Putyin emberének életébe kerülhetett az ukránok egyik legnagyobb sikere? – Rejtélyes haláleset borzolja a Kreml kedélyeit

Rejtélyes haláleset

Július 7-én hétfőn holtan találták Teslájában Roman Sztarovojtot, akit csak néhány órával korábban váltottak le közlekedési miniszteri tisztségéből. Halálának helyszínén ráakadtak arra a lőfegyverre, amelyet még 2023-ban kapott ajándékba az orosz belügyminisztériumtól. Az orosz Nyomozó Bizottság szerint Sztarovojt öngyilkos lett, de halálának körülményeit még vizsgálják.

Footage shows the scene of Roman Starovoyt’s potential suicide. Preliminary reports say the ex-Russian Transport Minister shot himself with an award pistol in a Tesla, per sources. https://t.co/HhseiVB35J pic.twitter.com/uppAlQxKP8 https://t.co/HhseiVB35J

— WarTranslated (@wartranslated) July 7, 2025

Arról, hogy mikor halhatott meg a miniszter, ellentmondásos információk láttak napvilágot. Egyes források szerint hétfőn még egy megbeszélést vezetett a közlekedési minisztériumban, majd hazament a Moszkva melletti Ogyincovó településre, amely az orosz elit egyik kedvelt lakhelye. Itt is találtak rá autójában, háza közelében. Más források szerint azonban már szombat este halott volt, sőt, olyan forrás is van, amely péntekről ír. Andrej Kartapalov Duma-képviselő szerint Sztarovojt már „elég régen” meghalt.

A jó kapcsolatokkal rendelkező technokrata

Az 53 évesen elhunyt Sztarovojt alig több mint egy évig volt közlekedési miniszter: 2024 májusában került be Mihail Misusztyin miniszterelnök kormányába, miután Vlagyimir Putyin tavaly márciusi újbóli elnökké választása után jelentős személycserék történtek a kabinetben. Sztarovojt ezt megelőzően 2018 és 2024 között vezette a Kurszki területet, ahová tavaly augusztus 6-án az ukrán erők meglepetésszerűen betörtek, és több mint ezer km²-nyi területet foglaltak el. (Az orosz hadsereg azóta – észak-koreai segítséggel – visszavette az ellenőrzést a régió felett.) Sztarovojt ekkor már nem állt a Kurszki terület élén, de kormányzói tevékenységének köze lehetett ahhoz, hogy az ukrán erők mint kés a vajban haladtak előre régióban tavaly nyáron.

Another Putin official dead: Roman Starovoit, ex-Transport Minister, allegedly shot himself. Since 2022, over 20 high-ranking officials have died: falling from windows, https://t.co/njMZNGBESK

— Mikhail Khodorkovsky (@khodorkovsky_en) July 8, 2025

Sztarovojt igazi technokrata karriert futott be. Kurszkban született, de Leningrádban – a mai Szentpéterváron – nőtt fel. Egyetemi tanulmányait követően különböző cégeknél dolgozott vezető beosztásban, majd 2005-től 2010-ig Szentpétervár vezetésében töltött be fontos pozíciókat, amelyekben a befektetésekért és a stratégiai projektekért felelt. 2010 és 2012 között az orosz kormány iparért és infrastruktúráért felelős részlegének igazgatóhelyettese lett, majd a Szövetségi Útügynökség (Roszavtodor) vezetését kapta meg.

Innen került be a kormányba 2018-ban közlekedésiminiszter-helyettesnek, de nem sokáig maradt ott, mert még ebben az évben Putyin kinevezte a Kurszki terület ügyvezető kormányzójának. A 2019-es regionális választásokat követően a rendes kormányzói posztot is megkapta, ahonnan 2024-ben távozott. A Putyin-féle Egységes Oroszország pártba csak kormányzóvá választásának évében, 2019-ben lépett be, előtte nem volt párt tagja.

Sztarovojt tehát előbb szentpétervári helyi szinten, majd pedig országos szinten olyan pozíciókat kapott, ahol jelentős pénzek fölött diszponálhatott. Ilja Sumanov korrupcióellenes szakértő a független, emigráns orosz portálnak, a Meduzának írott cikkében azt állítja, hogy Sztarovojt karrierjét a rendkívül befolyásos és gazdag Rotenberg fivérek egyengették már szentpétervári évei óta. Arkagyij és Borisz Rotenberg Putyin belső köréhez tartoznak, amit jól mutat, hogy Arkagyij Rotenberg volt az, aki magára vállalta, hogy a birtokosa annak a fényűző fekete-tengeri dácsának, amelyről még a néhai Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványa derítette ki, hogy valójában Putyin titkos rezidenciájáról van szó.  

Sumanov szerint Sztarovojtot Rotenbergék juttatták a Roszavtodor élére, amely hatalmas infrastrukturális projektekért – például autópályák, hidak építése – felel, és amely nem meglepő módon a korrupció egyik melegágya. Rotenbergéknek maguknak is komoly érdekeltségeik vannak az útépítésben. Sztarovojt a 2014-ben megszállt Krímben létesülő infrastrukturális projekteket, többek között a Krími- (Kercsi-) híd építését is felügyelte. Tavalyi miniszteri kinevezése is valószínűleg részben az oligarcháknak köszönhető, akik lényegében saját emberükként küldhették be a kormányba. Azonban az események számára szerencsétlen összjátéka miatt Sztarovojt olyan slamasztikába került, ahonnan még befolyásos pártfogói sem tudták kihúzni.

