A nyári hőhullámok idején nemcsak mi szenvedünk a forróságtól, hanem az energiarendszer is. A villamosenergia iránti kereslet a késő délutáni, esti órákban a légkondicionálók miatt megugrik, ám a kínálat pont ekkor kezd el szenvedni a szűkösségtől. Nincs szél, nem süt a nap, ráadásul új jelenségként a folyók apadnak, emiatt pedig az atom-, víz és gázerőművek termelése is csak részben érhető el. Európa - és a világ - egyre jobban megújuló alapú termelésre épülő áramhálózata gyakrabban szembesül olyan időjárási szélsőségekkel, amelyek kiszámíthatatlanná teszik a termelést, megnehezítik az ellátásbiztonság fenntartását, és extrém árakat idéznek elő – a hitzeflaute ennek az új korszaknak az egyik legfontosabb tünete.
Egyre gyakrabban találkozhatunk a hitzeflaute kifejezéssel, ami a téli dunkelflaute nyári megfelelője. Mielőtt azonban már az elején elvesznénk a német energetikai szakkifejezésekben: A dunkelflaute (jelentése nagyjából "sötét-szélcsend”) jellemzően télen fordul elő, amikor ködös, borús és szélcsendes az idő – azaz a megújuló források (naperőművek és szélerőművek)...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az előfizetés a következőket tartalmazza:
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
