Meglépte Donald Trump, amitől Moszkva a legjobban félt - Itt van a fordulat a háborúban?

Most akkor mi is van a fegyverszállítmányokkal?

A múlt héten kiszivárgott az amerikai sajtóba, hogy a Fehér Ház váratlanul felfüggesztette az Ukrajnának szánt fegyverszállítást: készlethiányra hivatkozva még olyan eszközök átadási folyamatát is leállították, melyeket már Lengyelországba röpített az amerikai haderő.

Ez már a harmadik alkalom volt, hogy a Trump-adminisztráció átmenetileg felfüggesztette Ukrajna segélyezését:

február elején Pete Hegseth védelmi miniszter parancsára állítottak le pár szállítmányt, majd márciusban Trump rendelte el az összes segély felfüggesztését, hogy így kényszerítse az oroszokkal való tárgyalásra Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Néhány fegyvert elküldünk nekik. Meg kell ezt tennünk – meg kell tudniuk védeniük magukat. Nagyon durván támadják őket. Fegyvert kell nekik küldenünk. Főleg védelmi fegyvereket, de nagyon, nagyon keményen támadják őket

- ezt viszont magyar idő szerint tegnap hajnalban mondta már az amerikai elnök, a Benjámin Netnajahu izraeli miniszterelnökkel való közös vacsora kezdete előtt.

Az elnök kijelentése nem csupán arra utal, hogy mégis átadják a Lengyelországban ragadt, még eredetileg Joe Biden által beígért fegyvereket Ukrajnának,

de Trump akár új szállítmányokat is indíthat a megtámadott országnak.

Milyen fegyverekről lehet szó?

Donald Trump elnök már hetek óta beszél arról zárt ajtók mögött és nyilvánosan is, hogy nagyon nem örül annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek esze ágában sincs békét kötni Ukrajnában, ezért újabb löketet adna az ukrán haderő felfegyverzésének.

Ahogy arra számítani lehetett,

elődjével ellentétben nem nagy hatótávolságú rakétákban, harckocsikban és drónokban gondolkozik, hanem, ahogy fogalmazott, „védelmi fegyverekben,” vagyis elsősorban radarokban, légvédelmi rendszerekben, esetleg infrastrukturális segítségben.

Magyarul főleg Patriot-rakétákat, esetleg indítókat, NASAMS-rendszerekkel kompatibilis AMRAAM légiharc-rakétákat, Stinger vállról indítható légvédelmi rakétákat adna Kijevnek.

(Hivatalos bejelentés egyelőre nincs, de hetek óta szó van erről zárt ajtók mögött számos amerikai lap szerint.)

Moszkva számára nyilvánvalóan közel sem nevezhető jó hírnek, hogy Trump ismét fegyvereket fog küldeni Ukrajnának, ennek fejében ki is adták a kötelező közleményeket a "háború elhúzódásával" és a "béke elleni tettekkel" kapcsolatosan.

A szokásos atomháborúval és nukleáris csapással való fenyegetőzés azonban eddig elmaradt a Kreml részéről és ez nem véletlen.

Trump "védelmi fegyverekkel" kapcsolatos bejelentésével két hatalmas probléma van, ahogy Ukrajna, úgy az USA számára is:

1. ezek az eszközök hatalmas segítséget jelentenek az ukrán hátország védelméhez, drónokat, cirkálórakétákat, esetleg túl közel merészkedő repülőgépeket lehet velük lelőni, de a frontvonalon harcoló rohamlövészeknek szinte semmilyen közvetlen támogatást nem adnak. Páncélozott járművekre, tüzérségi lőszerre, páncéltörő drónokra, gépkarabélyokra lenne szüksége az ukrán katonáknak - nagy mennyiségben.
2. Az Egyesült Államok készletei ezekből a fegyverekből, lőszerekből, rakétákból nagyon megcsappantak a 2022 óta dúló ukrajnai védelmi erőfeszítések támogatása és a közel-keleti háborúk (Irán-Izrael, Izrael-Hezbollah + Hamász, húszik elleni műveletek) miatt.

A Guardian nemrég hozott le egy cikket arról, hogy az ukrajnai fegyverszállítások leállítása mögött is annak ténye állt, hogy az amerikai Patriot-rakéták készlete Washington esetleges haditerveinek teljesítéséhez elégtelen (az elvárt mennyiség mindössze 25%-a),

az amerikai hadiipari szereplők pedig nem rendelkeznek kellő gyártókapacitással ahhoz, hogy egyszerre tudjanak Ukrajna igényeire és Washington raktárkészleteinek visszapótlására gyártani.

Miközben ezek a kapcitási problémák fennállnak, az orosz hadiipar szabályosan önti a nagy hatótávolságú drónokat és rakétákat az alakulatokhoz, épp a mai nap több mint 700, pár napja 550 körül Sahed / Gerány drónt észlelt az ukrán légvédelem az ország légterében.