A kurszki ukrán offenzíva

Sztarovojt valószínűleg még most is élne, ha tavaly augusztusban az ukrán csapatok nem törnek be a Kurszki területre. Oroszországot 1945 óta nem érte ilyen külső szárazföldi támadás, mint az ukrán kurszki invázió, ezért ez hatalmas blamázst jelentett a Kreml számára. Néhány hónapja el is indult a vizsgálat annak kiderítésére, miért nem tudták kivédeni az orosz erők az ukrán csapatok meglepetésszerű offenzíváját – a nyomozás súlyos korrupcióra vetett fényt. Persze a korrupció az egész orosz államgépezetet átjárja, de a hatóságok leginkább akkor csapnak le, ha túl sok pénz tűnik el, vagy ha bűnbakokat kell keresni valamilyen kudarcért. A kurszki offenzíva elég súlyos pofon volt ahhoz, hogy fel kelljen mutatni felelősöket.

A kurszki orosz-ukrán határ megerősítésére összesen 19,4 milliárd rubelt szánt az orosz állam, ebből a pénzből többek között úgynevezett „sárkányfogakat” kellett volna telepíteni, amelyek a harckocsik elleni védelmet szolgálják. A munkálatok még Sztarovojt kormányzósága alatt kezdődtek. Az ügyészség azonban kiderítette, hogy

3,2 milliárd rubel szőrén-szálán eltűnt, a védvonal kiépítése pedig nem fejeződött be időben – részben ez volt az oka az ukrán erők gyors sikerének.

Az építkezésekért a Kurszki Regionális Fejlesztési Társaság felelt, amelynek vezetőjét, Vlagyimir Lukint tavaly decemberben tartóztatták le. Lukin azonban „dalolt”, és főnökére, Alekszej Szmirnovra vallott, aki tavaly májusban követte Sztarovojtot a Kurszki terület élén, de decemberben már távoznia is kellett posztjáról. Szmirnov korábban Sztarovojt jobbkeze volt. Idén áprilisban aztán Szmirnovot helyettesével, Alekszej Dedovval együtt letartóztatták, azzal a váddal, hogy 1 milliárd rubelt lovasítottak meg a Kurszki Regionális Fejlesztési Társaságból, ily módon végső soron kiszolgáltatták a területet a betörő ukrán erőknek.

Sajtóértesülések szerint kihallgatása során Szmirnov Sztarovojtra vallott, akinek emiatt válhatott tarthatatlanná a pozíciója a kormányban.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Sztarovojt azért lett öngyilkos, mert – feltehetően jogosan – attól tartott, hogy ő is a korrupciós ügy vádlottja lesz, és évekre börtönbe kerülhet. Olyan elméletek is vannak természetesen – ez az ablakból „kieső” oligarchák országában nem meglepő –, hogy valójában gyilkosság történt, és a politikai-gazdasági táplálékláncon még előkelőbb helyen lévő ember tette el láb alól a minisztert, hogy az nehogy rá tudjon majd vallani. Ezek persze mind spekulációk, ahogy a 2022 óta az orosz elitben rendszeresen történő gyanús halálesetekre sincs megnyugtató magyarázat. Az azonban valószínű, ha nincs a kurszki ukrán offenzíva, ez a korrupciós eset is feltáratlanul marad, és Sztarovojt még most is a miniszteri bársonyszékben ül.

A Kreml inkább hallgat

A Kreml nevében Dmitrij Peszkov szóvivő annyit reagált Sztarovojt halálhírére, hogy „mint minden normális embert”, természetesen őket is sokkolta a miniszter halála. Arról azonban a Kreml hivatalosan nem közölt semmit, hogy miért került sor Sztarovojt felmentésére.

Bár az elmúlt években számos rejtélyes haláleset történt az orosz elitben, olyanra, hogy egy kormánytag öngyilkos legyen, 1991 óta nem volt példa. 1991 augusztusában szovjet keményvonalasok puccsot kíséreltek meg a Szovjetunió vezetőjével, Mihail Gorbacsovval szemben, de a kísérlet gyorsan elbukott. Az egyik puccsista, Borisz Pugo belügyminiszter a letartóztatás elől akkor az öngyilkosságba menekült.

A történtek rendkívülisége ellenére az orosz sajtóban rendkívül kevés szó esett Sztarovojt (állítólagos) öngyilkosságáról. A BBC moszkvai tudósítójának cikke szerint az egyik legfontosabb állami televízió, a Rosszija-1 híradójában például négyperces riport szólt arról, hogy Putyin új közlekedési minisztert nevezett ki Andrej Nyikitin személyében. A riportban Sztarovojt nevét meg sem említették, haláláról csak a hírműsor legvégén, mindössze 18 másodpercben emlékeztek meg. Ez jól mutatja, hogy a Kreml számára is kellemetlen a néhai miniszter halála.

Egyes vélemények szerint azzal, hogy Sztarovojt öngyilkosságot követett el, lényegében szembement a putyini vezetéssel, amely mindig maga dönt arról, hogy éppen kit emel fel, kit taszít le addigi helyéről, kit és hova helyez át. A néhai miniszter a pisztolylövéssel azonban ő maga döntött sorsáról. A The Moscow Times-nak nyilatkozó Farida Rusztamova független újságíró szerint ezért Sztarovojt halála a Putyin-kormány imázsára mért csapás, nem csoda hát, ha nem akarnak róla beszélni.

Címlapkép: 2025. május 7-én a moszkvai Kreml előtt készített kép Roman Sztarovojt orosz közlekedési miniszterről. MTI/EPA/Reuters pool/Makszim Semetov