Puccsra készült az egyház a kormány ellen a kaukázusi országban? – Egészen Moszkváig vezethetnek a szálak

Fokozódó feszültség az örmény kormányfő és az örmény egyház között

Egyre jobban elmérgesedik a viszony Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, illetve az örmények vezető egyháza, az Örmény Apostoli Egyház között. A konfliktus a 2020-as, a szomszédos Azerbajdzsánnal vívott, Örményország számára vesztes második hegyi-karabahi háború után robbant be, idén júniusban pedig minden korábbinál súlyosabbá vált. Akkor, az elvesztett háború után az Örmény Apostoli Egyház vezetője, II. Karekin katolikosz lemondásra szólította fel Pasinjánt.

Az egyházi és a világi hatalom közötti konfliktus legújabb köre június 8-án kezdődött, mikor az örmény kormányfő azzal vádolta meg II. Karekint, hogy van egy törvénytelen gyermeke, emiatt pedig lemondásra szólította fel. Az örmény egyház vezetőjét hivatalosan köti a cölibátus, ezért a kormányfő vádja nagyon súlyosnak számít. Az egyház konkrétan nem is válaszolt a II. Karekint érő vádakra, hanem azt írta, Pasinján aláássa Örményország „lelki egységét”.

II. Karekin szóvivője, Zareh Asurján atya még tovább ment, az áruló Júdás apostolhoz hasonlította Pasinjánt, aki szerinte nem keresztény, és körül van metélve (vagyis izraelita vagy muszlim hitű).

Hiszem, hogy Apostoli Szent Egyházunknak azonnal meg kell tisztulnia azoktól a hamis „hívőktől”, akik a nemzet árulói, meggyalázták őseik emlékét, megszegték a keresztség fogadalmát és a Szent Kereszt pecsétjét a körülmetélés jelével cserélték fel

– írta.

A miniszterelnök azzal vágott vissza, hogy szívesen megmutatja a nemi szervét, hogy bizonyítsa, nincs körülmetélve.

Az Örmény Apostoli Egyháznak rendkívül fontos szerepe van Örményországban. Örményország a világon az első ország, amely államvallássá tette a kereszténységet, még 300-301-ben, az Örmény Apostoli Egyház pedig a 451-es kalkedoni zsinattól kezdve önállónak tekinthető, így sem katolikusnak, sem ortodoxnak nem számít. Az örményországi örmények mintegy 90 százaléka az Örmény Apostoli Egyház híve, míg egy kisebb részük a római pápa főségét elfogadó, de örmény rítusú Örmény Katolikus Egyház követője. A hányatatott sorsú, három oldalról is muszlim országokkal (Törökország, Azerbajdzsán, Irán) körülvett örmények számára az Örmény Apostoli Egyház olyan fontos nemzetmegtartó erőt jelent, mint az írek vagy a lengyelek számára a katolicizmus.

Két érsek is őrizetben

Így kell értékelni azt a konfliktust, amely Pasinján és az egyház között kibontakozott. Az egyházfőt ért miniszterelnöki vád után azonban még jobban eldurvultak az események, miután június 25-én a hatóságok letartóztatták az északkeleti Tavus tartomány érsekét, Bagrat Galsztanjánt. A vád nem kevesebb, mint a hatalom megdöntésére és átvételére irányuló kísérlet.

A hatóságok közlése szerint Galsztanján és társai több mint ezer embert toboroztak – főként volt katonákat és rendőröket –, hogy utak lezárásával, a közlekedés megbénításával, az internet lekapcsolásával és erőszakra bujtással destabilizálják a kormányt, és átvegyék a hatalmat. A nyomozó bizottság olyan felvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeken állítólag Galsztanján és társai puccskísérletre vonatkozó tervekről beszélgetnek.

A rendfenntartó erők meghiúsították a bűnös oligarchikus klérusnak az Örmény Köztársaság destabilizálására és a hatalom átvételére irányuló nagyszabású baljós tervét

– közölte Pasinján a Telegramon.

#Armenia: Armenian authorities have arrested Archbishop Bagrat Galstanyan, a leading cleric and prominent figure in the anti-government https://twitter.com/hashtag/Armenia?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— POPULAR FRONT (@PopularFront_) June 25, 2025

Galsztanjánnak nem ez az első konfliktusa a kormányzattal. Tavaly tavasszal az örmény kormány úgy döntött, az Azerbajdzsánnal kötendő békeszerződés értelmében átad a szomszédos országnak négy falut, amely a szovjet korszakban elvileg az azeri tagköztársasághoz tartozott, de a Szovjetunió felbomlása idején zajlott első hegyi-karabahi háború miatt a gyakorlatban soha nem került Baku ellenőrzése alá. A négy falu enklávét képez Örményországon, annak Tavus tartományán belül.