Közben az Egyesült Államok évente (!) tud legyártani 600 darab Patriot-rakétát, szóval, ha Trump elnök úgy is dönt, hogy az összeset odaadja Ukrajnának, akkor sem valószínű, hogy tartani tudják majd a lépést az orosz dróntámadások intenzitásával.

Mi jöhet most a frontvonalon?

Úgy néz ki, sajnos csalódnia kell azoknak, akik a háború gyors lezárását várták Donald Trumptól: nagyon úgy fest, hogy az elnök lényegében feladta béketeremtési próbálkozásait. Ennek mentén nem várható az orosz-amerikai kapcsolatok gyors és hatékony javulása sem,

az orosz-ukrán háború pedig akár még évekig elhúzódhat.

Európai országok jelezték, hogy hajlandók a végtelenségig támogatni az ukrán hadigépezetet, de hasonló probléma merül itt is fel, mint Amerikában: a katonai raktárak konganak az ürességtől, a hadiipari vállalatoknak pedig a belföldi megrendelések teljesítésére is fókuszálniuk kell, amellett, hogy Ukrajna igényeit kielégítik. Európai politikusok szinte naponta figyelmeztetnek minket arra, hogy Oroszország 2030-ra megtámadhatja Európát: erre az eshetőségre nyilvánvalóan készülni kell.

Mindez Ukrajna számára drasztikus képet fest: az eddigi halvány győzelmi esélyeik a kilátástalanság határára csökkentek, ez pedig a lakosság attitűdjében is látszik. Ahogy várható volt ráadásul, Putyin egyre éhesebb lesz: az „annektált” öt megye mellett most már Harkivben, Szumiban és Dnyipropetrovszkban is mozognak az orosz katonák.

Abszolút nem kizárható, hogy 2026-ban már Szumiban és Kupjanszkban is lesz „népszavazás” az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Persze jöhet fordulat, főleg gazdasági oldalon, de akárhogy is nézzük, még az Oroszország számára kifejezetten negatív forgatókönyvek sem jelentik Ukrajna automatikus győzelmét, vagy akár az orosz háborús célok változását:

• Az Egyesült Államok szenátusában most tárgyalnak egy törvénycsomagot, melynek elfogadása esetén 500%-os bünetővámot kaphat bármilyen ország, amely orosz energiahordozókat vásárol. Nem kizárt, hogy a puszta fenyegetés is elég lesz arra, hogy az orosz államháztartás számára fontos energiahordozó-piaci bevételek köre jelentősen szűküljön.
• Az orosz gazdaság jelenleg mondhatni, „repedezik,” az infláció magas, a nem hadiipari gyártási tevékenység jelentősen visszaesett, a fogyasztás csökken, egyre nagyobb a munkaerőhiány, felmerül már hivatalos prognózisokban is a recesszió, hitelezési válság kockázata. Újabb szankciók nagyon nem hiányoznak most az orosz gazdaságnak.
• Lehetséges, hogy recesszióba süllyed az orosz gazdaság, csökken az átlagos életszínvonal, növekszik a háborús veszteségek miatti elégedetlenség. Egészen biztos viszont, hogy Vlagyimir Putyin csupán rossz gazdasági mutatók és némi lakossági zúgolódás miatt nem fogja leállítani az Ukrajna elleni inváziót.

  A hadiipari megrendelések, az orosz katonák fizetése és bónuszainak finanszírozása azonban hosszabb távon nehezebb lehet, ez pedig lassíthatja a dinamikusnak jelenleg is aligha nevezhető orosz offenzíva tempóját.

Ukrajna számára a legjobb forgatókönyv is most az, hogy sikerül elhúzni néhány évig a háborút, sikerül addig kitartani, hogy az európai gyártókapacitás fellendüljön és / vagy egy olyan amerikai elnök kerüljön a Fehér Házba négy év múlva, aki hajlandó Tomahawk rakétákat és F-22-eseket küldeni Ukrajnának (igen, ezeket is kérte Kijev Joe Biden elnöksége alatt).

Erre azonban jelenleg nagyon kicsi az esély. A legvalószínűbb forgatókönyv most az, hogy az orosz katonák a következő 1-2 évben tényleg faluról falura, tanyáról tanyára elfoglalják a Donbaszt és más megyékben is mennek tovább, az pedig, hogy az ukrán haderő meddig tud kitartani, nem csupán a külföldi támogatáson, hanem a harcolni hajlandó katonák létszámán, morálján és az ukrán politikai elit stabilitásán is múlik. E területeken azonban napról napra egyre mélyebbek a problémák.

Címlapkép forrása: The White House / Public Domain