Nyári válsághelyzetre készül a magyar energiaszektor

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) iparági konzultációt követően aktualizálta a magyar villamosenergia-ellátási kockázati készültségi tervet. A terv célja, hogy

egy esetleges krízishelyzetet elkerülve, az ellátásbiztonság kockázatainak csökkentése érdekében meghatározza a megelőző- és kezelési eljárásokat.

Az egyik lehetséges válságforgatókönyv a nyári extrém időjárási körülményekhez kapcsolódik, a hőhullámok hatására ugyanis nő az áramfogyasztás, miközben erőművek eshetnek ki a rendszerből, vagy csökkenhet a termelésük, egyes hálózati elemek pedig túlterhelődhetnek, ami szélsőséges esetben akár teljes áramszünethez is vezethetne.

A kockázati készültségi terv alapját a szintén a MEKH által meghatározott villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek képezik, amelyek az ellátást potenciálisan veszélyeztető lehetséges eseményeket azonosítják. A MEKH a válságforgatókönyvekről is iparági konzultációt folytatott, mielőtt 2025 januárjában frissítette azokat a négyévente esedékes felülvizsgálat keretében, és 15 válságforgatókönyvet azonosított.

Ezek között olyan, jelentős ellátási zavart előidézni képes lehetséges események szerepelnek, mint például

• az extrém vihar,
• a dunkelflaute (extrém alacsony nap-, illetve szélenergia-termelés),
• a megújulóenergia-termelés rendkívüli becslési hibája, vagy
• a nyári extrém időjárási esemény.

A most aktualizált kockázati készültségi terv ezek kezelésére szolgál. A terv egyelőre nem végleges, mert az uniós villamosenergia-ügyi koordinációs csoport (Electricity Coordination Group - ECG) még regionális konzultációt folytat és ajánlást bocsáthat ki az esetleges krízishelyzet megelőzését célzó tervvel kapcsolatban, amelynek alapján a Hivatal a későbbiekben véglegesítheti a dokumentumot, de lényegét érintő jelentős változások már valószínűleg nem várhatóak benne.

Mivel az előrejelzések, illetve hosszú távú klímamodellek alapján az idei és a következő évek nyarai térségünkben egyre nagyobb valószínűséggel hoznak olyan, szélsőséges időjárási eseményeket, mint a hőhullámok és szárazságok, ezért érdemes röviden áttekinteni a frissített terv vonatkozó részét.

Már csak azért is, mert a nyári extrém időjárási eseményt a kockázati készültségi terv is azon 5 válságforgatókönyv közé sorolja, amely

magas relevanciájú besorolást kapott

- a relevancia a lehetséges következmények súlyosságát, kiterjedését, illetve a bekövetkezés valószínűségét jelzi -, szemben a másik 10, közepes relevanciájú válságforgatókönyvvel.

A hőhullámok jelentős hatással vannak az energiahálózatokra, és számos kihívást okozhatnak az energiaellátás biztosításában a megnövekedett kereslet, valamint a kialakuló hálózati üzemzavarok, hálózati szűk keresztmetszetek, csökkent erőművi teljesítőképesség, illetve forráshiányos állapot miatt.

Hőhullámok idején megnő a villamos energia iránti kereslet, nagyrészt azért, mert jelentősen fokozódik a légkondicionálók és ventilátorok használata. Ez extra terhelést jelent a villamosenergia-hálózat számára, forrás-megfelelőségi probléma alakulhat ki, a kereslet pedig meghaladhatja a rendelkezésre álló termelési és importkapacitás maximumát.

A tartós szárazság hatására a legtöbb európai folyó vízszintje lecsökken, és megnövekszik a víztározók, valamint a folyók vizének hőmérséklete. Ez a vízhűtéses termelőegységek hatásfok-, és teljesítőképesség-csökkenéséhez vezethet, emellett környezetvédelmi célú termeléskorlátozásokra is sor kerülhet (továbbá a vízenergia-termelés visszaesését is eredményezheti - a szerk.). Ráadásul nemcsak a konvencionális erőművek hatékonysága csökkenhet a melegebb időszakokban, hanem a napelemek hatásfoka is.

A magas hőmérséklet megterheli az elektromos berendezéseket, például a transzformátorokat és a vezetékeket, csökkentve hatékonyságukat és élettartamukat. A hőmérséklet emelkedésével az anyagok, így a sodronyok ellenállása és a hálózati veszteségek növekednek, az úgynevezett termikus terhelhetőség, vagyis a távvezetékek átviteli kapacitása pedig csökken, ami miatt belső és határkeresztező szűkületek alakulhatnak ki. Az erősen terhelt hálózati eszközök és a csökkentett termelés kombinációja növeli a feszültség instabilitásának kockázatát, a megnövekedett kereslet és a hálózatot érő hőterhelés miatt gyakrabban léphetnek fel feszültségingadozások és -problémák, illetve frekvenciaingadozás.

