Váratlan tűzszünet vetett véget az Irán és Izrael harcának - Akkor most mi lesz?

Frissítés: alig pár perccel a cikk megjelenése után Irán ismét ballisztikus rakétákkal támadta Irán Izraelt, az izraeli védelmi miniszter utasítást adott a katonai műveletek folytatására. A tűzszünet ezek szerint még a cikkben említett vízválasztó első néhány órát sem élte túl.

A háborús fejleményeket ebben a cikkben követjük nyomon:

Tűzszünet jött – De miért is?

Néhány órája bejelentette Donald Trump amerikai elnök, hogy

Irán és Izrael tűzszünetet kötött egymással, ezzel egyelőre véget érnek a június 13-a óta zajló katonai műveletek a két ország területén.

Kicsivel a bejelentés után Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre, ennek pedig öt halálos áldozata is volt, ettől függetlenül Jeruzsálem továbbra is azt kommunikálja, hogy a tűzszünet érvényben van, ha Teherán ezt innentől betartja.

A megállapodás hátterében valószínűleg annyi áll, hogy

1. Izrael és az USA úgy érezte, annyira súlyos károkat okoztak Irán atomprogramjának, hogy ha nem is áll le az urándúsítás örökre, a perzsa állam a következő néhány évben biztosan nem fog atomfegyverhez jutni, ez pedig teret enged egy hosszútávon stabilabb lábakon álló diplomáciai megoldásnak.
2. Irán szorult helyzetben volt: nem tudtak érdemi ellenállást támasztani Izrael és az USA együttes támadásaival szemben, a konfliktus elhúzódásával rezsimváltást és az ország teljes destabilizációját kockáztatták. A végrehajtott megtorló csapásokat pedig el tudják adni, mint jelentős katonai siker úgy, hogy az ország hadereje még nagyrészt működőképes maradt (az államhatalom fenntartásához szükséges szárazföldi képesség legalábbis biztosan).
3. Donald Trump elnökre saját pártján belül is hatalmas nyomás nehezedett, amiért háborús beavatkozást kezdett, holott azt ígérte elnöki kampányai során, hogy a katonai konfliktusok leállításán fog dolgozni. A gyors tűzszünet a rövid és célzott katonai akció után komoly belpolitikai győzelemként is értelmezhető.

Így tehát összességében minden félnek érdekében állt a harcok leállítása – de leginkább Iránnak.

Mi lehet a következő lépés?

Fontos hangsúlyozni, hogy egy tűzszünet nem feltétlen jelenti azt, hogy ezzel most vége is van a katonai konfliktusnak, háborúnak;

a helyzet rendkívül sérülékeny és bármikor újraindulhatnak a harcok.

Mindazonáltal, az biztosra vehető, hogy a következő lépés most az lesz, hogy (ha az első néhány órát túléli a tűzszünet), a felek elkezdenek tárgyalni – Izrael és az USA célja továbbra is az, hogy Irán felhagyjon atomprogramjával és örökre leállítsa az urándúsítást. Erre Teherán hivatalosan továbbra sem hajlandó, azonban

elképzelhető, hogy a nyomásgyakorlás célt fog érni, ha esetleg Trump még felkínálja a perzsáknak különféle szankciók feloldását is, ha cserébe hajlandók lemondani az atomprogramjukról.

Izrael emellett le akarja szerelni Irán ballisztikus rakétaképességét is – erre Teherán szinte biztosan nem lesz hajlandó, de Izrael jó eséllyel ezzel meg fog tudni békélni, ha 100%-ig biztos lesz, hogy ezek a fegyverek nem kapnak nukleáris robbanófejet.

Mindezek ellenére

elég jó esély van rá, hogy a harcok ki fognak újulni, ha Irán továbbra is köti az ebet a karóhoz és nem hajlandó teljesen, vagy szinte teljesen felszámolni atomprogramját.

Teherán most nagyon szorult helyzetben van, az ajatollahnak most nagyon együttműködő arcot kell mutatnia, ha el akarja kerülni a további pusztítást és a potenciális rezsimváltó műveletet.

Valószínűleg a tárgyalásokra elég szűk időkeret lesz:

Izrael könnyen érezheti azt, hogy ha nem sikerül 2-3 héten belül látható eredményt elérni diplomáciai úton, addig kell tovább támadni Iránt, amíg kiszolgáltatott helyzetben van és nem építi újra katonai képességeit.

Mi maradt az iráni atomprogramból?

See the difference?Below is a comparison of imagery before & after the U.S. strikes revealing changes to the terrain above the Fordow Nuclear Facility. Look closely. pic.twitter.com/oFgF2qS5nM https://t.co/oFgF2qS5nM

— General Mike Flynn (@GenFlynn) June 22, 2025

Továbbra is erősen kérdéses, mekkora kárt tudott okozni az Egyesült Államok és Izrael közös csapása Irán nukleáris programjában. Az USA azt kommunikálja, hogy a fordói, natanzi és iszfaháni létesítmények bunkerromboló bombákkal való támadása után az egész atomprogramot felszámolták, Teherán viszont azt állítja, hogy a program lényegében sértetlen, hiszen a sugárzó anyagokat és az urándúsításhoz szükséges eszközöket szétszórták az ország különféle pontjain található bunkerekben.

Amit biztosan tudni, egyelőre annyi, hogy

1. az USA 14 bunkerromboló bombával támadta meg Irán legfontosabb nukleáris létesítményeit, ezek valamekkora kárt egészen biztosan okoztak a föld alatti infrastruktúrban.
2. A föld fölötti komplexumok szinte teljesen megsemmisültek már az izraeli csapások során.
3. Műholdfelvételek igazolják, hogy Irán egészen biztosan mozgatott valamit a legfontosabb létesítmény, Fordó körül, két nappal az amerikai támadás kezdete előtt.

Jó esély van rá tehát, hogy Irán urándúsítási képességei látható károkat szenvedtek, ha igaz, hogy a perzsa ország néhány héten belül atomfegyvert akart fejleszteni, ez a projekt most nagy valószínűséggel nem fog megvalósulni.

Fordow wasn’t just another nuclear site. It was Iran’s most protected one.Built in secret starting in 2006, it took six years to complete and became active in 2012. Buried under 90 meters of rock near Qom, it was made to survive airstrikes and even bunker-busting bombs.The… pic.twitter.com/o0SyVwrQbt https://t.co/o0SyVwrQbt

— Open Source Intel (@Osint613) June 22, 2025

Ahogy fentebb is írtuk: jó esély van rá, hogy elég kár keletkezett az atomprogramban ahhoz, hogy Irán rövidtávon ne jelentsen akkora veszélyt, időt nyert Izrael és legnagyobb szövetségese arra, hogy diplomáciai úton szorítsa racionális keretek közé az síita muszlim ország nukleáris képességét.

Az viszont, hogy a diplomáciai eszközök mennyire vezethetnek eredményhez, erősen kérdéses.

Címlapkép forrása: Amir Levy/Getty Images