebb lesz megegyezni.
4. Nem teljesen kizárható, hogy valamilyen szinten aktiválják magukat Irán proxierői: a jemeni Anszár Allah (húszi) mozgalom már jelezte, hogy beszállnak a konfliktusba Irán oldalán („amint eljött az idő”), aktivizálhatja még magát az iraki Kataib Hezbollah vagy a Hasd es-Sabi valamelyik másik mellékága, vagy akár a libanoni Hezbollah is. Ezek a szervezetek azonban nagyon meggyengültek 2023 vége óta, Izrael és Amerika folyamatos támadásai miatt – nem valószínű, hogy komplex és átfogó háború lesz emiatt a Közel-Keleten.
5. Irán titkosszolgálati képessége fölerősítheti tevékenységét ellenséges országok területén: elszórt szabotázsakciók, terrortámadások jöhetnek az Izraelt katonailag támogató országok területén (pl. Jordánia, Egyesült Királyság, USA).

Kevésbé valószínű forgatókönyvek:

1. Irán katonai megszállása: egy ilyen művelet fölösleges, költséges és rendkívül kockázatos lenne – nem valószínű, hogy láthatunk majd olyan átfogó szárazföldi műveleteket Irán ellen, melyeket a közelmúltban Irakban, Afganisztánban láthattunk.
2. „Egész Közel-Keletet lángba borító konfliktus” – Ahogy fentebb is írtuk, Irán szövetségesei, proxierői nagyon meggyengültek, az pedig szinte kizárt, hogy akár egyetlen ország is nyíltan beszálljon a háborúba Irán oldalán. Szóval elszórt támadások lehetnek, de nem valószínű, hogy komplex és átfogó háborús cselekmények történnek majd Irán és Izrael területén kívül.
3. Atomtámadás: rengeteg szó van most Irán és Izrael nukleáris képességéről, Oroszország szerint ráadásul az USA taktikai atomfegyverek bevetésén is gondolkozik. Szinte kizárt, hogy ilyen történik majd: hasonló okból, mint amiért Oroszország sem használt atomfegyvert Ukrajna ellen. Egy ilyen fegyver bevetése Izrael vagy Amerika részéről hatalmas nemzetközi (negatív) visszhangot hozna, masszív diplomáciai és katonai nyomást gyakorolva az atomfegyvert használó országra – sokkal rosszabb következményei lennének ennek ezen az oldalon, mint amekkora katonai előnyt jelentene egy ilyen fegyver használata. Irán pedig nem rendelkezik atomfegyverrel.

A legvalószínűbb forgatókönyv tehát összességében most az, hogy az amerikai és izraeli légierő intenzíven bombázza majd Irán területét, súlyos károkat okozva ezzel Irán katonai infrastruktúrájának és atomprogramjának. Irán hibrid támadásokkal és ballisztikus rakétákkal próbálja majd „megbosszulni” az amerikai intervenciót: amerikai támaszpontok és szövetséges infrastruktúra kerülhet majd támadás alá. Közben

Irán vezetése, ha egy kicsit is racionálisan gondolkozik, megpróbál majd különféle tárgyalásokat kezdeményezni, hogy a lehető legkisebb arcvesztéssel tudjanak kiszállni a konfliktusból.

A háború valószínűleg rövidtávon eszkalálódni fog, de most nagyon úgy néz ki, nem ez lesz az a konfliktus, amely „lángba borítja a Közel-Keletet,” mivel Irán láthatóan sokkal gyengébb helyzetben van, mint azt az izraeli támadás előtt gondolni lehetett.  

Címlapkép forrása: Fotó: The White House / Wikimedia Commons