A tavusiak tiltakoztak a kormány döntése ellen, attól tartva, hogy az azeri erők megjelenése a közvetlen közelükben fenyegeti a biztonságukat. A tiltakozás élére Galsztanján állt, aki a tavusi Kiras faluból 160 kilométert gyalogolt a fővárosba, Jerevánba, hogy lemondásra szólítsa fel Nikol Pasinjánt. Az érseket nagy tömeg követte, Jerevánban tömegtüntetéseket tartottak, de a kormányfő nem hátrált meg.

A kormány és az apostoli egyház küzdelme azonban ezzel nem zárult le, sőt Galsztanján után egy másik érsek, Mikael Adzsapahján, a siraki egyházmegye vezetője is a hatóságok célkeresztjébe került. A rendőrök Ecsmiadzinben, II. Karekin rezidenciájának területén akarták őrizetbe venni az érseket június 27-én, azonban a hívek megakadályozták, és összecsaptak a rendfenntartó erőkkel. Később az érsek megadta magát a hatóságoknak, a bíróság pedig elrendelte két hónapos előzetes letartóztatását. Ugyanezen a napon álarcos rendőrök rohamozták meg a siraki egyházmegye épületét Gjumri városában. Az akciók előzménye, hogy az örmény főügyészség az alkotmányos rend megdöntésére való felhívással vádolta meg az érseket.

Tensions ran high in Mother See of Holy Etchmiadzin as law enforcement officers attempted to arrest Archbishop Mikayel Ajapahyan of the Shirak Diocese. The confrontation quickly escalated when clergymen formed a human shield to block the officers. #armenianchurch #Armenian pic.twitter.com/8QUSSxOmrd https://twitter.com/hashtag/armenianchurch?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— Horizon Armenian News (@HorizonWeekly) June 27, 2025

Orosz kapcsolat?

Június utolsó napjaiban a két érsek mellett több, magát politikailag exponáló szereplőre is lecsaptak a hatóságok. A legnagyobb „fogás” Szamvel Karapetján orosz-örmény milliárdos, aki egy interjújában a hatalom átvételére szólított fel. Karapetján szerint a kormány támadást intézett az egyház ellen, ő pedig a „maga módján” igyekszik ezt megállítani. Az elsősorban ingatlanokban utazó milliárdos a tulajdonosa Örményország vezető energiaszolgáltatójának, az Örmény Elektromos Hálózatoknak, a kormány pedig Karapetján letartóztatása után rögtön nekilátott a cég államosításának. A nemzetgyűlés csütörtökön el is fogadta azt a törvényjavaslatot, amely utat nyit az energetikai vállalat állami kézbe vétele felé.

Pasinján egy Karapetjánnal kapcsolatos nyilatkozatában homályosan utalt arra, hogy az üzletembert Oroszországból irányíthatják. Az orosz állampolgársággal is rendelkező Karapetján letartóztatásának híre Moszkváig is eljutott: Marija Zaharova külügyi szóvivő azt mondta, „szorosan szemmel követik” a helyzetet, és ha szükséges, támogatást nyújtanak az oligarchának, amennyiben nem tartják tiszteletben a jogait.

Örményország és korábbi legfontosabb szövetségese, Oroszország között az elmúlt években megromlott a viszony,

különösen azután, hogy mikor Azerbajdzsán megtámadta az örmény szakadár Hegyi-Karabahot, az orosz békefenntartók tétlenül nézték az eseményeket. Jereván befagyasztotta tagságát a Moszkva vezette katonai szövetségben, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ), és egyre inkább nyit az Egyesült Államok és az Európai Unió felé. Tavaly márciusban az Európai Parlament megszavazta, hogy Örményország megfelel a feltételeknek, hogy uniós tagsághoz folyamodjon. Idén áprilisban pedig Vahagn Hacsaturján örmény államfő aláírta azt a parlament által elfogadott törvényt, amely örmény részről megnyitja az utat Örményország EU-s csatlakozása felé.

A geopolitikai irányváltás természetesen nem kerülte el Moszkva figyelmét, de mivel a Kremlt elsősorban az ukrajnai háború köti le, a 3 milliós ország közel sem szerepel az orosz prioritások között. Az örmény politikai vezetés igyekszik is folyamatosan csökkenteni a még meglévő orosz nyomást: Alen Szimonján házelnök például kedden kijelentette, az örmény hatóságoknak komolyan meg kell fontolniuk, hogy tiltsák be az Örményországban is fogható orosz televíziók sugárzását.

Címlapkép: A IX. századi Tatev kolostor Örményországban. Forrás: Getty Images