A túlterhelt hálózati elemek kikapcsolódhatnak, és sérülhet az N-1 üzembiztonsági elv (miszerint a hálózat egy elemének kiesése nem okoz zavart az átvitelben) betartása.

A kikapcsolódások további túlterhelődésekhez vezetnek, és

a dominóhatáshoz hasonló úgynevezett kaszkád-bomlás következhet be, melynek nyomán részleges vagy akár teljes áramszünet alakulhat ki.

A rendkívüli időjárási körülmények közepette ráadásul késhet az érintett távvezetékek karbantartása vagy javítása a munkakörülmények és a személyzet biztonsági megfontolásai miatt, és az emberi erőforrások gyors mozgósítása a szabadságolások miatt is nehézkes lehet.

Ez a helyzet jelentős piaci, gazdasági következményekkel is járhat. Az energiaárak emelkednek a nagy terhelés és a kevesebb rendelkezésre álló erőmű és importkapacitás miatt, az esetleges áramkimaradások pedig hatással lehetnek az ipari és kereskedelmi tevékenységekre is, ami gazdasági veszteségeket okozhat. További negatív következmény, hogy ha a megújuló energiaforrások nem tudják kielégíteni az igényt, akkor a fosszilis tüzelőanyagok használata nőhet, ami fokozza a szén-dioxid-kibocsátást.

Megelőző intézkedésekkel, a várható hőhullámra, az extrém forró időjárási körülmények közötti üzemre való felkészüléssel, például rendkívüli karbantartásokkal a kockázatok csökkenthetőek, de előfordulhat, hogy az átviteli és elosztói rendszer üzemeltetőinek válságkezelő intézkedéseket is kell tenniük a helyzet súlyosabbra fordulását megelőzendő.

A lehetséges intézkedések között szerepel

az erőmű-csúcsrajáratási tervek és a fogyasztói korlátozási rendek alkalmazásának elrendelése is.

A rendszerirányító a hőhullám és szárazság miatt kieső erőművi kapacitásokat és villamos energiát alapvetően a rendszerszintű szolgáltatások, illetve a rendelkezésre álló szabályozási kapacitások igénybevételével pótolhatja. Tehát a MAVIR elsősorban a normál esetben is a kereslet-kínálati viszonyok kiegyensúlyozását szolgáló, jellemzően erőművi kapacitások aktiválásával kezelheti a helyzetet.

Szélsőséges esetben teher-újraelosztással (korlátozás a termelés, a terhelés vagy mindkettő módosítása révén a villamosenergia-rendszerben megvalósuló fizikai áramlás megváltoztatása és a fizikai szűk keresztmetszet enyhítése vagy a rendszerbiztonság más módon történő biztosítása céljából), valamint nemzetközi kisegítések igénybevételével is növelheti a hazai villamosenergia-ellátást.

Ha pedig ezek sem elegendőek, illetve ezek kimerülése esetén

fogyasztói korlátozások elrendelése, rotációs kikapcsolási rend alkalmazása (RKR) válhat szükségessé a rendszeregyensúly megőrzése céljából.

Az RKR az áramfogyasztók különböző csoportjainak előre tervezett módon történő kikapcsolását és ennek gyakoriságát meghatározó eljárás, melyet az átviteli rendszerirányító dolgoz ki az elosztókkal együttműködve és a MEKH hagyja jóvá. Ez kikapcsolási fokozatokba sorolja a felhasználókat az egyenlő elbánás elvén és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának elvén

A károk minimalizálása érdekében a felhasználók szolgáltatásból való kikapcsolásának időtartama nem haladhatja meg a 3 órát, az ország működéséhez legfontosabb alapvető felhasználókat pedig csak olyan mértékben érintheti a kikapcsolás, hogy az ne veszélyeztesse alaptevékenységük ellátását. Az alapvető felhasználói kört kormányrendelet alapján a MEKH jelöli ki, és olyan kategóriák tartoznak bele, mint például az energiarendszer irányítását végző létesítmények, honvédelmi létesítmények, katasztrófavédelmi és rendvédelmi szervek energiaellátását végző eszközök, közmédia, kórházak, repülőtér, radioaktív hulladéktárolók vagy kritikus fontosságú vízügyi létesítmények.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images